Aki már Putyin előtt feldarabolta volna Ukrajnát

Putyin Raszputyinja, agya, legfőbb ideológusa – sok mindennek nevezték már Alekszandr Dugint. És bár arról semmilyen biztos információ nincs, hogy az orosz sztárfilozófusnak mekkora befolyása van Putyin és az orosz államapparátus konkrét tevékenységére (ha van egyáltalán), hosszú ideje hangoztatott tézisei időnként felbukkantak a Kreml kommunikációjában Ukrajna lerohanásával kapcsolatban. 

Dugin lánya, Darja Dugina múlt vasárnap halt meg robbantásos merényletben, amelynek célpontja vélhetően maga Dugin volt. És bár egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni a merényletről, annak kapcsán ismét fellángolt a vita arról, vajon mekkora befolyása van a filozófusnak az orosz politikára.

Cikkünkben azt járjuk körül, hogy milyen nézeteket hirdet Dugin, és mennyiben vonatkoztatható ez a 2014 óta egyre erőteljesebben zajló orosz-ukrán háborúra.
 

Kacskaringós pályafutás


Az idén 60 éves Dugin hosszú utat járt be mind ideológiai, mind politikai pályafutása során. 1988-ban a szélsőségesen nacionalista és antiszemita Pamjaty szervezethez csatlakozott, ahonnan azonban kizárták. 1993 és 1998 között annak a szélsőjobboldali Nemzeti Bolsevik Pártnak volt prominens tagja, amelyet Eduard Limonov alapított. A kétezres évek elején azonban már saját pártot indított Eurázsia névvel, 2008-ban pedig az orosz kormánypárt, az Egyesült Oroszország egyik ideológusa lett.

Alexandr Dugin 2022. augusztus 23-án, Moszkvában, lánya temetésén. Címlapi kép forrása: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP


Arról semmilyen konszenzus nincs, mekkora befolyással voltak/vannak filozófiai tézisei Putyin és a Kreml politikájára. Sz. Bíró Zoltán a 444-nek adott interjúban úgy fogalmazott:

“teljesen alaptalan, hogy ő bármikor tanácsadói szerepben lett volna, szerintem életében nem találkozott Putyinnal, sőt még azt is megkockáztatom, hogy Putyin még csak nem is olvasta a szövegeit. Az inkább lehetséges, hogy az elnöki hivatal munkatársai az előterjesztéseikben hivatkozhattak rá.”


Az tény, hogy Duginnak nincs semmilyen hivatalos állami pozíciója, a legközelebb ehhez akkor volt, amikor a házelnöki tanácsadó volt az orosz parlamentben, a Dumában, először 1998 és 2003 között Gennagyij Szeleznyov, majd 2012 és 2016 között Szergej Nariskin mellett. 2008-ban a nemzetközi kapcsolatok szociológiájának professzorává nevezték ki a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetemen, megbízatása 2014-ig tartott – Dugin szerint akkor azért távolították el posztjáról, mert ebben az időben élesen bírálta Vlagyimir Putyint, mivel álláspontja szerint az elnök nem lépett fel kellően erélyesen Ukrajnával szemben.

Azonban a nyugati sajtóban mégis rendre jelennek meg olyan cikkek, amelyek hangsúlyozzák Dugin jelentőségét, illetve befolyását az orosz politikára. Vannak ugyanis olyan elemei Dugin filozófiájának, amelyek fel-felbukkannak a Kreml kommunikációjában. De hogy függ mindez össze Ukrajnával?

 

Egy új világrend alapjai

 

2021 július 12-én jelent meg  Vlagyimir Putyin cikke Az oroszok és az ukránok történelmi egységéről címmel. Ebben az orosz elnök többek közt az oroszok és az ukránok közti “lelki egységről” értekezik, illetve arról, hogy közös, egykor Kijev-központú és máig ortodox keresztény alapokon nyugvó történelmük szövetségbe kovácsolja őket. Főként erre a közös múltra hivatkozva indokolja meg, hogy szerinte miért csak a hamis nyugati propaganda állítja, hogy létezik független Ukrajna, miközben egy nagy birodalomról van szó, amelynek vezetője Oroszország.

Ez az érvelés újra meg újra előkerül a Krím megszállása, illetve az Ukrajna ellen indított háború kapcsán, eredete pedig visszavezethető a 90-es években Dugin által lefektetett alapokhoz.

1997-ben jelent meg Alekszandr Dugin egyik legtöbbet hivatkozott műve, A geopolitika alapjai. Ebben a liberalizmus bűvöletében élő tengeri népek (USA, Egyesült Királyság, Franciaország) és szárazföldi hatalmak harcáról ír, ahol a nagy térre igényt tartó szárazföldi hatalmak közül is kiemelkedik Oroszország.

