Tényleg van egy high-tech lista, amelyen ötödikek vagyunk, de ezen Szlovákia a harmadik, Csehország pedig a negyedik. A közép-kelet-európai országok jó szereplését az magyarázza, hogy a járműipar komoly szeletet hasít ki a termelésükből.

 

“Magyarországról, a magyar modellről azt érdemes még tudni, hogy mi vagyunk a világ 5. leginkább high-tech országa”

- jelentette ki Orbán Viktor október 10-én, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének rendezvényén tartott előadásában.

A meglepőnek tűnő állításról már aznap megírta a HVG, hogy valóban létezik egy olyan globális innovációs rangsor, amelynek egyik részmutatójában az 5. legjobb eredményt érte el Magyarország. A teljes mutató azonban több mint 80 indikátorból tevődik össze, 

az összesített rangsorban pedig Magyarország csak a 34. helyen áll. 

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy pontosan hogyan épül fel az innovációs rangsor, amelyre Orbán utalhatott. Vizsgálatunkból kiderül, hogy a miniszterelnök által kiemelt részmutatóhoz 

leginkább a magyar járműipar teljesítménye járul hozzá.
 

Milyen innovációs rangsorról beszélt Orbán?

A miniszterelnök az előadásában arra nem tért ki, milyen adatok alapján állítja, hogy Magyarország a világ 5. leginkább high-tech országa, ezzel kapcsolatos kérdésünkre a miniszterelnöki sajtóiroda sem válaszolt. 

Ezzel együtt gyakorlatilag biztosra vehető, hogy Orbán a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (World Intellectual Property Organization, WIPO) 2022-es Global Innovation Index kiadványára utalt. Magyarország a teljes index alapján a 34. leginnovatívabb ország a világon, azonban a több mint 80 indikátor közül az egyikben, a „high-tech ipari termelésben” valóban az ötödik helyen áll (a Magyarországra vonatkozó adatok a kiadvány 140. oldalán találhatók, az Orbán által kiemelt részmutató a “High-tech manufacturing, %” nevet viseli).

Hogy a WIPO indexe ismert a magyar kormány előtt, azt bizonyítja, hogy az Ipari és Technológiai Minisztérium Orbánt egy nappal megelőzve büszkélkedett el azzal, hogy Magyarországon „a high-tech gyártás összes termeléshez viszonyított részaránya ötödik helyezést ér világméretű összevetésben”. A minisztérium közleménye a miniszterelnökkel ellentétben hivatkozott is a WIPO kiadványára.

A high-tech gyártás mutatóban nem Magyarország jó szereplése az egyetlen meglepő adat, Szlovákia és Csehország nálunk is feljebb került a rangsorban, holott az összesített index alapján ők sincsenek a leginnovatívabb országok között.
 

De mi számít a high-tech gyártásnak?

A high-tech gyártás részmutató a kiadvány módszertani leírása szerint azt vizsgálja, hogy egy adott ország teljes ipari termelésén belül mekkora a részaránya a high-tech és az úgynevezett medium high-tech ipari termelésnek (2019-es adatok alapján). Hogy mi számít high-tech vagy medium high-tech termelésnek, azt a WIPO az OECD technológia-intenzitási besorolása alapján döntötte el, a 2019-es adatokat pedig az UNIDO, az ENSZ ipari fejlődési szervezete adatbázisából vette.


Az OECD teljes termékkörök gyártását sorolja be high-tech vagy medium high-tech kategóriába. E szerint high-tech termelésnek számít
 

• a repülőgépek és űrhajók,
• a gyógyszeripari termékek,
• az irodai, számviteli és számítástechnikai gépek,
• a rádió, TV és kommunikációs berendezkedések, valamint
• az orvosi, precíziós és optikai műszerek

gyártása.

