Nagyszabású koncertet adott 2022. január 22-én a Papp László Arénában Kovács Ákos dalszerző-énekes, amire Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott. Ákos a koncert után élőben közvetített interjút adott a Blikknek, amelyben saját koronavírus-fertőzéséről is mesélt. Megemlítette, hogy a családja és zenésztársai körében is volt, aki átesett a COVID-19-en - oltottak és oltatlanok egyaránt.
“Igazából nem nagyon válogat ez a gyönyörű kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis víruska”
- magyarázta az énekes.
Az Ákos-interjú Covid-témájú része hamar terjedni kezdett oltásellenes körökben. “Szerintem ez tetszeni fog a csoportnak” - ezzel a kommentárral osztották meg a több mint 42 ezer tagot számláló Doktor Gődény támogatói csoportban.
Cikkünkben Kovács Ákos azon állítását ellenőriztük, miszerint a koronavírus-járványért felelős kórokozó “kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis víruska” volna.
Az, ahogy Ákos minősítette a koronavírust, egy széles körben elterjedt, de nem bizonyított elméleten alapul. Az elmélet szerint a COVID-19 betegséget okozó vírust egy, a kínai Vuhan városában működő virológiai laboratóriumból hurcolták ki, ahol az Egyesült Államok pénzelt koronavírussal kapcsolatos kutatásokat.
Valójában azonban nincs arra bizonyíték, hogy a vírus kínai laboratóriumból szabadult volna el. Az sem bizonyított, hogy mesterségesen állították elő, ahogyan arra Kovács Ákos a “kifőzött” szóval utal. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) valóban nyújtott támogatást a Vuhani Virológiai Intézetnek olyan kutatásokra, amelyek a denevéreket fertőző különböző típusú koronavírusokat vizsgálják, de ezek és a COVID-19 járvány kitörése között nincs bizonyított kapcsolat.
A koronavírus-járvány kezdete óta eltelt több mint két évben nem sikerült minden kétséget kizáróan felderíteni, honnan kapta el az első fertőzött a járvány okozójaként beazonosított SARS-Cov-2 vírust. Sőt, ezt az első fertőzöttet (nulladik beteget) sem találták meg, és ahogy az idő múlik, egyre kisebb az esélye, hogy sikerül rájönni, ki volt az.
Így a vírus eredetének magyarázatára csak kisebb vagy nagyobb valószínűségű elméletek léteznek:
Egy, a Nature Medicine folyóiratban 2020 márciusában megjelent cikk szerint a COVID-19-ért felelős vírus leginkább természetes úton kerülhetett át denevérről emberre (közvetlenül, vagy valamilyen vírushordozó állat közvetítésével). A SARS-Cov-2 genomját vizsgálva arra jutottak, hogy a szóban forgó vírus “nem laboratóriumban előállított vagy szándékosan manipulált vírus”. A kutatók hozzátették, hogy nem lehet kizárni, hogy egy természetben előforduló vírus jutott ki laboratóriumból, de nem ez a legvalószínűbb magyarázat. Edward Holmes, a Sydney Egyetem professzora, aki részt vett a SARS-Cov-2 genomjának feltérképezésében 2020 áprilisában azt nyilatkozta, hogy “a természetben előforduló koronavírusok bősége, sokfélesége és fejlődése arra enged következtetni, hogy természetes eredetű vírussal állunk szemben”, de ahhoz, hogy a SARS-Cov-2 vírust vadon élő denevérekben azonosítsák, kiterjedt vizsgálatra lesz szükség.
Közben azonban a vírus laboratóriumi eredetéről szóló feltételezések vizsgálata is napirenden van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz 2021. március 30-án mutatta be annak a négyhetes tényfeltáró munkának az eredményeit, amelyet a szervezet delegált szakértői végeztek Vuhanban, négy héten keresztül, 2021 januárjában.
A Kínába látogató, 17 nemzetközi és 17 kínai szakértőből álló misszió nem jutott konkrét következtetésre. A legvalószínűbbnek azt tartották, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő állatfaj révén terjedt át emberre. Azt pedig, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el, „nagyon valószínűtlennek” vélték.
A WHO főigazgatója ugyanakkor elmondta, a tényfeltárás messze nem volt teljeskörű, az ügyben további vizsgálatok szükségesek - akár egy újabb delegáció Kínába küldésével. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is ezt kérte a világszervezettől.
Az újabb vuhani vizsgálódás azonban még el sem kezdődhetett, Kína ugyanis nem fogadta el a WHO tervét a vírus eredetvizsgálatának második szakaszáról. Ceng Ji-hszin, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság helyettes vezetője 2021. július 15-én közölte ezt, a döntést azzal indokolva, hogy Kína elutasítja a vírus laboratóriumi eredetéről szóló feltételezéseket.
