Szeptember 13-án mutatták be a Political Capital legfrissebb kutatási jelentését, amiben elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformációk és összeesküvés-elméletek elterjedtségét vizsgálták a magyar társadalomban.
Amerika és a médiafogyasztás
Az USA háborús szerepéről az alábbi három, elterjedt dezinformációs narratívával szembesítették a kutatásban résztvevőket:
A megkérdezettek ötfokú skálán értékelhették, hogy mennyire tartják igaznak az egyes állításokat. A válaszok alapján a kutatási jelentés szerzői csoportokba sorolták az embereket.
Akik a fenti kategóriákba nem fértek bele, azok a hezitálók, semlegesek vagy bizonytalanok csoportjába kerültek. Velük a továbbiakban nem foglalkozunk.
A teljes mintában 22 százalék volt az USA-val kapcsolatos dezinformációkra nagyon vagy mérsékelten fogékonyak aránya. A nagyon vagy mérsékelten immunisaké 19 százalékkal kissé elmaradt ettől.
A kutatók azt találták, hogy a dezinformációra való fogékonyság összefügg a pártszimpátiával és a médiafogyasztási szokásokkal: a Fidesz-szavazók és a kormányzati irányítású híradókból tájékozódók fogékonyabbak a dezinformációra, mint az ellenzéki szavazók és a kormánytól független híradókból tájékozódók.
A médiafogyasztás hatása az erősebb, különösen szembetűnő, hogy a kormánytól független híradókból tájékozódók az ellenzéki szavazóknál is jóval immunisabbnak bizonyultak a dezinformációra.
Hozzá kell tenni, hogy a kutatók a teljes mintának csak viszonylag kis részét tudták besorolni a döntően kormányzati irányítású híradókat nézők és a döntően kormánytól független híradókat nézők táborába.
Az első csoportba azok kerültek, akik legalább heti gyakorisággal nézik a TV2, a Hír Tv vagy a közmédia valamelyik csatornájának híradóját, ugyanakkor az RTL, az ATV vagy az Euronews híradóit ennél jóval ritkábban vagy soha. A megkérdezettek 11 százaléka került ebbe a kategóriába.
A döntően kormánytól független híradókból tájékozódók 13 százaléknyian voltak, ők az RTL, az ATV vagy az Euronews híradóját nézik rendszeresen, míg a kormánypárti csatornák hírműsorait nem vagy alig.
A megkérdezettek többsége tehát vagy nem néz híradót, vagy vegyesen fogyasztja a kormányhoz kötődő és nem kötődő csatornák hírműsorait.
Ez megerősíti a Mérték Médiaelemző Műhely korábbi kutatási eredményét, ami szerint nem igaz az a feltételezés, hogy „a médiafogyasztók többsége nagyon egyoldalúan, csak kormánypárti vagy csak független hírforrásokból tájékozódik”.
Ukrajnával kapcsolatban is három dezinformációs narratíva igazságtartalmának értékelésére kérték a résztvevőket a kutatásban. Az állítások a következők voltak:
A fentebb ismertetett módszerrel itt is csoportokba sorolták a válaszadókat a dezinformációra való fogékonyság és immunitás alapján.
A teljes mintában 27 százalékos lett a fogékonyak, 17 százalékos az immunisak aránya, azaz összességében az Ukrajnával kapcsolatos dezinformációra fogékonyabbak voltak az emberek, mint az USA-ról szóló narratívákra.
Itt is látszik a pártpreferencia és a médiafogyasztás hatása, de az elkülönülés nem olyan éles, mint az USA-t érintő dezinformáció esetén. Az Ukrajnáról szóló állításokra az ellenzéki szavazók 21 százaléka és a kormánytól független híradókból tájékozódók 26 százaléka is fogékony volt.
A kutatás azt is felmérte, hogy a megkérdezettek ukrán szempontból mennyire pesszimistán vagy optimistán látják a háború esélyeit.
A teljes mintában 26 százalék volt a pesszimisták, 15 százalék az optimisták aránya. Tehát az emberek többsége bizonytalan, de akinek határozott véleménye van, az inkább negatívan ítéli meg Ukrajna háborús esélyeit.
A pártszimpátia és a médiafogyasztás hatása itt is egyértelmű. Kiemelendő, hogy a kormánytól független híradókból tájékozódók az ellenzéki szavazóknál is jóval optimistábban ítélik meg az ukrán kilátásokat.
Akkor viszont nem pártszimpátia alapján oszlottak meg a válaszok, amikor a kutatók annak az állításnak az értékelésére kérték a résztvevőket, hogy „Objektív valóság nem létezik, csak különböző vélemények vannak”.
A megkérdezettek 32 százaléka teljes mértékben, további 27 százalék inkább egyetértett az állítással. Az inkább vagy egyáltalán nem egyetértők csak 18 százaléknyian voltak.
A Political Capital és a Lakmusz a HDMO projekt keretében működik együtt.
(Címlapi kép forrása: hirtv.hu)