A Fidesz grafikonja azt hirdeti, hogy Magyarországon az energiatámogatás a családok havi jövedelmének 30 százaléka, míg nyugaton sokkal alacsonyabb az arány. Csakhogy a német és osztrák családi jövedelem közel négyszer akkora, mint a magyar.

Háború, szankciós politika, energiaválság - ezek voltak a felszólalások fő témái hétfőn, a parlament őszi ülésszakának első napján, ahol Orbán Viktor miniszterelnök már napirend előtti felszólalásával megadta a hét egyik fő témáját:
 

“A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárakban az egész Európai Unióban.”

A miniszterelnök rögtön két nyugat-európai állammal hasonlította össze a magyar válságkezelést: “Németországban az energiatámogatás a család havi jövedelmének 20 százaléka, Ausztriában 6 százaléka, Magyarországon pedig 30 százaléka” - jelentette ki. 

Az állítás pedig rögtön turnéra indult a közösségi médiában: megosztották Varga Judit igazságügyi miniszter 170 ezer, és a Fidesz 360 ezer követőt számláló Facebook-oldalán is. Utóbbin ráadásul könnyen terjeszthető infografikát is szerkesztettek hozzá.

Csakhogy a százalékos összehasonlítás arról semmit nem mond, hogy ezekben az országokban valójában (számszerűsítve, abszolút értékben) mennyit keresnek és mennyi támogatást kapnak a családok. 

Emellett azt is példázza, hogyan lehet 

egy-egy kiragadott adatot az ellenőrizhetetlen sikerkommunikáció szolgálatába állítani anélkül, hogy mindez a valóságról teljes képet adna.

Ahogy a Fidesz grafikonja alatt több kommentelő is megjegyezte, a kiemelkedőnek tűnő magyar támogatási arány azt is jelzi, hogy a magyar keresetek mennyivel alacsonyabbak a német és osztrák jövedelmeknél. Ezt például így lehetett volna ábrázolni:

Illusztráció: Kiss Vera, forrás: Eurostat, Egy főre jutó mediánjövedelem, összes háztartástípus

Mire gondolhatott a költő?

Mivel sem Orbán Viktor, sem a Fidesz nem közölte, hogy pontosan milyen adatokra támaszkodva, milyen módszertannal számították ki a százalékos összehasonlítás eredményeit, nagyon kevés a fogódzó, ha bárki ellenőrizni szeretné az állítást. Nem tudjuk például, hogy:

• Hogyan határozták meg a családok havi jövedelmét? Az egyes országokban milyen típusú, hány keresős háztartásokkal számoltak, az átlag-vagy medián jövedelmet vették figyelembe, és melyik évből származnak a statisztikák? 
• Hogyan határozták meg, pontosan mennyi “energiatámogatást” kapnak a családok, pontosan mely intézkedéseket vették figyelembe az egyes országokban? Hogyan számoltak például az adókedvezményekkel vagy azokkal a juttatásokkal, amelyeket nem mindenkinek, hanem rászorultsági alapon osztanak?

Hiába kérdeztük a Fidesz és a miniszterelnök sajtóirodáját, eddig nem kaptunk választ ezekre a módszertani kérdésekre - pedig enélkül lehetetlen az állítás teljeskörű ellenőrzése. Így ebben a cikkben azt mutatjuk be, melyek a nyilvánosan elérhető adatok a témában.

Nem egy ligában focizunk

A családok jövedelmével kapcsolatban az Eurostat adatai alapján többféle összehasonlítás is lehetséges.

A kormányzati kommunikációban gyakran támaszkodnak a Magyar Energetikai-és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) jelentéseire, amelyek a rezsiköltségek és a családi jövedelmek összehasonlítását kétkeresős háztartásokon modellezik. Ezért először ezt a háztartástípust vizsgáljuk mi is. 

A 65 évesnél fiatalabb, kétkeresős háztartásokban havi, egy főre eső medián jövedelem tavaly 685 euró volt, ami mostani árfolyamon nagyjából 280 ezer forintot ér. Hat további országot találunk még a listán, ahol ez az összeg 2021-ben nem érte el az ezer eurót: Horvátországot (794), Lengyelországot (808), Görögországot (854) és Lettországot (951), és a Magyarországnál is rosszabbul teljesítő Bulgáriát (523) és Romániát (498). Szlovákiáról 2020-as a legfrissebb adat (872).
 

A fideszes kampányban idézett Németországban és Ausztriában négyszer annyi pénzből gazdálkodnak a kétkeresős háztartások, mint Magyarországon. A 2700 euró feletti, egy főre eső jövedelem meghaladja az 1,1 millió forintot. Luxemburgban ennek is a másfélszeresét látjuk.