Az Egyesült Államokban főként republikánus politikusok tartják napirenden a laboratóriumi szivárgás elméletét - sőt, azt is, hogy a veszélyes kísérletek egy részét amerikai pénzből finanszírozták.
A republikánus Rand Paul szenátor ugyanis 2021 májusa óta azzal támadja Anthony Faucit, az amerikai elnök járványügyi tanácsadóját, hogy azért nem hajlandó energiát fektetni a COVID-járvány lehetséges laboratóriumi eredetének vizsgálatába, mert ez a Vuhanban koronavírus-kutatásokat finanszírozó Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) érdekeivel ütközne. Fauci az NIH irányítása alatt működő, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) igazgatója. Paul szenátor a 2021. május 11-én tartott szenátusi meghallgatáson azzal támadta Faucit, hogy az ő döntése alapján ítélt meg forrást az NIH egy kutatási projektnek, amelynek keretében szerinte amerikai kutatók a Vuhani Virológiai intézet munkatársaival osztották meg a tapasztalataikat arról, hogyan kell állatok szervezetében előforduló vírusokat átalakítani úgy, hogy azok embereket is képesek legyenek megfertőzni.
A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson aznap esti műsorában már azt mondta, hogy bár Fauci felelős az Egyesült Államok járványkezeléséért, közben ő maga finanszírozta “a COVID létrehozását”.
Tény, hogy a Vuhani Virológiai Intézetben valóban folytak kutatások amerikai pénzből: az NIH egy EcoHealth Alliance nevű nonprofit szervezetnek nyújtott támogatást 2014-től, hogy az intézettel együttműködve különböző típusú koronavírusokat vizsgáljon. A kutatás célja az volt, hogy minél több információt gyűjtsenek olyan koronavírusokról, amelyek képesek állatról emberre átterjedni, ezért egészségügyi szempontból kiemelkedő kockázatot jelentenek. A kínai laboratóriumban ezért több mint 2000 olyan denevér eredetű mintát tároltak, amelyek pozitívak voltak különböző koronavírusokra.
Emellett azonban a Vuhani Virológiai intézetben végeztek kockázatosabb, úgynevezett funkciónyeréses (gain-of-function) kutatásokat is. A módszer lényege, hogy a laboratóriumi körülmények között fertőzőképesebbé, veszélyesebbé tesznek olyan kórokozókat, amelyek képesek embereket megfertőzni és járványokat okozni, hogy ezzel információkat szerezzenek a vírus terjedéséről. Az ilyen kutatások komoly etikai dilemmát jelentenek a tudományos világban. Bár hasznuk vitathatatlan, hiszen segíthetnek újabb járványok megelőzésében, biztonsági kockázatot is jelentenek, így támogatásukat is szigorú szabályokhoz kötik.
A PLOS Pathogens folyóiratban 2017-ben jelent meg egy tanulmány, amelyben egy ilyen, a Vuhani Virológiai Intézetben végzett funkciónyeréses kutatásról írnak. A tanulmánynál azt is feltüntették, hogy a kutatás többek között az NIH finanszírozásában készült.
Azonban az NIH azt állítja, hogy sohasem hagyott jóvá olyan pályázati támogatást, amely ezt a kockázatot módszert használta volna. Az EcoHealth szóvivője, Robert Kessler azt mondta a Washington Postnak, hogy az NIH a koronavírus-kutatásuknak csak azt a szeletét finanszírozta, ami a Vuhani Virológiai Intézettel partnerségben a koronavírus-diverzitás feltérképezésére, koronavírust tartalmazó minták gyűjtésére irányult, a funkciónyeréses kutatásokhoz nincs közük.
A fentiekből látszik, a Kovács Ákos-interjúban elejtett félmondata, miszerint a SARS-Cov-2 “kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis víruska” volna, tényként kezel egy olyan kérdést, amely jelenleg is politikai és tudományos vita tárgyát képezi, a tudomány jelenleg ismert eredményei alapján nem bizonyított.
Megkeresésünkre Ákos sajtósa közölte, az énekes nem szeretné kommentálni a cikkben leírtakat.
“A jelzett interjúban szereplő pár mondat ki lett ragadva egy hosszas, félórás beszélgetésből. Egy személyes megjegyzés volt tőle, amit felkaptak, ő sem vírus szakértő, sem orvos, hanem előadóművész/ zenész, aki épp egy teltházas nagykoncert után adott egy nagyinterjút egy bulvárlapnak” - indokolta a döntést.
Címlapi kép: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA. Kovács Ákos koncertje az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ifjúsági programján, 2021. szeptember 10-én
