A hamis hírek felfutásával párhuzamosan világszerte egyre nagyobb jelentősége van a tényellenőrzésnek is.
Hamis információk mindig is terjedtek (hacsak nem hisszük el például Hérodotosznak, hogy léteztek olyan óriáshangyák, amelyek aranyat bányásztak), pláne, ha abból valaki például politikai hasznot akart húzni.
Több mint 2000 éve, a Julius Ceasar halála utáni zavaros időszakban fogadott fia, Octavianus a hatalom megszerzése érdekében többek közt nyílt rágalomhadjáratot folytatott nagy riválisa, Marcus Antonius ellen, hogy a közvéleményt maga mellé állítsa. Ellenfeléről álhíreket terjesztett, például részegesnek titulálta, és emiatt az uralkodói poszt betöltésére alkalmatlannak bélyegezte. Azzal is vádolta, hogy nem tiszteli az olyan, hagyományos római értékeket, mint a hűség és a tisztelet. Rágalmait ráadásul nem volt rest versbe költeni, vagy éppen érmékre nyomni, és így terjeszteni a rómaiak körében. A belháborút végül megnyerte, ő lett a Római Birodalom első császára Augustus néven, és 40 évig uralkodott.
Ma pedig már ott tartunk, hogy a Facebookon a dezinformációt tartalmazó posztok hatszor több reakciót (kedvelést, megosztást, stb) generálnak, mint azok, amelyek valós tényeket közölnek.
A hamis hírek felfutásával párhuzamosan egyre nagyobb jelentősége van a tényellenőrzésnek is. 2015-ben jött létre a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN, International Fact-Checking Network), amelyhez azóta világszerte több mint 100 tényellenőrzéssel foglalkozó szervezet csatlakozott. Az ő munkáikból szemezgettünk, hogy megmutassuk, milyen sokféle hamis információ bukkanhat fel, és hogy lehet őket megcáfolni.
1. Turisták a Capitoliumban
2021-ben az egyik legismertebb amerikai tényellenőrző oldal, a PolitiFact az év hazugságának a Kongresszus január 6-i megtámadásával kapcsolatos álhírek tömegét választotta. Ezen a napon rengeteg ember gyűlt össze Washingtonban, hogy támogatásáról biztosítsa Donald Trumpot (aki vereségét nem volt hajlandó elismerni). Trump beszéde közben a tüntetők egy csoportja összecsapott a rendőrökkel, majd betört a Capitoliumba. A káoszban a rendőrök és a demonstrálók közül is sokan súlyosan megsérültek, öt ember vesztette életét.
Egy nem annyira átlagos turistalátogatás a Capitoliumban (Fotó: Saul Loeb / AFP)
Az erőszakos ostromot követően számos összeesküvés-elmélet és téves információ jelent meg, republikánus politikusok pedig igyekeztek az eseményeket a valósnál jelentéktelenebb és sokkal békésebb színben feltüntetni. Trump például márciusban egy interjúban azt mondta: "Nulla fenyegetés volt (...) Néhányan bementek, és ölelgették és csókolgatták a rendőröket és az őröket. (...) Bementek, aztán kisétáltak."
Egy normális nap átlagos látogatói (Fotó: Win McNamee/Getty Images/AFP)
A történtekről azonban számtalan fotó, videó, tudósítás készült, rengeteg szemtanú beszámolóját rögzítették, így rekonstruálni lehet az eseményeket. Ezért ezeknek a “lekicsinylésére és tagadására tett erőfeszítés nem más, mint kísérlet a valóság szemtelen újraírására” - írta a PolitiFact. Egy republikánus képviselő például azt mondta: “ha nem tudnád, hogy a felvételek január 6-án készültek, azt is hihetnéd, hogy ez egy normális turistalátogatás” - aztán előkerült róla egy olyan fotó, amelyen épp segít elbarikádozni egy ajtót - talán a turisták elől?
The Rep. Clyde news reminded me of this:
UNITED STATES - JANUARY 6: Rep. Andrew Clyde, R-Ga., second from top left, helps barricade the House chamber door as rioters disrupt the joint session of Congress to certify the Electoral College vote on January 6, 2021. pic.twitter.com/ewizgiuwLn — Tom Williams (@pennstatetom) May 15, 2021
2. Levél, kis szépséghibákkal
Politikailag felfokozott hangulatban, például választások környékén máshol is megszaporodnak a hamis információk. Srí Lankán például a 2019-es elnökválasztás előestéjén egy levélről készült fénykép kezdett terjedni: ebben az állt, hogy az egyik jelölt, Gotabaya Rajapaksa nem is indulhatna az elnökválasztáson, mert amerikai állampolgársággal rendelkezik, amelyről még nem mondott le. A helyi tényellenőrző oldal, a FactCrescendo még aznap este bebizonyította, hogy a levél, amely állítólag az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumától származott, valójában hamisítvány. Többek közt rámutattak, hogy a levél több ok miatt is gyanús: nem elég, hogy jónéhány elírást tartalmazott, de például november 11-ére datálták, ami nemzeti ünnep (a Veteránok Napja) az USÁ-ban, vagyis nem munkanap, így a minisztérium sem küldözgethetett aznap leveleket. Ennél is árulkodóbb azonban, hogy a levél alján található aláírást megtalálták az interneten, méghozzá egy milkyclouds.com nevű weboldalon, amely anyukáknak kínált segítséget varrási készségeik fejlesztésére. Gotabaya Rajapaksát megválasztották elnöknek.
