Szerzők: Német Szilvi - Neuberger Eszter - Solti Hanna - Zöldi Blanka
Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton, két év kihagyás után tartott beszédet az erdélyi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Korábban már több fontos politikai beszéde itt hangzott el (2014-ben itt hirdette meg az illiberális programját, 2006-ban pedig itt jelentette be, hogy hazugságra nem lehet kormányzást építeni).
Idén a miniszterelnök főként a Nyugat hanyatlásáról, az orosz-ukrán háborúról és a fajkeveredésről értekezett. Beszédének jelentős része politikai véleményeket és a jövőre vonatkozó jóslatokat tartalmazott - ezeknek az értékelésével nem foglalkozunk. Megnéztük azonban, hogy egyes állításai mögött milyen tények és adatok állnak.
“Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek.”
Orbán Viktor idei tusványosi beszédének legnagyobb vihart kavart mondatai ezek, amelyekkel a miniszterelnök éles különbséget igyekezett tenni Magyarország (szélesebben Közép-Európa), és a “hanyatló” Nyugat-Európa között a bevándorlás kérdésében.
Címlapi kép: Németh Dániel
Szembeállítása alapján Magyarországon “Európán belül élő népek keverednek egymással”, ezzel szemben Nyugaton, “a kevert fajú világban”, az “európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel”. Orbán azt is elárulta, hogy már magát a bevándorlást (mozognak, átköltöznek) és a külföldi munkavállalást is keveredésként értékeli. “Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni” - szögezte le a magyarság nevében később.
Ha azonban megnézzük a vonatkozó adatokat, egyáltalán nem az látszik, hogy Magyarországon csak “európai népek” tagjai “keverednének” egymással.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente közöl adatokat a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokról. Ebbe a kategóriába azokat a külföldi állampolgárokat sorolják, akik az adott év január 1-jén érvényes tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel az országban éltek. (2012-től a statisztikába a menekültként és oltalmazottként elismertek is beleszámítanak.)
A KSH nyilvántartása szerint 2020-ban, a legutóbbi adatolt évben összesen 199 957 ilyen külföldi élt Magyarországon. Ezeknek az embereknek a többsége (131 299 fő) valóban más európai országokból, legfőképp Ukrajnából, Romániából és Németországból érkezett.
De több tízezres nagyságrendben éltek Magyarországon olyan külföldiek, akik Európán kívüli országok állampolgárai:
kontinensről érkeztek.
Ha a magyar állampolgárságot szerző külföldiek jellemzőit nézzük, akkor pedig egyenesen az orbáni mondással ellentétes tendencia látszik: míg a Fidesz-KDNP kormányzásának 2010-es kezdetén még rendre 90 százalék felett volt az európai hátterű új állampolgárok aránya, ez 2020-ra 78 százalékra csökkent. Ebben az évben az ázsiai, amerikai és afrikai honosítottak már 7-7-8 százalékot tették ki ennek a tortának. Igaz, a honosítások száma is rohamosan csökkent közben.
Az egyszerűsített orbáni képet tovább árnyalja, hogy
2013 és 2017 a letelepedésikötvény-programmal kifejezetten az Orbán-kormány segítette, hogy majdnem húszezer, többségében európán kívüli állampolgár pénzért magyar papírokat vásárolhasson.
A programról a Transparency International pereskedése nyomán írhatta meg a G7, hogy összesen 59 különböző ország állampolgárait juttatta magyar papírokhoz. A 19 838 kötvényes elsöprő többsége, 81 százaléka kínai állampolgár.
Utánuk leggyakrabban oroszoknak (1265 fő), irániaknak (305 fő), pakisztániaknak (241 fő), irakiaknak (222 fő), vietnámiaknak (211 fő), törököknek (204 fő) és szíreknek (171 fő) adott letelepedési engedélyt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A 444 és a Direkt36 cikksorozatából az is kiderült, hogy olyanok is részt vettek a kötvényprogramban, akik Magyarország és az EU biztonságára is veszélyt jelenthetnek.
Bár a fentiekből látszik, hogy Magyarországra is több tízezres nagyságrendben érkeznek Európában kívüli állampolgárok, valóban az EU azon országai közé tartozunk, amelyek kevésbé kitettek az európán kívüliek bevándorlásának: az Eurostat bevándorlási adataiból valóban kirajzolódik az Orbán által emlegetett nyugat-keleti törésvonal az EU-n belül.
Finnország, Svájc, Hollandia, Norvégia, Svédország, Izland és Luxembourg lakosságarányosan jóval több nem európai bevándorlót fogadott 2020-ban, mint Magyarország és a régió más országai. Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Litvánia lakosságarányosan még Magyarországnál is kevesebb Európán kívüli bevándorlót fogadott.
“A mi nyilvántartásunk szerint eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban. És ez egy egészen más nézőpont. Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem”
Orbán nem részletezte, hogy az általa említett magyarok az ukrán hadseregben harcoló, kárpátaljai magyarok voltak-e, és hogy milyen körülmények között vesztették életüket. A nemzetközi híradásokból azonban tudható, hogy önkéntesként más országok állampolgárai is csatlakoztak a harcokhoz, közülük pedig többen meghaltak a fronton.
Az ukrán elnökség honlapján már az orosz invázió kezdete után három nappal megjelent Volodomir Zelenszkij elnök felhívása, amelyben külföldi önkénteseket vár, hogy csatlakozzanak az ukrán fegyveres erőkhöz. Az erre létrehozott nemzetközi légióba már pár nap leforgása alatt 16 ezren jelentkeztek, a Nemzetközi Védelmi Légió honlapja szerint Dánia, Lettország, Lengyelország, Horvátország, Hollandia, Kanada, Izrael és az Egyesült Királyság állampolgárai is vannak az önkéntes katonák között.
