Az, hogy Európában egyre több a kormánybarát és politikai befolyás alatt álló tényellenőrzési projekt, megnehezíti a polgárok számára, hogy megkülönböztessék az igazságot a propagandától – figyelmeztetnek a dezinformációs szakértők, akik legutóbb egy orosz kezdeményezésen érték tetten a jelenséget.

A független tényellenőrzés, amely digitális nyomozási és újságírói technikákat használ a hamis állítások megcáfolására, a félretájékoztatás elleni küzdelem kulcsfontosságú eszközének számít. A módszert olyan nagy platformok alkalmazzák, mint a TikTok, valamint a Meta tulajdonában lévő Facebook.

Miközben azonban az információk manipulálása egyre kifinomultabbá válik, egyre fokozottabb aggodalomra adnak okot az olyan új kezdeményezések, amik valódi tényellenőrző szervezetekként állítják be magukat, miközben a saját üzeneteiket próbálják közvetíteni.

A magyar példa

Magyarországon az újonnan indított Faktum “tényellenőrző” weboldalt a kormánypárti Mandiner újság támogatja. Az oldal olyan cikkeket tesz közzé, amelyek túlnyomórészt a kormányt próbálják védeni, az ellenfeleit pedig kritizálni.

Az egyik bejegyzés azt vizsgálja, hogy a nemzeti érzelmű Orbán Viktor miniszterelnök kabinetje “valóban hagyja-e, hogy az oktatás leépüljön”, ahogyan azt az ellenzék állítja. Egy másik azt a kérdést teszi fel, hogy vajon jobban járnának-e a magyar családok az ellenzék által javasolt adórendszerrel.

A “tényellenőrző” weboldal következtetése mindkét esetben – kiszámítható módon – az, hogy “nem”.

Az orosz példa

Oroszország már eddig is használt ilyen eszközt, a “War on Fakes” (Háború a hamisítványok ellen) nevű, – a szakértők szerint – állami propagandát terjesztő oldalt. Emellett Oroszország a múlt hónapban bemutatta a Globális Tényellenőrző Hálózat (Global Fact-Checking Network, GFCN) létrehozásának tervét.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) médiajogi csoport aggodalmát fejezte ki a tervvel kapcsolatban.

“A cél nem a meggyőzés, hanem inkább a tényekkel, a valósággal kapcsolatos zűrzavar keltése” – mondta Jeanne Cavelier, az RSF kelet-európai és közép-ázsiai részlegének vezetője.

Az orosz média idézte Vlagyimir Tabakot, a Kremlhez kötődő ANO Dialog nevű civil szervezet vezetőjét, aki szerint a nemzetközi hálózat azokat egyesítené, akik – ahogy írják – “osztják a nézeteiket és értékeiket”.

Maga Tabak is amerikai szankciók hatálya alatt áll, mert megpróbálta befolyásolni az idei amerikai elnökválasztást, többek között a közösségi média platformokon dezinformáció terjesztésére szolgáló, automatizálásra alkalmas botfiókok létrehozásával.

“Ébernek kell lennünk ezzel kapcsolatban” – mondta Cavelier. “Az oroszországi tényellenőrzés nem a tényeken fog alapulni, hanem a politikai hatalom által megadott úgynevezett igazságon, bármiféle biztosíték és függetlenség nélkül.”

A GFCN elnevezése a világszerte több mint 170 szervezetet tömörítő Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network, IFCN) elnevezését tükrözi, amely egy amerikai székhelyű nonprofit újságíró és kutató szervezet, a Poynter keretében működik.

Az IFCN és annak európai megfelelője, az EFCSN aláíróit rendszeresen alávetik külső felülvizsgálatnak, és a tagoknak meg kell felelniük az alapelvek kódexének, amely tartalmazza a források, a finanszírozás és a módszertan átláthatóságát, valamint a politikai pártatlanság iránti elkötelezettséget.

Az AFP saját tényellenőrző szolgálata tagja mind az IFCN, mind az EFCSN szervezeteknek, és együttműködik a Metával és a TikTokkal.

“A tényellenőrzéshez elengedhetetlen a hitelesség” – mondta Clara Jimenez Cruz, az EFCSN elnöke és az IFCN tanácsadó testületének tagja.

Megfigyelők szerint nem újdonság, hogy politikai pártok vagy kormányok is involválódni akarnak a tényellenőrzésekben, és ez nem is csak az autoriter típusú vezetéssel rendelkező országokban fordul elő: az elmúlt években Görögországban, Horvátországban és Spanyolországban is volt erre példa.

A Freedom House októberi jelentésében – csak az elmúlt 12 hónapot véve – írtak arról, Egyiptomot, Indiát, Dél-Koreát és az Egyesült Államokat illetően is, hogy a független tényellenőrző újságírók és dezinformációkutatók is nagyobb nyomásnak lettek kitéve.

Oroszország azon törekvése, hogy létrehozza a hozzájuk hasonlóan gondolkodó tényellenőrző szervezetek nemzetközi hálózatát, egyelőre egy “szűk réteg számára szánt projekt” – mondta Ilya Yablokov, a Sheffieldi Egyetem digitális újságírással és dezinformációval kapcsolatos tantárgyak előadója.

De Yablokov szerint ez a projekt illeszkedik azon erőfeszítések közé, hogy a Kreml narratíváját szélesebb körben, külföldön is terjesszék.

“A fő cél az információ manipulációja, amellyel egy rendkívül megosztó környezetben a közvéleményt ellenőrzés alatt lehet tartani” – mondta a dezinformációs szakértő.

Hasonlóan az Oroszországhoz köthető “Doppelgänger” weboldalakhoz, amelyek megbízható médiumokat utánoztak a Kreml-barát beszédtémák terjesztése érdekében, a propagandisták lényegében “egy párhuzamos világot” próbálnak létrehozni – tette hozzá Yablokov.

“Alapvetően azt mondják, hogy ‘a mi valóságunkban ez egy tény’, a ti valóságotokban pedig egy fikció” – mondta Yablokov.

Bár előfordul, hogy bírálják a tényellenőrzéseket, hogy nem jutnak el a megfelelő közönséghez, az EFCSN munkatársa, Jimenez Cruz szerint továbbra is a tényellenőrzés az egyike azoknak a hasznos stratégiáknak, amikkel küzdeni lehet az internetes valótlanságok ellen.

“Nap mint nap látjuk a dezinformációs rendszert működés közben, de nem mindenki dől be neki” – mondta Cruz.

Az olvasóknak, akik megpróbálnak eligazodni az egyre zsúfoltabbá váló tényellenőrzési világban, olyan tényellenőrzéseket kéne hitelesnek tartaniuk, amikben a bizonyítékokat lépésről lépésre, nyilvánosan elérhető információk és adatok felhasználásával ismertetik – tette hozzá Cruz.

“Az olvasóknak a megadott tények alapján maguknak is képeseknek kell lenniük arra, hogy saját maguk is reprodukálni tudják a tényellenőrzés folyamatát” – mondta a szakértő.

Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.