Nemcsak Magyarországon, hanem Ukrajnában is bőven több a kötelező oltás, mint az EU-átlag, a két ország előírt oltásai között kisebb az eltérés, mint a magyar és az osztrák oltási rend között. Az átoltottsági ráta tényleg alacsonyabb Ukrajnában, mint nálunk, de van olyan uniós ország, ahol még rosszabb a helyzet.

Szerzők: Dezső Annamari – Fülöp Zsófia

A kormány áprilisban kezdte népszerűsíteni az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló, VOKS2025 néven futó véleménynyilvánító szavazást. A postán kiküldött, egykérdéses szavazólapon a következő kérdés áll: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? IGEN /NEM”. A szavazólaphoz mellékelt „Most ön dönt!” című szövegben a kormány hét pontban összegezte Ukrajna EU-csatlakozásának állítólagos következményeit és kockázatait. Az egyik az „egészségügyi kockázatok” névre hallgat:

„Az Ukrajnából érkezők tömegesen vehetnék igénybe a magyar egészségügyi szolgáltatásokat, mert az Unió polgáraiként erre jogosulttá válhatnak. Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Az Ukrajnából érkező tömegek az ottani oltások hiánya miatt komoly közegészségügyi és járványügyi kockázatot is jelentenének”

VOKS2025 postai levél és szavazólap

Vagyis:

Mivel az első állítás a kormány jövőre vonatkozó, ellenőrizhetetlen prognózisa, az alábbiakban a maradék két állítást járjuk körbe.

Milyen egészségügyi szolgáltatások járnak az EU-polgároknak?

Azzal, hogy „az Ukrajnából érkezők tömegesen vehetnék igénybe a magyar egészségügyi szolgáltatásokat, mert az Unió polgáraiként erre jogosulttá válnának”, a kormány valószínűleg az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártyára utal. A kártyával egy adott uniós tagállamban állandó lakcímmel rendelkező és egészségügyi ellátásra jogosult személy igénybe veheti az orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, ha ideiglenesen egy másik uniós tagállamban, az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban tartózkodik. Leegyszerűsítve: ha az otthoni EU-országban ellátnának, akkor ideiglenesen más EU-országban is el fognak.

A szabályok az ideiglenes tartózkodást úgy határozzák meg, hogy egy személy „a szokásos tartózkodási helyétől eltérő helyen tartózkodik addig, amíg érdekeinek központját nem helyezi át erre a helyre.” Ez alatt érthetjük azt is, hogy valaki nyaralni megy néhány napra vagy hétre egy másik országba, de azt is, hogy több hónapig egy másik helyen tanul vagy dolgozik anélkül, hogy véglegesen odaköltözne.

Ha Ukrajna is az EU tagja lenne, az Ukrajnában állandó lakcímmel rendelkező személyek Magyarországon is igénybe vehetnének bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat. De a gyakorlatban több fontos megkötés korlátozza, mi jár a kártya használóinak.

Csupán az „orvosilag szükséges” beavatkozásokat lehet igénybe venni. Ahogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tájékoztatójában is írják, az orvosilag szükséges ellátások azok, amiket „a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba.” Teljes lista nincs ezekről az orvosilag szükséges gyógykezelésekről vagy orvosi ellátásokról, minden olyan beavatkozást ide sorolnak, ami „nem várhat az adott személy hazatéréséig”. Egy 2009-es uniós határozat felsorol néhány ilyen ellátást:

Ezek mellett minden olyan beavatkozás ide tartozik, amit az egészségügyi szolgáltató szükségesnek ítél az adott személy állapotától függően. Külön kiemelik, hogy a terhességgel összefüggő összes kontrollvizsgálat és ellátás igénybe vehető, amibe beletartozik az idő előtti, nem tervezett szülés levezetése is.

A kártyát ugyanakkor nem lehet használni olyan esetekben, amikor az adott személy kifejezetten valamilyen egészségügyi szolgáltatás igénybevétele miatt utazik egy másik tagállamba. Vagyis az nem fordulhat elő, hogy valaki azért utazzon el, hogy egy egészségügyi beavatkozást elvégezzenek rajta, és az uniós kártya miatt ezért nem kell fizetnie.