Hasonló képet kapunk akkor is, ha minden háztartást figyelembe veszünk az egyedülállóktól a nagycsaládosokon át a nyugdíjasokig. A magyar, egy főre jutó medián jövedelem 552 euró (227 ezer forint), ami ismét csak a bolgár és a román adatnál jobb.

Az osztrák és a német jövedelem ebben a merítésben is nagyjából négyszerese a magyarnak, közelíti az egymillió forintot. Szlovákiáról itt is csak 2020-as adatot találunk, ami majdnem másfélszer nagyobb a 2021-es magyarnál.

Eddig a medián jövedelemről volt szó, ami azért hasznosabb mérőszám az átlagnál, mert kevésbé hatnak rá a szélsőségesen magas vagy alacsony értékek. Vagyis sokkal jobban mutatja a középen levők jövedelmét.

Ha mégis az átlagjövedelmeket nézzük, magasabb összegeket kapunk, de hasonló következtetésekre juthatunk, mint a mediánnál. A kétkeresős magyar háztartásokban egy fő átlagjövedelme 746 euró (300 ezer forint), ami szintén arra elég, hogy megelőzzük Bulgáriát (744 euró) és Romániát (557 euró). Horvátországban ez 840 euró, Lengyelországban pedig 910. Ausztriában és Németországban jóval többet, 2970, illetve 3152 eurót visznek haza. 

Az összes háztartást figyelembe véve a magyar átlagjövedelem 611 euró (250 ezer forint), míg Bulgáriában 561, Romániában pedig 454. Az előttünk álló Horvátországban 738, Lengyelországban 764. Ausztriában és Németországban egyaránt 2500 euró körül van ez az összeg.

Frissítés, 2022. szeptember 30. 22:02: A szöveg korábbi verziójában nem emeltük ki, hogy a háztartások bevételeit leíró Eurostat adatok nem a háztartás teljes bevételére, hanem a háztartások típusától függően kiigazított, egy főre jutó bevételre vonatkoznak (equivalised net income). Ezt pontosítottuk a cikk szövegében és a grafikák leírásában.

Nem csak a rezsicsökkentés létezik

Orbán hétfői beszédében úgy hasonlította össze az energiaár-támogatásokat, hogy nem tette egyértelművé, egyes országokban pontosan mely intézkedéseket vették figyelembe az összehasonlításnál.

Magyar vonatkozásban is csak valószínűsíteni lehet, hogy Orbán Viktor a magyar háztartások átlagfogyasztásáig járó rögzített energiaárakat (a kormánykommunikáció nyelvén rezsicsökkentést) értette.

A miniszterelnök ugyanis a szeptember 26-i ülésnapon az azonnali kérdések órájában Tordai Bence ellenzéki képviselőnek válaszolva azt mondta:

A magyar kormány jelenleg “havonta 181 ezer forint energiatámogatást tud adni a rezsicsökkentésen keresztül minden egyes magyar családnak”.

Azt azonban a miniszterelnök nem részletezte, hogy a 181 ezres adat pontosan milyen számítások és milyen adatok alapján jött ki.

Ráadásul a fogyasztói energiaárak hatósági fixálása nem az egyetlen támogatási forma, amivel a kormányok élhetnek, ha a lakosságot támogatnák a megnövekedett költségeik viselésében.

A szakpolitikai elemzésekkel foglalkozó belga Bruegel Intézet 2021 szeptembere óta gyűjti, milyen energiaár-támogatásokkal segítenek a fogyasztóknak az európai országok kormányai az egekbe szökött energiaköltségek fedezésében. (Elemzésükre már akkor is hivatkoztunk, amikor a rezsicsökkentés egyediségével kapcsolatban tett félrevezető kijelentéseket a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István.) Ausztriában és Németországban is számos tétel szerepel a listán, ezek között vannak egyszeri és havonta folyósított támogatások is. 

Mindegyiket a megemelkedett energiaárakra hivatkozva vezette be a kormány. Vannak köztük egyszeri, mindenkinek járó támogatások, rászorultsági alapon járó juttatások és egyéb költségmérséklő rendelkezések is. Azonban nem minden esetben tudható, hogy ez szám szerint mennyi juttatást jelent a családoknak, így az is kérdéses, hogy a Fidesz ábráján ezeket milyen módszerrel vették figyelembe.

Ausztriában:

• Egyösszegű, 150 eurós energiaár-kárpótlásban részesül minden osztrák háztartás, amelynek éves adózás előtti jövedelme nem haladja meg egyfős háztartás esetén az 55 ezer, többfős háztartás esetén a 110 ezer eurót. A kárpótlás összegét a „kupont” beváltó háztartások éves áramszámlájából vonják le – tájékoztat az osztrák kormány.
   

