Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Már több száz alkalommal osztották meg azokat magyar nyelvű Facebook-bejegyzéseket (például itt), amik azt állítják, hogy összefüggés van az utóbbi időben megszaporodó majomhimlős esetek és a koronavírus elleni oltás között. Sok Facebook-bejegyzés egyenesen azt sugallja, hogy a majomhimlő az oltás szándékos mellékhatása. "MAJOMHIMLŐ! 'Az oltás működik!'" – olvasható például ebben a bejegyzésben.
Az egyik magyar Facebook-bejegyzés a hamis állítással. A képernyőmentés 2022. május 30-án készült.
Hasonló állítások már több nyelven is terjedni kezdtek, például németül, franciául, valamint spanyolul.
A közösségi média posztok azután tűntek fel, hogy a majomhimlő 2022 tavaszán több olyan országban is megjelent, ahol egyébként nem jellemző a betegség, beleértve Magyarországot is. A WHO május 26-i jelentése szerint "összesen 257 laboratóriumban megerősített, valamint 120 majomhimlő-gyanús esetet jelentettek a WHO-nak", de a betegséggel összefüggő halálesetről egyelőre nincs hír.
A WHO leírása alapján a majomhimlő tünetei, például a kiütések vagy a láz, jellemzően pár hét alatt maguktól elmúlnak, és a betegség csak ritkán halálos. A betegséget okozó vírust egy fertőzött embertől vagy állattól lehet elkapni, közeli kontaktus esetén, de a vírussal szennyezett anyagok is fertőzőek lehetnek. A majomhimlő ellen nincs célzottan gyógymód, de a fekete himlő elleni oltás a tapasztalatok szerint az esetek 85 százalékában véd a megbetegedés ellen, írja a WHO.
Yannick Simonin, a Montpellier Egyetem virológusa az AFP kérdésére május 25-én azt mondta, hogy "lehetetlen", hogy összefüggés lenne a Vaxzevriában használt csimpánz adenovírus és a majomhimlő között. Simonin rámutatott a két vírus genetikai állománya közötti drasztikus eltérésre: "a két vírus között akkora a különbség, mint egy hangya és az orrszarvú között".
Ahogyan a Vaxzevria (az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltóanyaga) terméktájékoztatójában is olvasható: az oltóanyag "a SARS-CoV-2 vírus S glikoproteinjét kódoló, replikációra képtelen rekombináns csimpánz adenovírus (ChAdOx1) vektort tartalmaz".
Ez a vírus okozza a csimpánzok (amelyek szigorúan véve nem majmok) esetében a megfázást, de a vírust úgy módosították, hogy az az emberekben nem képes a szaporodásra, írja az Oxfordi Egyetem cikke. A módosított vírust úgy alakítják át, hogy az hordozza a koronavírust okozó SARS-CoV-2-re jellemző tüskefehérjéket, így az emberi szervezet fel tud készülni a valódi vírussal történő találkozásra.
Az Oxford-AstraZeneca módosított vírust használ, hogy felkészítse a szervezetet a SARS-CoV-2 vírusra. ( AFP / John SAEKI, Laurence CHU)
Az Oxfordi Egyetem cikke szerint "azért az ChAdOx1-ra esett a választás a Covid-oltáshoz, mivel más oltások esetében már bizonyította, hogy mennyire erős immunreakciót vált ki már egy adag után is". A cikk hozzáteszi, hogy "a csimpánz adenovírus vektor alapú oltások már alapos kutatáson estek át, és több ezer alany esetében biztonsággal alkalmazták őket".
Teresa Lambe, az Oxfordi Egyetem vakcinológia és immunológia professzora, az oxfordi Covid-19 vakcinával foglalkozó csoport vezető tagja, május 26-án elmondta az AFP kérdésére, hogy a "AZD1222 csimpánz adenovírus, amit az oltásban használtak, úgy van módosítva genetikailag, hogy képtelen emberekben szaporodni".
A Janssen és a Szputnyik-V Covid-vakcinák is adenovírusokat használnak az immunreakció kiváltásához, de nem csimpánz, hanem humán vírusokat.
A majomhimlő teljesen más fajta vírus, mint az adenovírusok, amik az Adenoviridae genetikai családba tartoznak.
A majomhimlő zoonózis-kórokozó – azaz olyan vírus, amely képes az állatokról az emberre átterjedni –, a tünetei pedig hasonlóak a fekete himlőéhez, de a betegség nem annyira súlyos, olvasható az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ honlapján. A majomhimlő a Poxviridae családon belül a Orthopoxvirus genusba tartozik. A Poxviridae család tagja a fekete himlő is.
"Nincs semmi, ami alapján azt mondhatnánk, hogy a majomhimlő megjelenésének köze van az oltásokhoz" – mondta el az AFP kérdésére David Heymann, a Londoni Higiéniai és Trópusi Medicina Iskola (LSHTM) fertőző betegségek epidemiológiájával foglalkozó professzora.
"A majomhimlő egy DNS-vírus, amely az orthopox család tagja" – erősítette meg Heymann, aki Afrika-szerte kutatta a majomhimlő-járványokat. "A majomhimlő egy nagyon stabil vírus, amely nem mutálódik, vagy ha mégis, akkor csak nagyon keveset változik" – tette hozzá a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a Vaxzevriában használt adenovírus majomvírussá mutálódjon, Teresa Lambe azt mondta: "Két teljesen különböző vírusról van szó, tehát nem lehetséges, hogy az adenovírus majomhimlővé változzon."
"Az adenovírusok mérete és felépítése eltér [a majomhimlőtől], és más sejteket érintenek" – tette hozzá Yannick Simonin.
Az elnevezés ellenére a majomhimlőt valójában nem a főemlősöktől eredeztetik, bár ők is megbetegedhetnek a fertőzéstől. A betegség a nevét a felfedezés körülményeiről kapta: 1958-ban két himlőszerű járvány is kitört kutatási célokra tartott majmok között, olvasható az amerikai járványügy, a CDC magyarázata.
A majomhimlő konkrét állati rezervoárja továbbra is ismeretlen. "Az emberekhez hasonlóan a majmok is a betegség gazdatestének számítanak. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az őshonos afrikai rágcsálók, például a gambiai óriáspatkányok (Cricetomys gambianus) és a mókusok lehetnek a vírus természetes rezervoárjai" – olvasható az ECDC közleményében.
A francia INSERM nemzeti orvosi kutatóintézet honlapján szintén cáfolják a majomhimlő és a koronavírus elleni vakcinák közötti lehetséges kapcsolatról szóló "pletykákat és hamis információkat".
"Ez a kapcsolat teljesen megalapozatlan, mindenekelőtt azért, mert ez a vírus [a majomhimlő] nem jellemző a majmokra (sőt, inkább más fajokban, különösen rágcsálókban fordul elő). Ezen felül a majomhimlő a himlővírusok családjába tartozik, nem pedig az adenovírusokéba".
(Frissítés: A bevezetőben és az első bekezdés címében az "ártalmatlan" kifejezés pontosítva lett arra, hogy "nem képes fertőzni" -- 2022.06.02 10:11)
Címlapkép: A CDC képe egy betegről az 1997-es kongói majomhimlő-járvány során. (CDC/AFP / BRIAN W.J. MAHY)