Az új elnök, megválasztása napján (Fotó: Tharaka Basnayaka / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
3. A kenyai elnök és a nemlétező ENSZ-szabvány
Beszédes címet adott legutóbbi, a kenyai elnökről szóló decemberi anyagának az AfricaCheck: “Ismét téves: Uhuru Kenyatta elnök 2021-es, a nemzet állapotáról szóló beszédének ellenőrzése”. A verdikt pedig: az elnök 15 állításából 1 volt igaz, 1 többnyire igaz, 1 eltúlzott, 2 nem bizonyított, 3 félrevezető és 7 hamis. Az egyik állítása például az volt, hogy a “rendőrség lakosságra vonatkoztatott aránya ma a valaha volt legmagasabb szinten van, ahogy azt az ENSZ-szabvány előírja.” Az AfricaCheck azonban rámutatott, hogy egyrészt 2018-ban jobb volt ez az arány (akkor 439 lakosra jutott 1 rendőr, míg a 2021-es adatok szerint 485 lakosra), másrészt nincs is olyan ENSZ-szabvány, ami előírja, hogy a lakossághoz mérten hány rendőrre van szüksége egy országnak. Kenyatta nem először hozta fel ezt a hamis adatot, már a 2021-es nemzeti ünnepen elmondott szövegében is erre hivatkozott. Akkor egyébként 6 állításából 1 volt többnyire igaz, 2 hamis, 3 pedig nem bizonyítható.
Kenyatta elnök megtekinti a díszőrséget (Fotó: Simon MAINA / AFP)
4. Hiába cáfolják, nem tűnik el
Vannak olyan történetek is, amelyeket hiába cáfolnak meg, évről évre újra felbukkannak. Ilyen például az a hír, amely szerint egy kanadai kisváros polgármesterét arra kérték muszlim szülők, hogy tiltsa ki az iskolai menzákról a disznóhúst. A polgármester ezt állítólag nem tette meg, az interneten pedig a neki gratuláló szövegek kezdtek terjedni. Ezekben a polgármestert idézik, aki állítólag azt írta válaszul a hozzá forduló muszlim szülőknek: ha Kanadába jöttek, alkalmazkodniuk kell Kanada és Québec szokásaihoz, hagyományaihoz, életmódjához. Ha pedig ez nem tetszik nekik, pakoljanak, és menjenek vissza oda, ahonnan jöttek.
A történet maga a polgármester cáfolta meg 2015-ben (hangsúlyozva, hogy már 2013-ban keringett hasonló álhír Belgiumban).
A hír azonban azóta is fel-felbukkan. Egy kanadai tényellenőrző csapat, a Décrypteurs számításai szerint a történet szinte a “québeci folklór” részévé vált: 2015 és 2019 között több mint 400 ezer alkalommal osztották meg, de még 2021 nyarán újból terjedni kezdett – hogy aztán egy újabb tényellenőrzésen essen át (legutóbb a Reuters írta meg a cáfolatot). És ki tudja, hol jelenik meg legközelebb.
Itt egy példa a még mindig terjedő "gratulációról", aminek külön érdekessége, hogy a hozzá csatolt képen nem az akkori dorvali polgármester, Edgar Rouleau látható, hanem egy belga szélsőjobboldali politikus, Tanguy Veys:
5. Nem ott, nem akkor, nem az
Az AFP tényellenőrző oldalának cikke egy állítólag 2021 novemberében szervezett bécsi oltásellenes tömegdemonstrációról rántotta le a leplet. A Facebookon terjedő fotón masszív tömeg látható egy téren. Az AFP azonban egy kifejezetten egyszerű módszerrel, a Google fordított képkeresőjével megtalálta a kép eredetijét: ez valójában nem Bécsben készült, hanem Moszkvában, nem 2021-ben, hanem 1991-ben, és nem az oltás, hanem Gorbacsov ellen tüntettek. Egyébként a moszkvai demonstráció képe nemrég felbukkant máshol is: szintén oltásellenes tüntetésnek próbálták eladni tavaly augusztus elején, Franciaországot jelölve meg helyszínként. Egy hét alatt több mint 4000 megosztást generált a poszt szerb és horvát nyelven.