A medium high-tech kategóriába tartozik
 

• az elektromos gépek és készülékek,
• a gépjárművek, pótkocsik és nyerges vontatók,
• a vegyipari termékek,
• a vasúti berendezések és egyéb szállítóeszközök, illetve
• az egyéb gépek és berendezések

gyártása.
Az OECD leírása megjegyzi, hogy a technológia-intenzitási besorolás relatív, és hogy a gyakorlatban a high-tech iparágak is termékek széles körét állíthatják elő, amelyek között low-tech termékek is lehetnek. A besorolás pusztán azt veszi alapul, hogy iparági szinten mely területekhez kapcsolódik a legtöbb kutatás-fejlesztési tevékenység.
 

A magyar ipar és az autógyárak

2019-es termelésre vonatkozó összehasonlítható adatokat az UNIDO „INDSTAT 2” nevű adatbázisában találunk. Ez alapján Magyarországon az összesen 120 milliárd dollár értékű 2019-es ipari termeléshez messze a járműipar járult hozzá a legnagyobb mértékben, 33 milliárd dollárral. Ezzel a járműipar a teljes termelés 27,5 százalékát tette ki. (Ez egybevág a KSH adataival: a hazai statisztika alapján 2019-ben a 34,5 ezer milliárd forintos ipari termelésből 9,5 ezer milliárdot tett ki a járműipar.)

Az egyéb high-tech vagy medium high-tech termékek gyártása jóval kisebb volumenű volt Magyarországon az UNIDO adatbázisa szerint.

Összességében a WIPO által high-tech termelésnek tekintett tevékenység közel felét a járműgyártás adta.

A gépjárművek gyártása a magyarnál is nagyobb arányt hasított ki a teljes termelésből Szlovákiában és Csehországban, viszont elmaradt a 27,5 százaléktól a high-tech gyártásban TOP 10-es többi országban. Szingapúrban és Írországban gyakorlatilag jelentéktelen volt az autógyártás 2019-ben, de még Németországban és Japánban is csak 20 százalék körüli volt a részaránya. (Svájcról nem találtunk ilyen adatot az UNIDO adatbázisában.)
 
Ezen statisztikák alapján kijelenthető, hogy Szlovákia, Csehország és Magyarország kiemelkedő szereplését a high-tech gyártási rangsorban az magyarázza, hogy a három közép-kelet-európai államban a járműipar teszi ki az ipari termelés igen jelentős részét.

Ugyanezért állhat jól (harmadik helyen az európai országok között) Magyarország az Európai Bizottság Innovációs Eredménytáblájának egyik mutatójában, amely a high-tech termékek exportjának teljes exporton belüli arányát vizsgálja.  A módszertani leírásból itt is kiderül, hogy a medium high-tech termékek, így a gépjárművek exportját is beleveszik a számításba.
 

Egyéb rangsorok

Ezek a statisztikák leginkább az OECD által medium high-tech iparágnak tekintett autógyártás magyar iparon belüli súlyáról árulkodnak.
 
Erős túlzás azt a következtetést levonni belőlük, hogy Magyarország a világ egyik leginkább high-tech országa.

A technológiai fejlettségről reálisabb képet adnak az összetett indexek, amelyek számos egyéb mutató mellett olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint a kutatás-fejlesztés volumene, a technológiai szabadalmak száma vagy a lakosság digitális eszközökkel való ellátottsága és digitális készségei.

Az ilyen összetett rangsorokban Magyarország jóval szerényebben, rendszerint az uniós átlag alatt teljesít. 

Mint említettük, a WIPO 2022-es innovációs rangsorában világszinten a 34. helyen végeztünk, az EU-s országok különversenyében pedig a 19.-en. A Bizottság Innovációs Eredménytábláján a 21. Magyarország, csak Horvátország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Bulgária és Románia áll mögöttünk. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által kiadott Úttörő Technológiákra Való Felkészültség Index rangsorában pedig 36. lett Magyarország, az uniós országok közül ebben a rangsorban Görögország, Litvánia, Lettország, Románia, Bulgária és Horvátország szerepelt nálunk rosszabbul.

Elindítottuk első olvasói felmérésünket, mert kíváncsiak vagyunk, mit gondoltok a munkánkról. Itt lehet kitölteni a kérdőívet október 18-ig, kb. 5 percet vesz igénybe. Köszönjük szépen a válaszokat!

(Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd)