Ezzel a bevezetővel tette közzé az alábbi videót az Orosz Hírek nevű, rendszeresen orosz háborús propagandát terjesztő internetes portál.
A felvételen egy ukrán katonai konvoj vonul végig a Kijevtől mintegy harminc kilométerre fekvő kisváros, Bucsa egyik utcáján, útját földön fekvő holttestek szegélyezik. Bucsát március 31-e után foglalta vissza az orosz megszálló fegyveres erőktől az ukrán hadsereg, ekkor járta be a világot a hír, hogy a városban tömegmészárlás és a civil lakosság brutális kínzásának nyomait találták.
Az Orosz Hírek cikke szerint azonban a fenti videón egyértelműen látszik, hogy az utcán heverő egyik test (a kép jobb oldalán) megmozdul, miközben a járművek elhaladnak mellette. A portál szerint ez egyértelmű bizonyíték, hogy a “bucsai mészárlás” nem történt meg, a település visszafoglalása után készült felvételek valójában megrendezett jelenetek, az ukrán háborús propaganda eszközei. Céljuk pedig, hogy még inkább Ukrajna oldalára állítsák a nemzetközi közvéleményt.
A cikket az Orosz Hírek Facebook-oldaláról már több mint 5 ezren megosztották, és nem ez az egyetlen útja a fent bemutatott videó magyarországi terjedésének. Közzétették a Hídfő.net, az Elemi.hu vagy a Nemzeti Internetfigyelő nevű, orosz háborús propagandát korábban is terjesztő oldalak is.
Ezek a bejegyzések azonban félrevezető módon relativizálni próbálják a civil lakossággal szemben Bucsában elkövetett kegyetlenségeket.
Az AFP francia hírügynökség tényellenőrző hálózata pedig megtalálta a cikk elején bemutatott, Franciaországban, Bulgáriában, de román és német nyelvterületen is gyorsan terjedő videó egy jobb minőségű változatát, amelyből megállapítható, hogy szó sincs megmozduló “holttesetekről”. A rossz minőségű felvételen egy a szélvédőn elfolyó vízcsepp miatt látszódhat úgy, mintha a jobb oldalon látható ember felemelte volna a kezét - írják cikkükben. Ugyanerre a következtetésre jutott a DW tényellenőrzése is.
Az AFP szerint a felvételt, amit egy ukrán katonai konvojt követő autóból készítettek a bucsai Jablonska utcán, április 2-án tették közzé az Espreso.TV ukrán televízió YouTube-csatornáján.
A hírblokkban szereplő felvételt a bemondó a “bucsai orosz megszállók által elkövetett kegyetlenségek” bizonyítékának minősítette. Az ukrán védelmi minisztérium pedig még aznap közzétette a tévécsatornán bemutatott képsorok hosszabb és jobb minőségű változatát.
New Srebrenica. The Ukrainian city of Bucha was in the hands of 🇷🇺 animals for several weeks. *Local civillians were being executed arbitrarily*, some with hands tied behind their backs, their bodies scattered in the streets of the city.#RussianWarCrimes pic.twitter.com/outzejdidO
— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 2, 2022
Ezen látszik, hogy ami nagyjából az ötödik másodpercnél látható, az nem a test mozdulása, hanem egy folt - vélhetően egy vízcsepp - az autó szélvédőjén, amin keresztül kameráztak.
A Twitteren több felhasználó (itt,itt és itt) ugyanerre a következtetésre jutott. Ezen a fordított színes, lassított változaton jól látszik, mire gondoltak.
Getting fed up of this “it’s a moving arm” bullsh….. it’s a raindrop on the windscreen, alongside an inverted channel version for more clarity. The whole arm moving thing is just ridiculous. pic.twitter.com/ZiuEX4rFWc
— Aurora Intel (@AuroraIntel) April 3, 2022
A videón látható háború sújtotta vidéket és a szanaszét heverő holttesteket ráadásul sok más médium tudósítója is látta és megörökítette. Épp az AFP-nek is volt a helyszínen csapata: Danny Kemp újságíró, Ronaldo Sheimdt fotós és Nicolas Garcia videós újságírók április 2-án érkeztek Bucsába, és “körülbelül 20 civil ruhás holttestet” láttak ugyanezen az utcán, amikor április 2-án, helyi idő szerint 15:30 körül a helyszínre érkeztek.
Breaking - At least 20 bodies lying in one street in the Ukrainian town of Bucha near Kyiv after Russian forces withdrew: seen by @AFP journalists
— Danny Kemp (@dannyctkemp) April 2, 2022
"Amint megérkeztünk, láttuk, hogy az utca tele van holttestekkel. Először egy három fős csoportot láttunk, majd azt vettük észre, hogy többen is vannak, mindkét irányban. Az utcán szabálytalan időközönként, körülbelül 400 méter távolságra helyezkedtek el, egyesek egyedül, mások kisebb, két-három fős csoportokban. A jelenet teljes hosszát legalább kétszer végigjártuk. Húsz holttestet számoltunk össze, képeket készítettünk róluk és lefilmeztük őket. Soha nem láttuk, hogy bármelyikük mozogna” - mondta Danny Camp az AFP tényellenőrzőinek.
A cikkben ráadásul egy olyan fotót is mutatnak az állítólagos mozgó holttestről, amit 24 órával később készített az AFP egy másik, a helyszínre érkező fotósa.
Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP
De van más bizonyítéka is, hogy a bucsai mészárlást nem megrendezték. A BBC Reality Check tényellenőrző cikke bemutatott egy műholdas felvételt, amelyet március 19-én, tehát még a település orosz megszállása idején készített a Maxar űrtechnológiai vállalat. Ezen jól beazonosíthatók az Espreso.TV riportjában és az AFP fotóin látható holttestek és különböző tereptárgyak.
Forrás: BBC Reality Check
Bucsa kisvárosát február 27-én foglalta el az orosz hadsereg, és több mint egy hónapig tartotta ellenőrzése alatt. Az ukrán erőknek csak néhány napja, április első napjaiban sikerült behatolniuk a városba. Ekkor találkoztak a mészárlás nyomaival.
Moszkva azonban nem vállalja a felelősséget a gyilkosságokért, sőt, tagadja, hogy egyáltalán megtörténtek. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kamunak, az orosz külügyminisztérium "gusztustalan provokációnak" nevezte az orosz hadsereg civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságának vádját.
Nemcsak különböző oroszbarát oldalakon és a közösségi médiában, a hagyományos sajtóban is teret kap az orosz propaganda, miszerint a bucsai mészárlás nem történt meg, színjáték volt.
Címlapon: Lemészárolt civilek holttestét viszik ki egy épületből Bucsában április 4-én. Az öt civilt egy óvoda raktárában gyilkolták meg. Fotó: Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Az orosz ügyekről bizonyítottan cenzúrázott módon beszámoló állami hírügynökség, az MTI hírei között április 3-án megjelenhetett, hogy az orosz védelmi minisztérium “visszautasította az ukrán kormány vádját, hogy orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. Az orosz katonai tárca kifejtette, "a kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos bűncselekményről tanúskodik, újabb provokáció". A bucsai fotók és videofelvételek pedig “ugyanúgy a nyugati média számára "megrendezettek", ahogyan azok, amelyek korábban a mariupoli szülőotthonnál és más városokban is készültek.” Az orosz narratíva része, hogy ha Bucsában valóban orosz öldöklés történt volna, akkor a város polgármestere, Anatolij Fedoruk miért nem beszélt erről egy szót sem az orosz fegyveres erők március 31-i kivonulását megerősítő videóüzenetében.
Április 4-én pedig, a Vizsgálatot indított a bucsai civilek meggyilkolása ügyében az orosz Nyomozó Bizottság című MTI-hírben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait tolmácsolták, aki “megrendezett támadásnak” minősítette a Bucsán törénteket. Ebben az írásban is kritikátlanul megjelenhetett az a fejtegetés, hogy a mariupoli szülészeti klinika bombázása is ilyen, megrendezett eset volt.
Ezek a hírek aztán bejárták a kormánypárti sajtót (megjelentek a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban és a vidéki lapok hasábjain), és a közmédia hírportálján, a Híradó.hu-n is.
Közreműködött: Német Szilvi
