Megszereztük a Libri és Líra ellen kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok részletes indoklását, ebből derült ki, hogy a hatóság szerint mitől kellett védeni a „a gyermek- és fiatalkorúak testi és lelki” integritását.

A Lakmusz közérdekű adatigénylés útján megkapta a fővárosi kormányhivataltól azt a két fogyasztóvédelmi határozatot, amivel a Libri könyvesbolthálózatra 1 millió, a Lírára 12 millió forintos bírságot szabtak ki LMBTQ-témájú könyvek nem megfelelő árusítása miatt.

A fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal júniusban és júliusban született döntései jelentős felzúdulást keltettek, ahogy a Libri reakciója is a büntetésre. Az időközben a Mathias Corvinus Collegium többségi tulajdonába került bolthálózat egyes LMBTQ-témájú könyveket lefóliázva kezdett árulni, más könyveket pedig az ifjúsági irodalom kategóriából a felnőtt szórakoztató irodalom polcaira helyezett át.

Korábbi cikkünkben azt a kérdést tettük fel, tényleg azt írja-e elő a „gyermekvédelmi” törvény a könyvesboltoknak, hogy bizonyos könyveket lefóliázva áruljanak. Arra jutottunk, hogy a törvény egyik végrehajtási rendelete tartalmaz előírást a zárt csomagolásra, de a könyvszakma képviselői szerint a szabály nehezen értelmezhető, így eltérő gyakorlatok alakultak ki az LMBTQ-kérdést érintő könyvek árusítására.

A fogyasztóvédelmi döntéseket azért kértük ki, hogy megtudjuk, a rendelet betartatásáért felelős hatóság hogyan értelmezi az előírásokat, és milyen indoklással büntette meg a könyvkereskedelmi cégeket.

Az így megkapott dokumentumokat elérhetővé tesszük: a Libri elleni határozatot innen, a Líra ellenit innen lehet letölteni. (A kormányhivatal néhány rövid részt kitakart a döntésekből, valószínűleg azért, mert ezek személyes adatot vagy üzleti titkot érintenek.)

Milyen könyvekkel volt baj?

A két határozat igazolja azt a Lakmusz korábbi cikkében megfogalmazott feltételezést, hogy a kormányhivatal a kereskedelmi tevékenységekről szóló kormányrendelet 20/A. paragrafusának 3. bekezdésére hivatkozva büntetett.

A kérdéses bekezdés kimondja, hogy

„Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.”

A kormányhivatal közleményéből és a Líra kommunikációjából már korábban kiderült, hogy a Líránál Alice Oseman Heartstopper – Fülig beléd zúgtam című könyve miatt vizsgálódott a hatóság.

A Heartstopper sorozat Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

A megismert határozat ezt csak annyiban pontosítja, hogy összesen 5 darab könyvről van szó, egy négyrészes sorozatról, aminek az első részét két kiadásban is forgalmazták.

Az mindeddig nem volt ismert, hogy a Librinél milyen könyvet kifogásoltak.

A fogyasztóvédelmi döntésből azonban kiderül, hogy Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című munkája szúrt szemet a kormányhivatalnak.

A könyv a Móra Kiadó ismertetője szerint „száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig”. A bemutatott hősnők sikerei „azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket”.

Lackfi János író, költő ajánlója a könyvhöz a kiadó honlapján

Az egyes történetek közül a hatóságnak egészen pontosan a könyv 42. oldalán található, a transznemű Coy Mathist bemutató mesével volt problémája.

A döntés indoklása szerint a mese arról szól, hogy „egy Coy nevű fiú arra kérte a szüleit, hogy kislánynak szólítsák és vigyék el orvoshoz, hogy lányt csináljanak belőle. A történet arra is kitér, hogy a történet főhősének szülei bírósági úton érték el, hogy kisfiuk az iskolai fiú WC helyett a lányok által használt mosdóban végezhesse el szükségleteit.”

A kormányhivatal szerint „a gyermekeknek szóló kiadvány (…) a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, illetve a nem megváltoztatását jeleníti meg, ennek ellenére (…) nem volt elkülönítve a többi terméktől és nem volt zárt csomagolásban forgalmazva”.

A Heartstopper -kiadványok esetében a homoszexualitás megjelenítését állapította meg a hatóság, az alapján, hogy a könyvek első és hátsó borítóján a „két fiú egymásba szeret” szöveg olvasható, illetve a borítókon egymás kezét fogó vagy egymást átölelő fiúk láthatók.

Hogy kellett volna árulni őket?

A kormányrendelet szerint az elkülönítési és fóliázási kötelezettség olyan könyvekre vonatkozik, amik a homoszexualitást vagy a transzneműséget jelenítik meg és gyermekeknek szólnak.

Az Esti mesék lázadó lányoknak esetében a kormányhivatal szerint az bizonyítja, hogy gyermekeknek szóló kiadványról van szó, hogy a Libri „a gyerekkönyv részlegen, a többi árusított gyermekkönyv között” árulta, és hogy „az esti mesét alapvetően gyermekeknek mondják szüleik, gondviselőik az esti lefekvés előtt.”

A határozatból kiderül, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés után a Libri átsorolta a könyvet a gyermeknevelés tematikába, tehát a felnőtteknek szóló kiadványok közé, és „a boltokban megkezdték a 6+-os korosztályi ajánló leragasztását, eltakarását”.

Ez azonban nem volt elég a kormányhivatalnak, az egymilliós bírság mellett arra kötelezték a Librit, hogy a kiadvány forgalmazása a továbbiakban „zárt csomagolás alkalmazásával és a többi terméktől elkülönítve történjen”.

A Heartstopper -könyveket a Líra az ifjúsági irodalom polcon árulta, a könyvek hátsó borítóján pedig az állt a határozat szerint, hogy 14 éves kortól ajánlják.

Mivel a kormányrendelet a 18 év alatti személyeket tekinti gyermeknek, a kormányhivatal ezt a könyvet is „gyermekeknek szóló” kiadványként értékelte, és a 12 milliós bírság mellett a Lírát is kötelezte a fóliázásra és az elkülönítésre.

Kié a felelősség?

A határozat szerint a Libri azzal próbált védekezni, hogy ők nem tudták, hogy a kérdéses könyv a kormányrendelet hatálya alá tartozik, és ezért „különleges kezelést igényel”, mert a kiadó erről nem tájékoztatta őket.

A kormányhivatal döntése azonban egyértelműen a kereskedő cégekre, és nem a kiadókra teszi a felelősséget.

Mint írják, a Librit „objektív felelősség terheli a mesekönyv forgalmazásának jogszabályi előírásai betartása kapcsán”.

Mind a Libri, mind a Líra esetében az áll a határozatban, hogy a bírság és a fóliázási/elkülönítési kötelezettség indokolt „a törvény által elrendelt cél, vagyis a gyermek- és fiatalkorúak testi és lelki integritásának védelméhez fűződő alapvető jogai védelme érdekében”.

A fogyasztóvédelmi döntésekkel szemben 30 napon belül közigazgatási pert lehet indítani. A Libri elleni határozat június 2-án, a Líra elleni július 13-án született, a határidő tehát mindkét esetben eltelt.

Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy jogi lépéseket terveznek.

(Nyitókép forrása: YouTube/Lázadó Lányok)