Július 7-én Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy jól haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap kifizetéséről. Gulyás tájékoztatása szerint a kormány elküldte válaszait az EB kifogásaira, és négy területen is engedtek a javaslatoknak. Ezek közül az egyik a törvényalkotást érintette. A miniszter úgy fogalmazott:

„Elfogadtuk a Bizottság javaslatát, hogy a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani, és a kormány azt is vállalta, hogy a speciális, rendkívüli, gyors jogalkotási lehetőségek arányát csökkenti.”

Ugyanezen a Kormányinfón a miniszter még nem tudta megmondani, hogy várhatóan mikor nyújtja be a kormány a katatörvény módosítását, Gulyás ezzel kapcsolatban csak annyit mondott:

“Amint elkészül vele a pénzügyminisztérium.”

A visszakérdésre, hogy ez mikor várható, azt válaszolta, hogy ezt csak a pénzügyminisztérium tudja megmondani, de a kormány sürgeti őket.

A sürgetés hatott: alig négy nappal később, június 11-én a kormány már be is nyújtotta a módosító javaslatot, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig még azt is indítványozta Kövér László házelnöknél, hogy a parlament kivételes eljárásban tárgyalja azt. Egy nappal később a törvényt megszavazták.

Adódik a kérdés, hogy mennyire van összhangban a rohamtempós törvényhozás az EB javaslatának elfogadásával, miszerint a társadalmi egyeztetésre időt biztosít a kormány?

Kivel egyeztettek?

Az ellenzéki pártokkal biztos nem. A kivételes eljárás szabályai alapján ugyanis a pártoknak mindössze három órájuk volt, hogy módosító javaslatot nyújtsanak be. A lehetőséggel a Momentum és a Mi Hazánk is élt, ám mindkét javaslatot elutasították. Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke jelezte: az Alkotmánybírósághoz fordulnak az alig egy nap alatt, kivételes eljárásban, egyeztetés nélkül elfogadott törvény miatt.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a törvény elfogadása után egy nappal viszont már ostobaságnak nevezte azokat a kritikákat, amelyek szerint a döntés előtt nem volt egyeztetés a javaslatról. Mint mondta:

“Simán egyeztettek mindenkivel. Az egy másik kérdés, hogy a különböző álláspontok mennyiben érvényesültek. Tehát más az egyeztetés, amikor elmondom, hogy mi a terv és más a megvalósulás, amikor valójában nem az történik, amit én szeretnék. De ilyen értelemben egyeztetés bőséggel volt.”
 

Az érintett szakmai szervezetek közül azonban többen is tiltakoztak a törvénymódosítás ellen, kiemelve a konzultáció hiányát.
 

• A Magyar Ügyvédi Kamara például úgy fogalmazott: “Az év közbeni változást generáló törvény[...] érdemi szakmai konzultáció nélkül született meg, így sérti a jogbiztonság követelményét.”
• A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közleményében pedig az áll, hogy tiltakoznak “a százezreket hátrányosan érintő, kisadózókra vonatkozó törvény elfogadása és bevezetése ellen, amelyet ismét bármiféle egyeztetés nélkül, kivételes tárgyalási folyamatban, elképesztő sebességgel fogadtatnak el a kormányzó többséggel.
• Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke az Mfor.hu kérdésére úgy értékelte a kata tervezett változtatását, hogy a benyújtott tervezeten egyáltalán nem látszik a vállalkozói érdekképviseletek véleménye, javaslata, a törvényben nem szerepelnek a vállalkozók érdekei.
• A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete azt kérte, “hogy a törvényhozók vonják vissza az átgondolatlan, társadalmi vitát és érdemi előkészítést nélkülöző törvényt.”
• A Magyar Újságírók Országos Szövetsége pedig azt írta állásfoglalásában: “Kezdeményezzük minden érintett szakma képviselőinek bevonásával a konzultációt, ahogy azt a törvényhozási törvény elő is írja a törvényhozás számára.”

Még csak megígérték, betartani később fogják

Július 13-án, egy nappal a törvény megszavazása után a Kormányinfón már Gulyás Gergely is elismerte, hogy nem volt érdemi egyeztetés a katatörvény kapcsán.

A 444 kérdésére a miniszter úgy érvelt:

„Amikor nem volt demokrácia, akkor ezt különböző társadalmi egyeztetésekkel próbálták elfedni, de mióta meg demokrácia van, és vannak szabadon választott képviselők, azok dönthetnek, és ennek a felelősségét is vállalják. A meghozott döntésért a kormány és természetesen a kormánypártok a felelősséget vállalják.”

Azzal az ellentmondással kapcsolatban pedig, hogy ez az eljárás nincs összhangban az EB-nek tett ígérettel, miszerint jogalkotás előtt időt kell biztosítani a társadalmi konzultációra, Gulyás úgy érvelt:
 

„A Bizottsággal azon vagyunk, hogy aláírjuk a megegyezést, ha aláírtuk a megegyezést, akkor aszerint fogunk eljárni.”

Ugyanakkor Novák Katalin köztársasági elnök úgy fogalmazott, miután aláírta a katatörvényt:

“Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés.”

Levélben fordultunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, hogy megtudjuk, kire gondolt Parragh László, amikor azt nyilatkozta, “simán egyeztettek mindenkivel”. Megkeresésünkre egyelőre nem érkezett válasz, amennyiben mégis megjön, a cikket frissítjük.

Címlapi kép: Kristóf Balázs