Orbán évértékelőjében úgy beszélt a magyar bérek növekedéséről a Gyurcsány-Bajnai korszak óta, hogy az  inflációval nem foglalkozott. A magyar béremelkedés  régiós összehasonlításban már nem olyan figyelemre méltó, EU-s szinten pedig továbbra is a sereghajtók közt vagyunk.

“A minimálbér magasabb, mint az átlagbér volt a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején”

- állította Orbán Viktor miniszterelnök a minimálbér jelenlegi szintjére utalva, szokásos évértékelő beszédében, amelyet február 12-én tartott a budapesti Várkert Bazárban.

Ez volt az egyik a hat tényállítás közül, amelyeket a Lakmusz szerkesztősége rögtön a beszéd elhangzása után ellenőrzött. Megállapítottuk: 2009-ben - az utolsó olyan évben, amikor végig a szocialisták kormányoztak- a bruttó átlagkereset Magyarországon valóban alacsonyabb volt, mint a minimálbér jelenlegi összege.

Alaposabb vizsgálat után azonban az látszik: bár nyers számadatok alapján igaz, amit  Orbán mond, ez az összehasonlítás erősen félrevezető.

• Egyfelől a minimálbér és az átlagbér összehasonlításának csak ugyanabban az évben, ugyanazon gazdasági viszonyok között van értelme.
• Másfelől két különböző évre vonatkozó béradatok összehasonlítása nem történhet meg a kettő között eltelt időben történt infláció számításba vétele nélkül.

Márpedig 2009-hez képest 2022 januárjára 40,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon.

Ráadásul ha uniós szinten vizsgáljuk a bérek emelkedését, az árnyalja a kormányzati sikerkommunikációt: a tagállamok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimál- és az átlagbér is, euróban és vásárlóerő-paritáson egyaránt, és régiós összehasonlításban az elmúlt 11-12 évben sem nálunk nőttek legnagyobbat a munkavállalók keresetei.

De további számolás előtt előbb ejtsünk néhány szót az inflációról!

Az infláció alakulását a statisztikai hivatalok leggyakrabban a fogyasztóiár-indexszel mérik. Minden hónapban összeírják és közlik, hogyan változtak a háztartások által fogyasztott reprezentatív termék- és szolgáltatásfélék árai - ez a változás lesz az infláció. Az éves inflációt úgy számolják ki, hogy az ezekből a termékekből és szolgáltatásokból álló “fogyasztói kosár” adott havi árát összehasonlítják az egy évvel korábbival.

Az index kiszámításához számításba vett árukat és szolgáltatásokat termékcsoportokba rendezik. Ezek:

• élelmiszerek,
• szeszes italok, dohányáruk,
• ruházkodási cikkek,
• tartós fogyasztási cikkek,
• háztartási energia,
• egyéb cikkek, üzemanyagok,
• szolgáltatások.

Hogy a társadalmi státusztól függően különböző fogyasztási szokásokat leképezze, a KSH számol úgynevezett rétegárindexeket is. Például a nyugdíjas fogyasztói árindex számításánál a nyugdíjas fogyasztói kosár három termék és szolgáltatási területet (élelmiszerek, gyógyszerek, rezsiköltségek) nagyobb arányban vesz figyelembe, míg gyermekneveléssel kapcsolatos költségekkel egyáltalán nem számol.

A fent hivatkozott 40,7 százalékos kumulált inflációt a KSH honlapján közzétett fogyasztóiár-indexek összesítésével számoltuk ki, 2009 és 2022 januárja között.
 

Tényleg javult a bérszínvonal, de…

A fentiek miatt Orbán összehasonlításának - valójában egy 2021. szeptemberi kormányinfón bedobott kommunikációs panel megismétlésének - kiigazítása helyett a 2009-es minimálbért és átlagbért hasonlítjuk össze a 2022-essel.

A minimálbért törvény határozza meg, a havi bruttó átlagkereset pedig becsült adat, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások teljes munkaidőben dolgozó, bejelentett munkavállalóinak számából (állományi létszám) és a bejelentett munkabérükből (keresettömeg) számolja a KSH.

Az összehasonlítandó számok a KSH adatai alapján a következők. 

 

Ahhoz azonban, hogy ezeket az értékeket érdemben össze tudjuk vetni, előbb a két év között bekövetkezett inflációval kell kiigazítani őket, azaz az összehasonlítás irányának megfelelően osztani vagy szorozni az adott időszakra jellemző inflációval.

Eszerint a mostani árszínvonalnak megfelelően 100 601 forintos minimálbér bírna ugyanakkora vásárlóértékkel, mint 71 500 forint 2009-ben. Ugyanezt a számítást az átlagbérre elvégezve: 2022-ben 281 171 forintos átlagbér érne annyit, mint 199 837 forint 2009-ben.