Május óta külföldi sajtóorgánumok holland, francia, brit, cseh, grúz állampolgárok haláláról számoltak be, június elején Ukrajna négy külföldi önkéntes katona (egy német, egy francia, egy holland és egy ausztrál) halálát erősítette meg A napokban pedig az USA azonosította két állampolgárát, akik a közelmúltban életüket vesztették a donyecki régióban. Ugyanebben a hadműveletben egy kanadai és egy svéd állampolgár is elhunyt.
“A második tény, amivel szembesülnünk kell, hogy a szankciók nem billentik meg Moszkvát"
- jelentette ki Orbán, majd később részletesen is taglalta a szankciók hatását: "És ma az a helyzet, hogy az oroszok kevesebb energiát adnak el, de sokkal több a bevételük. Tehát jól járnak az oroszok. Az Európai Unió importja Oroszországból ugyan csökkent 23 százalékkal, de a Gazprom bevételei kétszeresére nőttek ugyanezen idő alatt” - mondta.
Orbánnak helytálló az a megállapítása, hogy az orosz állami energetikai óriáscég, a Gazprom bevétele kétszeresére nőtt, mivel a magsabb árak ellensúlyozták a csökkentett eladási mennyiséget (erről például egy áprilisi tanulmány számolt be). Azonban számos egyéb, Orbán által nem említett tényező is hatással van az orosz gazdaság teljesítőképességére.
A Foreign Policy friss elemzése szerint a nemzetközi vállalatok kivonulása vagy az európai szankciók rövid- és hosszú távon is visszafogja az orosz gazdaság teljesítményét. Ez pedig a következő mérőszámokban már látszik:
A Foreign Policy elemzése azt is megjegyzi, hogy az orosz gazdaság helyzet értékeléséhez kevés megbízható adat áll rendelkezésre (bár az orosz kormány időszakosan közzétesz gazdasági jelentéseket, ezeket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni).
Oroszország export-import tevékenységére, a termelési adatokra, a tőke ki- és beáramlására vonatkozó statisztikákat, amelyeket a háború előtt havonta frissítettek, a Kreml vagy visszatartja, vagy részleges adatokat közöl. Azok az elemzések, amelyek rózsás képet festenek az orosz gazdaság helyzetéről, gyakran a márciusi, vagyis utolsó elérhető adatokatból vonnak le következtetéseket.
“Európa bajban van, gazdasági bajban, de politikaiban is, és dominóként dőlnek meg a kormányok. Csak a háború óta megdőlt a brit, az olasz, a bolgár meg az észt. És hol van még az ősz? A nagy áremelkedés júniusban következett be, amikor duplájára ment föl az energia ára. Ennek a hatásai az emberek életében, amelyek elégedetlenséget szülnek, még csak most fognak megérkezni, és már elvesztettünk négy kormányt”
- mondta Orbán, áttérve arra, hogy milyen hatásai vannak a háborúnak az európai politikára.
Orbán állítása helytálló abban a tekintetben, hogy mind a 4 európai miniszterelnök a háború után mondott le, így
Az egyes lemondásokban azonban más folyamatok is közrejátszottak, több esetben pedig nem kizárólag az orosz-ukrán háború vezetett kormányválsághoz.
Boris Johnson távozásában például a pártján belüli szexbotrányoknak vagy az ún. partygate-nek volt jelentős szerepe, míg Észtországban, Bulgáriában és Olaszországban a széles koalíciós kormányok szétesése vezetett kormányzati válsághoz.
A felsorolásból kilóg az észt miniszterelnök, akinek a lemondása inkább csak formálisnak mondható, hiszen Kaja Kallas július 15-én új koalíciós kormányt alakított.
(Frissítés - 2022. július 26. 18:12: Ebben a bekezdésben a cikkünk korábbi verziójában két említésnél miniszterelnök helyett államfő szerepelt, a hibát javítottuk.)
Orbán Viktor a magyar gazdaságról szólva kijelentette, hogy az a cél, hogy az ország kimaradjon az európai recesszióból, “egy globális válság idején lokális kivétel legyen”. Ez szerinte korábbi válságok idején már sikerült:
“2020-ban is az történt, hogy kanyarban előztünk, Görögországnak és Portugáliának az egy főre jutó gazdasági teljesítményét megelőztük válság idején”
- mondta.
A legfrissebb GDP-rangsorban Magyarország a valóban Görögország és Portugália előtt áll, azonban ezt a két országot nem 2020-ban előztük meg.
Görögország már évekkel a Covid-járvány kitörése előtt is Magyarország mögött állt a GDP-rangsorban, míg Portugáliát 2021-ben előztük meg.
Orbán Magyarország jövőjéről beszélve kiemelte azt is, hogy a politikai színtéren épp nemzedékváltást vezényel le:
“Ha ránéznek a kormányra, akkor a kormányban negyvenes éveiket, esetenként annak elejét taposó minisztereket látnak, akik húsz-harminc évig lesznek képesek vezetést biztosítani Magyarország számára”
- mondta Orbán.
Az igaz, hogy vannak a kormánytagok között a negyvenes éveiket taposó miniszterek, azonban egyelőre az ötven év fölöttiek vannak többségben. A 14 miniszter közül:
A tizennégy miniszter átlagéletkora 52,5 év. A legfiatalabb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (40 éves), a legidősebb pedig Pintér Sándor belügyminiszter (74 éves).
(Frissítés - 2022. július 27. 11:26: Cikkünk korábbi verziójában az első bekezdésben Tusnádfürdő helyett Tusványos szerepelt, ezt javítottuk.)