A tömeg, ami nem Bécsben gyűlt össze (a Facebook-poszot az AFP archiválta, itt nézhető meg).
6. Pornószínésznőnek gratulált a polgármester
Tavaly nyáron a romániai Aranyosgyéres egyik politikusa, Ionel Isac Tudorache osztott meg egy Facebook-posztot, amelyen egy fiatal nő látható, széles mosollyal az arcán. A képhez tartozó leírás szerint a lány, Alexandra Timofte az érettségin tízpontosra vizsgázott minden tantárgyból. “És mi helyette lepukkant modelleket reklámozunk. Szép munka, Alexandra” - ezzel a kommenttel osztotta tovább a politikus a posztot, amelyet azonban nem sokkal később törölt az oldaláról.
A poszt alatt ugyanis több kommentelő is jelezte, hogy a politikus egy méretes álhírbe futott bele (ráadásul azt egy hírhedt álhíroldalról osztotta tovább): a diáklány az ismert, ám már korábban visszavonult pornószínésznő, Mia Khalifa volt, aki bizonyosan nem érettségizett abban az évben Romániában, pláne nem Alexandraként. A politikus nyilvánosan bocsánatot kért, de ügye napokon belül bejárta a nemzetközi sajtót, pártja pedig kizárta soraiból.
A Google képkeresője könyörtelenül emlékeztet mindenkit arra, hogyan tett szert Tudorache nemzetközi hírnévre.
7. A sosemvolt ghánai anyakirálynő
2019 novemberében a GhanaFact egy olyan állítást ellenőrzött, amelyet addigra legaláb 930 ezren láttak a YouTube-on: egy videóban Lisa Raye McCoy amerikai színésznő arról beszélt, hogy Ghána anyakirálynőjévé koronázták.
A nyilatkozat elég nagy vitát váltott ki a ghánaiak körében a közösségi médiában, egy ideig a 20 legfelkapottabb trend közt is szerepelt a Twitteren. A színésznőt viszont soha nem koronázták Ghána anyakirálynőjévé. Leginkább azért, mert Ghána nem monarchia, így nincs sem királya, sem királynője, és anyakirálynője sem.
A GhanaFact szerint azonban az állítás mégsem teljesen hamis, hiszen az 1990-es évektől Ghánában elterjedt az a szokás, hogy tiszteletbeli királyi címekkel tüntetnek ki olyan külföldi személyeket, akik valamilyen módon hozzájárulnak egyes ghánai közösségek fejlődéséhez.
McCoy pedig nem sokkal korábban egy ilyen tiszteletbeli pozíciót valóban kapott: a Ghána középső régiójában található Kwanyanko város vezetője, Nana Ampim Darko V megerősítette, hogy a “nők fejlődésének anyakirálynője” titulussal tüntették ki a színésznőt, méghozzá azért, mert abban bíztak, hogy segít a helyi fiatal nők részére Ghánában szakképzési központot létrehozni, hogy azok továbbtanulhassanak. McCoy utóbb maga is korrigálta kijelentését.
8. Aki a krokodilokra fogta
Bob Katter szeret másokra mutogatni (Fotó: Andrew Taylor / AFP)
Egy ausztrál parlamenti képviselő, Bob Katter nagyotmondása 2017-ben futott körbe a nemzetközi sajtóban, miután az ausztrál parlament alsóháza az azonos neműek házasságáról szavazott. Katter eredetileg ellenezte a melegházasságot, ám végül egy sajtótájékoztatón elismerte, hogy minden embernek joga van a saját szexuális hajlamaihoz. “Virágozzon ezer virág” – mondta, majd egy váratlan fordulattal igyekezett elterelni a témát: “Nekem nincs több időm ezzel foglalkozni, amikor Queensland északi részén háromhavonta darabokra tépnek egy embert a krokodilok.” Az RMIT ABC tényellenőrző oldala utánajárt: valójában 1985 óta átlagosan háromévente öl meg krokodil embert Queenslandben. És bár valóban volt némi növekedés az elmúlt években, 2007 és 2017 között is mindössze 6 haláleset történt.
9. A nem is annyira óriás kígyó, és társai
Az internet valamiért tele van olyan videókkal, amiken óriás állatok félelmetes dolgokat művelnek. Aztán persze rendre kiderül, hogy ezek egy része manipulált, vagy éppen teljes kamu. 2016-ban például egy “óriás anakondát” fogtak be úgy, hogy egy csirkét helyeztek ki csaliként, a kígyó pedig, amikor révetette magát, csapdába esett. A videó számtalan formában és címmel fent van a YouTube-on, a lényeg szinte mindnél ugyanaz: óriási kígyóról van bennük szó.
