Az ukrán vezérkar beszámolói feleannyiszor fértek be a közmédia háborús híradásaiba. Jójárt Krisztián szerint a hivatalos orosz jelentések annyira elszakadtak a valóságtól, hogy az orosz elemzők sem hivatkoznak rájuk.

„Megérkezett az orosz hadijelentés.”

Az elmúlt három évben ez a szalagcím több mint 250 alkalommal jelent meg a hirado.hu-n, a magyar közszolgálati média hírportálján. Bár a cím azt a hatást kelti, mintha a katonai értesítés valamilyen kivételes módon talált volna utat a közmédia Bojtár utcai szerkesztőségébe, valójában nem erről van szó. A front aktuális helyzetéről az orosz védelmi minisztérium naponta ad ki közleményt, hasonlóan az ukrán katonai vezetéshez.

Megjött. Forrás: Hirado.hu

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy

Elemzésünkhöz a hirado.hu 2022. február 24. és 2025. február 24. között megjelent cikkei közül azokat vettük alapul, amelyekben szerepelt a „hadijelentés” vagy „helyzetjelentés” kifejezés, és az orosz-ukrán háborúval foglalkoztak. (A kereséshez a hírportál saját keresőmotorját, az adatok mentéséhez az Instant Data Scraper elnevezésű Chrome-bővítményt használtuk). A kulcsszavas keresés közel ezer találatot adott, amelyeket különböző szempontok alapján kategorizáltunk – például aszerint, hogy a jelentés melyik féltől származik.

Valamennyi cikk a hirado.hu „ukrán válság” címkéje alatt található, többségük MTI-közlemények alapján készült.

Sosem volt egyensúly

„Három ukrajnai frontszakaszon 18 rohamot vertek vissza az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán, ennek során több mint 760 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között [szerepel] egy MiG-29-es repülőgép, négy harckocsi, két gyalogsági harcjármű, négy páncélozott harcjármű, három lengyel Krab, két amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint hét amerikai M777-es, egy brit FH70-es vontatott tarack, két HIMARS-rakéta, valamint egy JDAM irányított légibomba és 26 drón.”

Ilyen és ehhez hasonló adatokat sorolnak fel azokban a katonai jelentésekben, amelyeket a hadban álló felek napi rendszerességgel adnak ki az orosz-ukrán háború aktuális fejleményeiről. A jelentések jellemzően az elmúlt 24 óra eseményeit összegzik, beleértve az összecsapásokat, a csapatmozgások irányát, valamint az ellenfél élőerőben és haditechnikai eszközökben elszenvedett veszteségeit.

Ezeket az információkat a magyar közmédia két fő forrásból meríti az orosz-ukrán frontról készült beszámolóiban:

A jelentős állami forrásokból működő közmédia hírportálja az elmúlt három évben, 2022 februárja óta közzétett frontjelentéseiben összesen 633 alkalommal idézte az orosz, és 325 alkalommal az ukrán hivatalos forrásokat azokban a cikkekben, amelyekben szerepelt a „hadijelentés” vagy a „helyzetjelentés” szó.

A háború három éve alatt a hirado.hu-n megjelent orosz és ukrán hadijelentések aránya végig 2:1 maradt az oroszok javára, miközben az első évhez képest az adatközlések számában minimális csökkenés tapasztalható mindkét oldalon.

Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériumának beszámolója minden nap dél körül jelenik meg „Az orosz védelmi minisztérium jelentése a különleges katonai művelet alakulásáról” címmel. A tavaly augusztusi ukrán ellenoffenzíva óta egy második jelentést is közzétesznek kora délutánonként „Az Ukrán Fegyveres Erők orosz területre irányuló betörési kísérletének visszaveréséről” címmel. A jelentések a tárca honlapján és hivatalos Telegram-csatornáján angol nyelven is elérhetők.

Forrás: eng.mil.ru/special_operation/briefings

Az ukrán kormány szintén napi szinten tájékoztatja a nyilvánosságot a 2022 februárjában eszkalálódott háború eseményeiről. Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara minden reggel közzétesz egy „Műveleti információk [dátum] szerint az orosz invázióról” című jelentést, amely elérhető a hivatalos honlapjukon, valamint a több mint egymillió követővel rendelkező Facebook-oldalukon is.

Forrás: https://www.zsu.gov.ua/

Nem elfogulatlan

Nem nehéz belátni, hogy a fegyveres konfliktusban részt vevő felek kommunikációját saját érdekeik vezérlik. Ez hatványozottan igaz a hadijelentésekre: mindkét oldal igyekszik felnagyítani az ellenfél veszteségeit, miközben a sajátjairól inkább jótékonyan hallgat.

A kommunikáció stratégiai jellegéből adódik, hogy a jelentésekben civil áldozatokról, egészségügyi létesítményekben, vagy egyházi és kulturális emlékhelyekben keletkezett károkról kizárólag az ellenfél támadásai kapcsán esik szó. Ezzel szemben saját haderejük célpontjaiként jellemzően energetikai vagy katonai létesítményeket neveznek meg a jelentések.

Mindehhez egy erősen elfogult nyelvezet is társul: az orosz tárca a mai napig az ukrajnai települések „felszabadításáról”, „különleges hadműveletről”, „kijevi rezsimről” és „náci alakulatokról” ír, míg az ukrán jelentések az orosz katonákat „terroristáknak” nevezik.

Ha valaki kizárólag a moszkvai közleményeket olvassa, könnyen azt hiheti, hogy az orosz hadsereg „minden kijelölt célpontot eltalált”, „minden ellenséges támadást meghiúsított”, míg az ukránok általában „sikertelenül támadnak” vagy „eredménytelenül próbálkoznak áttörni”.