Továbbá a kártyát akkor sem lehet használni, ha magánegészségügyi szolgáltatóhoz megy valaki, a kártya csak az állami ellátórendszerben érvényes. Ugyanis az igénybe vett ellátás díját az adott személy országának egészségbiztosítója fizeti ki azon tagállam biztosítójának, ahol a személy a szolgáltatást igénybe vette.

Az is kikötés, hogy a kártya nem garantál ingyenes szolgáltatásokat. Mivel minden ország egészségügyi rendszere más, előfordulhat, hogy egy tagállamban fizetni kell olyan egészségügyi szolgáltatásokért, amiért máshol nem. Az ellátást pedig minden esetben ugyanolyan feltételekkel nyújtják a szolgáltatók annak, aki Európai Egészségügyi Kártyával veszi azt igénybe, mint az adott – tehát a „fogadó” – ország állampolgárainak. Így előfordulhat, hogy egy külföldi kezelésért akkor is fizetni kell, ha az igénybe vevő rendelkezik a kártyával.

Valóban számos védőoltás nem kötelező Ukrajnában, ami Magyarországon igen?

A kormány állítása szerint „Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen”.

Az EU-ban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint jelenleg Lettországban van a legtöbb kötelező életkorhoz kötött védőoltás, összesen 15. Magyarország második a listán 12 kötelező oltással. Franciaországban, Bulgáriában, Horvátországban és Lengyelországban 11 kötelező védőoltást határoznak meg, Olaszországban, Szlovákiában 10-et, Csehországban és Szlovéniában pedig 9-et. Az EU 27 tagállama közül 13 ország határoz meg kötelező oltásokat, a többi tagországban hivatalosan ajánlott oltások vannak.

Bár Ukrajnáról az ECDC nem közöl adatokat, kormányzati források alapján 10 kötelező, ingyenesen igénybe vehető, jogszabály szerint meghatározott védőoltás van az országban. Ez magasabb szám, mint az EU-s átlag (4), és mindössze kettővel kevesebb, mint a hazai kötelező gyermekkori védőoltások száma. Hangsúlyozandó: a kötelező oltások kisebb száma vagy hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott országban kisebb lenne az átoltottsági arány, mint a több kötelező oltást előíró országokban.

Az olyan országokban, ahol csak ajánlott védőoltásokat határoznak meg, szintén vannak széles körben alkalmazott és ingyenesen elérhető oltások. Az ajánlott forma feltételei és megkötései országonként változhatnak, például a legtöbb érintett tagállamban nem jár központilag előírt szankciókkal az oltások hiánya a beiskolázás során, viszont az adott intézmények meghatározhatnak egyéni szabályokat.

Az EU-ban 9 alapvető oltás minden tagállam oltásrendjében megtalálható kötelező vagy ajánlott formában. Ezek közül 8 Ukrajnában kötelező védőoltásnak minősül, további egyet, a HPV elleni védőoltást pedig 2026-ban vezetik majd be az országban.

A szabályozási különbségeket az eltérő egészségügyi rendszerek, de kulturális-társadalmi hagyományok is formálják. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Közép- és Kelet-Európában hagyományosan megszokottabb az állam erőteljes, akár szankciókkal is élő fellépése a közegészségügyben, míg számos nyugati országban hivatalosan inkább ajánlásokat tesz és feltételeket szab az országos szabályozás.

Magyarországon és Ukrajnában a következő kötelező oltásokat írják elő:

A bárányhimlő egy gyakori vírusfertőzés, ami általában csak enyhe tüneteket okoz, leginkább a bőrön jelentkező, viszkető kiütésekről felismerhető. A legtöbb gyerek átesik rajta, aki 10 éves kora előtt nem kapott ellene védőoltást. A gyerekeknél általában magától elmúlik, felnőtteknél okozhat súlyosabb tüneteket és szövődményeket. A varicella néven is ismert betegség elleni védőoltás Magyarországon sem volt kötelező egészen 2019-ig, ekkor kötelezővé tették a 2018. július 31. után születettek számára. Ukrajnában nem szerepel a kötelező életkorhoz kötött védőoltások listáján, azonban az ajánlott oltások listáján szintén helyet kap.