Elméletének kiindulópontjaként olyan filozófusokat érdemes megemlíteni, mint Carl Schmitt vagy éppen Oswald Spengler. A Nyugat Duginnál is démoni szerepben tűnik fel, míg Oroszország önálló területi struktúra, amelynek biztonsága és szuverenitása az egész kontinens biztonságát és szuverenitását garantálja.

Dugin mindennek garanciáját abban látja, ha Oroszország mielőbb hatalmat szerez az eurázsiai kontinens felett, és mind a Nyugattól, mind a Kelettől független, önálló nagyhatalommá növi ki magát.

Számára az lenne ideális, ha ennek a nagyhatalomnak a határai “Dublintól Vlagyivosztokig” húzódnának. Amennyiben ez az orosz vezetésű összeurázsiai birodalom mégsem jönne létre, Dugin megelégedne egy Orosz Birodalom és egy eurázsiai szövetségi rendszer kiépülésével is. A filozófus már több mint két évtizede is azt szorgalmazta, hogy Oroszország mielőbb kezdje meg ennek az eurázsiai birodalomnak a kiépítését, még mielőtt a többi nagyhatalom (a Nyugat, Kína, netán az iszlám világ) kezd bele a hódításba, akkor ugyanis Oroszország is támadás célpontjává válhat.

A geopolitikai alapjai más szempontból is megelőzi a korát: Dugin ebben a kötetben olyan, mára a mindennapos gyakorlat részévé vált módszereket vezetett be,

mint például a dezinformációs hadviselés, amely segítheti Oroszországon nagyhatalmi céljainak elérésében.

Ugyanitt egyébként már azt is felvázolta, hogy Ukrajna oroszok lakta, pravoszláv területeit Moszkva közvetlen ellenőrzése alá kell vonni. Nem véletlenül: Dugin szerint ugyanis “Ukrajna mint állam geopolitikailag teljesen értelmetlen”, jelenlegi formájában pedig csupán veszélyforrás Oroszországra nézve, ahol a Nyugat (azaz Amerika) olyan hídfőállást tud kiépíteni magának, ahonnan közvetlenül támadhatja Oroszországot.

 

Ki tudja, mekkora a hatása

 

Dugin nézetei 2014-ben, a Krím félsziget orosz megszállása idején ismét felkapottak lettek (ő maga pedig egyfajta sztráfilozófusként turnézta végig a tévéműsorokat). És bár nincs bizonyíték arra, hogy akár Putyin, akár más stratégiailag fontos döntéshozók kapcsolatban állnának vele vagy ideológiai vezérfonalként használnák a tanait, kétségtelen, hogy a Kreml hivatalos érvelése Ukrajna szuverenitásának vitatásakor tartalmaz olyan elemeket, amelyekkel Dugin már évtizedekkel korábban az Eurázsiai Birodalom létrehozásának szükségessége mellett érvelt.

Sz. Bíró Zoltán korábban úgy fogalmazott: nem Dugin elméletei gyakorolnak hatást valójában, hanem „őt használják, mert szívből gondolja, amit gondol. Ő nem karrierértelmiségi”, csak most jött el a politkiai konjuktúrája annak, amit már 20 éve vall.

Ugyanakkor azt is érdemes felidézni, hogy Dugin nem csak Oroszországban hintette el elmélete magvait. Egy időben sokat lehetett hallani arról, hogy hazánkban a Jobbik, akkor még Vona Gábor vezetésével kötődik az orosz filozófus tanaihoz: ő hívta meg Vona Gábort még 2013-ban a Lomonoszov Egyetemre előadást tartani és ő lett volna az egyik sztárfellépő azon a Budapestre tervezett - később azonban betiltiott -  fajvédő konferencián, ahol Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő is felszólalt volna.

Az orosz filozófus nagyhatalmak közti harcot vízionáló elméletei azonban máshol is megjelentek már. Ahogy arra az Index 2016-os cikkében Dezső András rámutatott, még Orbán Viktor miniszterelnök is pedzegetett hasonló gondolatokat, amikor például úgy fogalmazott:
 

„Tilos kimondani, hogy Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást.”


Putyinhoz hasonlóan Orbán esetében sem derült ki, hogy vajon olvasta-e Dugin műveit, és a nemzeti szuverenitást fenyegető nyugati nagyhatalmak felfestésekor volt-e rá bármilyen hatással az orosz filozófus munkássága.

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.