Az elemzett cikkek alapján úgy tűnik, hogy a közmédia szerkesztői is tisztában vannak az adatközlések megbízhatatlanságával. Több hadijelentés alatt szerepel, hogy

„A hivatalos orosz adatközlés inkább propagandaeszköz, nem sok köze van a valósághoz. Különösen az ukrán veszteségekre vonatkozó adatok teljesen elrugaszkodottak – ha hinni lehetne nekik, az ukrán légierőt már háromszor teljesen megsemmisítették volna. De a nyugatról érkező haditechnikából sem szállítottak annyit Ukrajnának, mint amennyit az orosz jelentések szerint már kilőttek. Egyszerűen nem stimmelnek a számok” – mondta Jójárt a Lakmusznak.

Forrás: ukrán veszteségadatok az Orosz Védelmi Minisztérium Telegram-csatornáján (2022. szeptember)

A győzelmi jelentésnek tekinthető beszámolókat még a komolyabb orosz elemzők sem tekintik megbízható forrásnak. „Az orosz védelmi minisztérium folyóirataiban, vagy a moszkvai székhelyű Stratégiai és Technológiai Elemző Központ kiadványaiban sem szerepelnek ezek a számok. Pedig ezek az intézmények nem ellenzékiek, hanem a rendszer részei” – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Jójárt szerint az ukránok által közölt veszteségadatok is túlzóak, de a nagyságrend nagyjából stimmel, és jól kirajzolódnak belőlük a nagyobb trendek. „Ha magasabb veszteségeket közölnek, az általában azt jelzi, hogy az adott frontszakaszon valóban intenzívebb harcok zajlanak.”. Az orosz adatokból szerinte még ez sem feltétlenül következik.

Az objektív elemzések inkább olyan forrásokra hagyatkoznak, mint az Oryx, ahol a veszteségadatokat fényképes bizonyítékokkal is alátámasztják, vagy az amerikai Institute for the Study of War (ISW), ami szintén független anyagokat ad ki a fronthelyzetről.

Hogy tálalják?

Amellett, hogy a közmédia hírportálja az elmúlt három évben sokkal többet hivatkozott az orosz hadijelentésre, mint az ukránra, máshogy is tálalta a két fél beszámolóit.

Az orosz és ukrán források használata abban is eltért az általunk vizsgált hirado.hu-s cikkekben, hogy a központi hadijelentések mennyire kaptak kitüntetett helyet. A Híradó beszámolói ugyanis gyakran több forrást is idéznek egy cikken belül, a központi jelentések mellett regionális és helyi szervek, valamint hatóságok (például a katasztrófavédelem vagy a rendőrség) közleményeit is feldolgozzák.

Míg az orosz féltől érkező információk esetén a közmédia rendszerint a védelmi minisztérium közleményeit sorolta előre, addig az ukrán adatokra épülő tudósításaikban a vezérkar helyzetjelentései általában a cikkek végén szerepeltek.

Jójárt Krisztián szerint ez az orosz rendszer centralizáltságából is fakadhat, mivel a hatalom szigorúan kontrollálja, hogy milyen információk kerülnek nyilvánosságra. Ez még inkább szigorodott a 2023-as Prigozsin-féle puccs előtt, amikor Putyin a Kremlbe rendelte az addig nagyobb mozgástérrel rendelkező haditudósítókat, akik Telegramon gyakran a hivatalos narratívától eltérő, tényszerűbb beszámolókat is közzétettek.

A monotonitás gyönyörködtet. Forrás: Hirado.hu

Az orosz hadijelentések a közmédiában egészen 2023 októberéig Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének portréjával jelentek meg, aki napi sajtótájékoztatói miatt a „speciális katonai hadművelet” arcaként lett ismert. Konasenkov másfél éven keresztül szóban is ismertette a tárca jelentéseit, majd 2023 őszén minden előzetes bejelentés nélkül eltűnt a képernyőről. A hirado.hu elemzett cikkeiben 173 alkalommal ismertette ő a védelmi minisztérium hadijelentését, 2023. szeptember 27. után azonban csak öt alkalommal jelent meg a neve.

Konasenkov hollétével kapcsolatban 2023 szeptemberében merültek fel először találgatások, miután egymást követő öt napon nem jelentkezett a szokásos napi videójával. Tavaly májusban a közösségi médiában az a hír is elterjedt, hogy lemondott hivataláról. A találgatásokra válaszul közölte tavaly novemberben az 500 ezer követővel rendelkező „MIG Oroszország” Telegram-csatorna, hogy Konasenkov továbbra is a helyén van, csupán a tájékoztatók formátuma változott. A Védelmi Minisztérium Információs és Tömegtájékoztatási Főosztálya a szóvivő általa felolvasott jelentések helyett az orosz hadseregcsoportok sajtóközpontjainak vezetőit bízta meg azzal, hogy közvetlenül a harctérről adjanak tájékoztatást. Erről a News.ru portál írt, aminek értesüléseit azonban a védelmi tárca nem erősítette meg.

Az ukrán helyzetjelentéseknek szintén állandó eleme a vezérkar reggeli tájékoztatója. Ezek az összefoglalók azonban a hirado.hu cikkeiben jellemzően jobban beolvadnak más források közé, és ritkábban kerülnek kiemelt helyre. Az ukrán jelentésekben időnként még a washingtoni ISW elemzései is megjelennek, bár a háború során erre csak néhány alkalommal volt példa.

Az elemzést Minkó Mihály adatvizualizációs szakember ötlete nyomán végeztük, akivel többször konzultáltunk a cikk elkészítése során módszertani kérdésekről.

Címlapi kép: Orosz Védelmi Minisztérium