A streptococcus pneumoniae ellen szintén oltanak Ukrajnában is, de az ajánlott kategóriába esik, és az olyan személyeknek kötelező csak, akiknél magas a kockázat arra, hogy kialakuljon a betegség, például akiknek HIV-fertőzésük vagy vesekárosodásuk van. Magyarországon sokáig szintén csak önkéntes alapú oltás volt, 2014-ben tették kötelezővé.

Átoltottsági arányok: van olyan EU-s ország, ahol alacsonyabbak, mint Ukrajnában

Az átoltottság nem csak azon múlik, hogy mennyi kötelező és mennyi ajánlott védőoltás van egy adott országban – ahogy az oltásellenes konteókról szóló cikkünkben is írtuk. Ezt támasztják alá a WHO Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó járványügyi adatai is: 2023-ban az általuk vizsgált 14 oltás közül 12 esetében 80 százalék felett volt az átoltottság, annak ellenére, hogy a régióban található számos országban nincs kötelező védőoltás. Egy 2024-es tanulmány pedig azt találta, hogy jelentős különbségek vannak az európai oltási politikákban: azon államok oltási programjai mutatkoznak hatékonynak, melyek szilárd egészségügyi rendszerrel, közbizalommal és az oltási bizonytalanság elleni megfelelő stratégiával rendelkeznek.

Az ukrán átoltottsági adatok valóban nem túl magasak. 2021-es adatok szerint alacsonyabb volt Ukrajnában az oltási lefedettség, mint a WHO által ajánlott 95 százalék. Ez az arány 2020-ban csak 80 százalék volt, annak ellenére, hogy elegendő vakcina áll rendelkezésre Ukrajnában és 10 oltás kötelező is. 2024-ben még mindig a gyermekek alig több mint 80 százalékát tudták beoltani. Magyarországon viszont kifejezetten magas az átoltottság, a bárányhimlő oltás kivételével az összes kötelező oltás esetében 99 százalék felett volt az átoltottsági arány 2023-ban.

Vizsgálatunkban az országos általános átoltottsági adatok hiánya miatt az egyik legelterjedtebb és legfontosabb kombinált oltásra szűkítettük a fókuszt: a WHO 2023 adatai alapján a torokgyík, merevgyörcs és szamárköhögés elleni oltás, rövidítve DTP-vakcina átoltottsági szintjeit hasonlítottuk össze. Ezt Magyarországon már együtt adják be a gyermekbénulás elleni hatóanyaggal.

Magyarországon a gyerekek 99 százalékban kapták meg a vakcina harmadik dózisát, ezzel az ország a mezőny elején van, Törökország, Görögország és Portugália mellett, ahol szintén 99 százalékos az átoltottság. Ukrajna a hátsó szekcióban szerepel: 83 százalék az oltottak aránya – ugyanakkor Ukrajnából már 2024-es adat is elérhető, ami szerint az arány felment 88 százalékra.

Tehát 2023-as adatok alapján európai viszonylatban Ukrajnában a negyedik legrosszabb az átoltottság, a lista utolsó három helyén Bosznia-Hercegovina (73 százalék), Montenegró (81 százalék) és Románia (78 százalék) áll. Van olyan EU-tagállam, ahol rosszabb az átoltottság, mint Ukrajnában a DTP-vakcina tekintetében, ez Románia, és mivel Bosznia-Hercegovina és Montenegró is tagjelölt, ezért nem Ukrajna mutatja a legalacsonyabb DTP-rátákat a tagjelöltek körében sem.

Az EU-tagok közül Ausztriában (84 százalék), Írországban (89 százalék) és Szlovéniában (89 százalék) is meglehetősen alacsony az átoltottság. Összesen 21 olyan európai ország van, ami nem éri el a WHO által kijelölt 95 százalékos átoltottsági célt.

Érdemes továbbá megjegyezni, hogy Ukrajna EU-tagsága nélkül is jelentős mennyiségű ember közlekedik Ukrajna és Magyarország között. Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a magyar rendőrség napi határátlépési adataiból az látszik, hogy jelenleg is aktív a határforgalom Magyarország és Ukrajna között. Azt nem rögzítik, hogy milyen célból lépik át a határt a közlekedők, ebbe beletartoznak az ingázó munkavállalók, de még a látogatók és a bevásárolni átjárók is. Május első két hetének adatai szerint naponta több ezerszer kelnek át a magyar-ukrán határon.

(Címlapi kép: Dezső Annamari)