• Szintén egy összegben 500 euró jár minden Ausztriában élő felnőttnek, és 250 euró minden gyereknek „klímabónusz” címén. A széndioxid-kibocsájtás megadóztatásából finanszírozott klímabónuszt eredetileg a klímabarát életmód jutalmazására találták ki, de az energiaválság és az infláció miatt feltétel nélküli, egyszeri támogatásként ezt a fix összeget általánosan kiosztják.
   
• Évente 60-100 euró marad a háztartásoknál a kötelező zöldáram-hozzájárulás felfüggesztésével. A döntést kifejezetten az energiaválságra reagálva hozta meg idén év elején az osztrák kormány.
   
• A gáz és az elektromos áram kereskedelme után egy március közepi döntést követően 90 százalékkal kevesebb adót szed be az állam. Igaz, arra, hogy ez hagy-e pénzt a lakosság zsebében, és ha igen, körülbelül mennyit, nem találtunk számításokat.
   
• A munkavállalók ingázását eddig is adókedvezmény formájában támogatta az állam, kisebb összeggel, ha a munkába járás megoldható tömegközlekedéssel, nagyobb összeggel, ha nem. Ezt az összeget 2022 májusa és 2023 júniusa között 50 százalékkal megemelték mindkét támogatási kategóriában. Példaképp: egy tömegközlekedéssel, 40-60 kilométerrel ingázó alkalmazott havi 113 euró helyett havi 169,5 euró támogatásra jogosult havonta, autóval járó kollégája 214 helyett 321 euróra.
   
• Egyszeri, 300 eurós kifizetésben részesülnek a szociálisan hátrányos helyzetű: munkanélküli, szociális segélyből vagy nyugdíjminimumból élő lakosok.
   
• Augusztusban minden család gyermekenként 180 euróval megemelt családi pótlékot kapott.

Németországban:

• Az energiaválság okozta többletterhek enyhítésére a kormány csökkentette a zöld energiára való átállás finanszírozására eddig a nagykereskedőktől beszedett illeték mértékét – kilowatt-óránként 6,5 centről 3,72 centre. Ezzel egy 4 fős háztartás évente nagyjából 300 euróval fizet kevesebbet az áramért a kormányzati számítás szerint.
   
• Egyszeri fűtési támogatás járt az alacsony jövedelmű háztarátsoknak nyáron, amikor a fogyasztók jellemzően kézhez kapták az előző évi fogyasztásukra vonatkozó gázszámláikat. Az eleve lakhatási pótlékra jogosult háztartások egy fős háztartás esetén 270, kétfős háztartás esetén 350 euróra voltak jogosultak, amit ennél nagyobb háztartások esetén személyenként 70 euróval egészítettek ki. A hallgatói vagy gyakornoki támogatásra jogosult fiatalok egységesen 230 eurót kaptak pluszban a bankszámlájukra.
   
• A Németországban is létező közlekedési adókedvezmény összege is emelkedett, január elsejétől kilométerenként 38 centet igényelhetnek vissza adójukból a 21 kilométernél messzebbről munkába járók.
   
• Június 1-je és augusztus 31-e között 9 euróért válthatott a német lakosság minden tömegközlekedési eszközön használható havi bérletet.
   
• Júliusban minden gyerek után 100 eurós egyösszegű bónuszt kaptak.
   
• A hátrányos helyzetű gyerekek után járó családi pótlék összege pedig július óta 29 euróval több, a legmagasabb összegű támogatás esetén 229 euró lett havonta.
   
• A munkanélküli segélyre jogosultak a segély mértékétől függően 100 vagy 200 eurós töblettámogatást kaptak szintén júliusban.
   
• Szeptemberben pedig a jövedelemadót fizetőknek 300 eurót utaltak a megemelkedett energiaárak kompenzálására a fizetésükkel együtt.

* Javítás 2022. szeptember 30-án, 15:24-kor: "A teljes képhez hozzátartozik, hogy októbertől a fogyasztók zsebébe is alaposan belenyúl a német állam, hogy felszínen tartsa azokat az energiaszolgáltatókat, amelyek az orosz gázimport leállása miatt drágább áron jutnak gázhoz. Októbertől 2,5 eurocentet kell fizetniük minden kilowattóra gáz után." - írtuk cikkünk korábbi verziójában. Olvasói visszajelzés alapján azonban kiderült, a német kormány egy nappal cikkünk megjelenése előtt jelentette be, hogy eláll a gázbeszerzési illeték bevezetésétől. Helyette inkább közvetlenül támogatják majd az energiacégeket - írja a Deutsche Welle.