Amit megtanulhattunk volna a csernobili atomkatasztrófa után: a központilag irányított média kudarcai

Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusabb pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.

Illusztráció: Botos Tamás/444.hu

A beszélgetés meghívott vendégei:

  • Bedő Iván, a HVG újságírója és a Magyar Rádió egykori szerkesztője, aki 1986 április 28-án adásba engedte az atomkatasztrófa hírét
  • Dr. Boldog Dalma, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédje, aki számos tanulmányban elemezte már az ügy tömegtájékoztatási aspektusait
  • Zsámboki Miklós, a Blinken OSA Archívum munkatársa, aki szintén írt már Csernobil hazai médiareprezentációjáról
  • Keller-Alánt Ákos, a Szabad Európa újságírója, aki több cikkében (például itt, itt, itt és itt) is bemutatta, hogyan működik jelenleg a közmédia


0.00 - Miről lesz szó?

  • Miért érkezett meg a csernobili atomkatasztrófa híre késve a magyar sajtóba?
  • Miyen politikai okok befolyásolták az akkori tömegtájékoztatási gyakorlatot?
  • Milyen párhuzamok fedezhetőek fel az akkori sajtó és a jelenkori közmédia működése között?
  • Ki és hogyan irányítja ma az állami médiát?

1.15 - Induljunk 1986-ból: Bedő Ivánnal, a Magyar Rádió egykori turnusvezetőjével beszélgetünk arról, hogyan került adásba az atomkatasztrófa híre, és milyen következményei lettek az ügynek.

5.13 - Nem árulunk el nagy titkot: az egész nyilvános sajtó pártirányítás alatt állt. De azért kezdtek lazulni a szabályok.

11.11 - Mi történt a baleset utáni első napokban-hetekben? A csernobili atomkatasztrófa hazai médiareprezentációjáról Dr. Boldog Dalmát, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédjét kérdeztük.

17.25 - Hogy kell megmosni a salátát? Kimehetnek a gyerekek az udvarra? El lehet menni dolgozni? A pánik elkerülése volt a cél, de a mindennapi emberek mindennapi félelmeire pont nem adott válaszokat a sajtó.

25.27 - Mire a sajtó elkezdett részletesebb információkat közölni, a radioaktív felhő már rég elhagyta Magyarország területét.

26.41 - A szovjet-kommunista típusú sajtómodell krízise: az államszocialista befolyás alatt álló médiarendszer, ami sem pontos, sem hiteles, sem gyors, sem objektív nem tudott lenni.

34.07 - Információszabadság egykor és most: Zsámboki Miklóssal, a Blinken OSA Archívum munkatársával beszélgettünk.

36.48 - Hol kutassunk, ha kutatni akarjuk a korszak sajtótörténetét? A Magyar Rádió archívumának hozzáférhetőségi nehézségei.

40.07 - Levegőben terjedő, nem látható, szagtalan, és az országhatárhatárokat átlépő valamik: párhuzamok az egykori köztájékoztatási gyakorlat, és a jelenkori közmédia működése között.

45.09 - Köztájékoztatás napjainkban. Hogy hogyan működik ma a közmédia, és mennyire látja el a feladatát, arról Keller-Alánt Ákost, a Szabad Európa újságíróját kérdeztük.

46.38 - Tiltott témák, változó megközelítések, és a miniszterelnök ábrázolása - milyen eszközökkel torzítja a valóságot a közmédia?

54.00 - Ki utasít? Ki tilt? Ki engedélyez? Tudjuk, ki áll a kézivezérlés mögött?

55.08 - A közmédiát kikerülni úgysem lehet…

Ha olvasnál még a témáról:

A csernobili atomkatasztrófáról szóló hazai híradásokat már közvetlenül megjelenésük utáni hetekben-hónapokban többen is bírálták. Erről korabeli dokumentumok és a pártnak készült belső jelentések bemutatásával írtam cikket, ami itt olvasható:

Csapdába ejtve: hogyan (nem) írt a magyar sajtó Csernobilról?

Emellett a téma iránt érdeklődőknek ajánlok még néhány, a témában megjelent tanulmányt:

A korábbi podcastjainkat meghallgathatod Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston vagy az omny.fm-en.

A cikk elkészítéséhez ismét rengeteg segítséget kaptunk a Blinken OSA Archívumától, és főként Zsámboki Miklóstól, a podcast elkészüléséért pedig Botos tamásnak szeretnék köszönetet mondani.

Címlapkép: Botos Tamás/444.hu

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.