Íme a TOP 5:
5. helyezett: Át fogja rendezni a terepet: amire most képes a ChatGPT, és amire nem árt felkészülni
Lukács András matematikussal és Herczeg Márk újságíróval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.
Maga a beszélgetés pedig itt nézhető meg.
4. helyezett: Mit keres a Coca-Cola az orosz boltok polcain, ha egyszer a cég kivonult az országból?
Több százezren nézik egy tiktokker Oroszországban készült felvételeit olyan márkák termékeiről, amik elvileg már felfüggesztették a tevékenységüket az országban. Bár könnyen úgy tűnhet, itt nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó.
3. helyezett: Az Ultrahang sikerreceptje: Nógrádi György, a Hit Gyülekezete körüli médiabirodalom és egy jó adag dezinformáció
Az orosz-ukrán háborúval robbant be, mára az ország egyik legnézettebb közéleti YouTube-csatornájává vált az Ultrahang. A mainstreamből kiszorultakat akarta felkarolni, végül a NER-média kedvenceivel lett a nyugatkritikusok olvasztótégelye - ahol nincs különbség a szakértők és konteósok közt.
2. helyezett: Tényleg élő disznót perzseltek egy böllérversenyen?
Állatvédő szervezetek feljelentése alapján nyomoz a rendőrség a nyíregyházi Disznótoros Fesztiválon történtek miatt. A rendezvény szervezője szerint minden rendben zajlott, és csak álhíreket terjesztenek a fesztiválról.
1. helyezett: Lincshangulat alakult ki a svájci farkast feltételezetten lelövő vadász körül – „vallomása” valójában paródia
Egy vadászati fórumon található az eredeti szöveg, ami aztán körbejárta a közösségi médiát, és a mainstream sajtóban is megjelent. Szerzője azonban eredetileg viccnek szánta, és egy vadászati fórumon tette közzé, ahonnan az engedélye nélkül került ki a nyilvánosság elé.
Korábban több cikkünkben is foglalkoztunk a nemzeti konzultációval: például azzal, hogy mennyire voltak manipulatívak a feltett kérdések, és hogyan csúsztatott a kormány, amikor arra hivatkozott, hogy “a magyarok 97 százaléka” mondott nemet a szankciókra.
Nemrég pedig azt is bemutattuk, hogy milyen keveset lehet arról tudni, mennyi közpénzből hirdette a kormány ezt a csúsztatást, mi az a kevés, ami a közbeszerzési adatbázisokból kiolvasható - és mi az a sok, ami rejtve marad.
Ehavi podcastunkban az 1986. április 26-án történt csernobili atombaleset évfordulója alkalmából arról beszélgettünk, hogyan számolt be az eseményekről az akkori magyar sajtó: mi volt az oka a késedelemnek, milyen politikai okok befolyásolták a tájékoztatás menetét, és hogyan fogadta mindezt a lakosság – mennyire rendült meg a sajtóba vetett bizalom. Emellett foglalkoztunk azzal is, milyen párhuzamok figyelhetőek meg az akkori tájékoztatáspolitika és a közmédia jelenkori működése közt.
A podcast itt hallgatható meg.
Ehhez kapcsolódó cikkünkben pedig korabeli dokumentumok és a pártnak készült belső jelentések segítségével mutattuk be, hogy kezelte Csernobilt az akkori propagandagépezet. Az erről szóló cikkünk itt olvasható:
Csapdába ejtve: hogyan (nem) írt a magyar sajtó Csernobilról?
Korábbi toplistáink pedig itt érhetőek el.