Az összehasonlításból látszik tehát, hogy a 2022-re a minimálbér értéke tényleg jelentősen nőtt: nominálisan 128 500 forinttal, reálértéken, azaz az inflációval kiigazítva, 99 400 forinttal, ami 98 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset pedig 2022-ben nominálisan ugyan kétszerese a 2009-esnek, de reálértéken, az inflációval korrigálva szerényebb, 71 százalékos emelkedés látszik.

Mennyit ér a magyar minimálbér?

A magyar minimálbér színvonalát nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálhatóvá teszi, ha az egyes országokban meghatározott minimálbéreket vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity) vetjük össze, azaz figyelembe véve az adott ország árszínvonalát, a helyi valuta vásárlóerejét is. 

A vásárlóerő-paritás esetünkben lényegében azt mutatja meg, hogy az adott országban elérhető jövedelem (a minimálbér és az átlagbér) mennyit ér az adott országban tapasztalható árszínvonalhoz (egységesen összeállított fogyasztói kosár árához) képest.

Az Eurostat rendszeresen közli a tagországok minimálbéreinek összehasonlítását. A legfrissebb adatok szerint a 21 uniós országból, ahol van törvényileg meghatározott minimálbér, Magyarországon a negyedik legalacsonyabb ennek összege. Nálunk csak Romániában, Lettországban és Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér:

 

Az országok közötti különbségek viszont már jóval kisebbek, ha a minimálbéreket az adott ország árszínvonalához viszonyítva, azaz vásárlóerő-paritáson nézzük, melynek mértékegysége a PPS (purchasing power standard):

A grafikonon látszik, hogy Magyarország így is a rosszabbul teljesítők közé tartozik az EU-ban, az itthoni minimálbér értéke 858,6 PPS, a régiónkban például jócskán alatta marad a lengyel és a szlovén, és kisebb mértékben a román és a horvát minimálbér értékének. De ha vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze a minimálbéreket, több régiós versenytárs van, ahol a minimálbér vásárlóértéke alacsonyabb, mint Magyarországon: Csehországban, Szlovákiában és az uniós sereghajtó Bulgáriában.
 

Sereghajtók az Unióban

Az Eurostat adatbázisából a nettó éves átlagkereseteket a 2009-es, és a legfrissebb elérhető, 2020-as adatok alapján összehasonlítva is látszik, mi a különbség az euróban, és a vásárlóerő-paritáson megadott átlagkeresetek között.

 
 

Az euróban megadott rangsorban Magyarország 2020-ban csak Romániát és Bulgáriát előzte le az átlagkereset színvonalában, és nálunk jobbak voltak az átlagbérek az összes többi régiós versenytársunknál: Lengyelországban, Csehországban, Horvátországban, Szlovéniában.

 

 

Ehhez képest szembetűnő, hogy a vásárlóerő-paritáson megadott átlagbér Romániában már felette állt a magyar átlagkeresetnek, az eurós összehasonlításban jobban teljesítő Lettországban és Szlovákiában viszont az átlagkereset kevesebbet ért a magyar átlagbérnél, ha az ország árszínvonalához viszonyítva nézzük. Az is látszik, hogy a vásárlóerő-paritásos összehasonlítás csökkenti némileg a szegényebb EU-tagországok bérszínvonalbeli hátrányát az unió centrum országaihoz képest, de továbbra is a rangsor utolsó harmadában tartja őket.

Hogy megtudjuk, a minimálbér és az átlagbér első ránézésre jelentős hazai emelkedése nemzetközi összehasonlításban mennyire kiemelkedő, megnéztük a bérek inflációval korrigált alakulását 2009 és 2021 között a régió többi országában. Az infláció mértékét a Harmonizált Fogyasztói Árindex (HICP), azaz egy egységesített összetételű “fogyasztói kosár” árának változása teszi összehasonlíthatóvá az EU tagállamaiban.

Eszerint így alakult az infláció a régió országaiban 2009 és 2020, illetve 2021 között:

 

 

A táblázatból látszik, hogy mindegyik országban emelkedtek az átlagbérek, de leginkább, kiemelkedően nagyot, Szlovéniában és Bulgáriában. A 132 százalékos magyar növekedés tehát egyáltalán nem számít kiugrónak térségünkben, inkább csak közepes mértékű javulásnak.

 
 

A bruttó havi minimálbér óriási növekedésen ment keresztül még az inflációval korrigálva is Romániában: a 2021-es minimálbér reálértéken is több mint négyszeres a 2009-esnek, de Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovákiában is több mint 200 százalékkal nőtt a törvényben meghatározott minimálbér összege, míg Magyarországon ez idő alatt 163 százalékkal emelkedett.

(2022. feb. 20. Javítás: cikkünk korábbi verziójában az szerepelt, hogy háromszorosára nőtt Romániában a minimálbér, a hibát javítottuk.)