A Snopes azonban rámutatott, hogy a videót manipulálták: a kerítés kis botokból állt, a tó, amiből a kígyó kivetette magát, alig volt nagyobb egy pocsolyánál, a csirke sem volt teljesen kifejlett, a kígyó pedig messze volt az óriás mérettől (bár azért így sem volt kicsi).
Vagyis csak egy ügyesen beállított felvételről volt szó, amelynek leleplezéséhez a Snopes talált egy másik felvételt is, amelyen hasonló módszerrel fognak be egy kígyót, természetesen nem gigantikus méretűt. De itt legalább valóban egy élő kígyóról készült a felvétel, nem úgy, mint például az óriás tengeri pók vagy az 529 éves óriásteknős esetében, amelyek egyszerű filmes kellékek voltak.
+1 Amikor a leleplezőt leplezik le
Az IFCN-hez csatlakozott szervezetek mind vállalják, hogy betartanak bizonyos szakmai-etikai standardokat (erről itt lehet bővebben olvasni). Az egyik legfontosabb, hogy a tévedéseiket is transzparensen kezelik: bár tényellenőrzéssel is emberek foglalkoznak, és senki sem tévedhetetlen, de ha valamilyen hibát vétenek, azt az adott cikkben jelzik, és természetesen javítják is. Ehhez képest volt a tavalyi év egyik nagy botránya egy plágiumügy, ami a Snopes nevéhez köthető.
A Buzzfeed derítette ki, hogy David Mikkelson, a hamis hírek leleplezésére szakosodott Snopes.com egyik alapítója az elmúlt években legalább 54 cikket közölt részben a saját, részben álnevek, valamint a Snopes neve alatt, amiket részben vagy egészben máshonnan másolt (az esetről a 444 is írt). Mikkelson elnézést kért, és azzal védekezett, hogy korábban nem dolgozott újságíróként, így nem volt tisztában azzal, hogy mi a különbség a lapszemle és a plágium között. A Buzzfeed szerint viszont azért plagizált, hogy növelje a lap olvasottságát, álneveket pedig azért használt, hogy nagyobbnak tűnjön a szerkesztőség, vagy hogy a gyűlölködő olvasók elől kitérjen. Egyik kitalált szerzőjének, Jeff Zarrondiának emellett Pulitzer-díjat is adományozott, az általa készített oknyomozó anyagokat pedig fiktív elemekkel is felturbózta. Mikkelsont felmentették a szerkesztői feladatok alól, ám feles társtulajdonosa maradt a lapnak, amely most hitelessége visszaszerzéséért küzd. A Snopes megköszönte az esetet feltáró újságírónak, Dean Sterling Jonesnak, hogy leleplezte Mikkelsont.
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.
Ez az oldal a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ, a weblap egyes funkció ezek nélkül nem működnek. Kérjük, nézze át a süti beállításokat, és jelölje be, melyeknek a használatához járul hozzá.
Customise cookies
Preferences for all services
Csak a legszükségesebb
Ezekre a sütikre mindenképpen szükség van a weboldal működéséhez, nélkülük a site nem üzemel megfelelően, így nem lehet őket kikapcsolni. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes adatot.
Teljesítmény
Ezek a sütik ahhoz kellenek, hogy követni tudjuk az oldal forgalmát, a használat jellemző módjait, és így javítani a site teljesítményét. Olyan mérőszámokat segítenek meghatározni, mint a látogatók száma, a lemorzsolódási arány, a forgalom forrása, és más hasonló mutatók. Ezek nélkül nem tudjuk megfelelően mérni az oldal forgalmát és javítani a teljesítményt és így a felhasználói élményt.
Funkcionális
Ezek a sütik lehetővé teszik az oldal személyre szabását és más összetettebb funkciókat. Ezeknek a bekapcsolódása jobb személyes böngészési élményt eredményez. Az oldalon lévő videók nem elérhetőek a sütik elfogadása nélkül.
Egy nem annyira átlagos turistalátogatás a Capitoliumban (Fotó: Saul Loeb / AFP)
Egy normális nap átlagos látogatói (Fotó: Win McNamee/Getty Images/AFP)
Az új elnök, megválasztása napján (Fotó: Tharaka Basnayaka / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Kenyatta elnök megtekinti a díszőrséget (Fotó: Simon MAINA / AFP)
A Google képkeresője könyörtelenül emlékeztet mindenkit arra, hogyan tett szert Tudorache nemzetközi hírnévre.
Bob Katter szeret másokra mutogatni (Fotó: Andrew Taylor / AFP)
