Békemenet: mindig messze a vágyott 1 millió

Ki mit mondott, hányan vonultak az elmúlt 10 év Békemenetein? Megmutatjuk, hogyan lehet megbecsülni egy rendezvényen részt vevők számát.


2022. március 15-én ismét útjára indul a Békemenet, amely Bayer Zsolt szerint “fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most”. Hogy a mai tüntetésen hányan vesznek részt, mennyire mobilizálja a szomszédban zajló háború, és a választási kampány véghajrája a kormány szimpatizánsait, az nemsokára kiderül.

Addig is nézzük meg, ki mit mondott az elmúlt 10 évben arról, hogy hányakat mozgatott meg a CÖF. Azt is megmutatjuk, hogyan lehet ellenőrizni, hogy ezek a számok mennyiben fedik a valóságot.

A tüntetés erődemonstráció, így értelemszerűen a szervezők általában azt hangsúlyozzák, hányan vettek részt egy-egy ilyen megmozduláson. Minél nagyobb a résztvevők tömege, annál nagyobb súlya van magának a tüntetésnek, az ott megfogalmazott esetleges követeléseknek.

A tüntetés így egyfajta számháború is: aki szervezi, az felülbecsüli, aki ellen szervezik, az alulbecsüli, és ha szerencsénk van, akkor vannak olyan bizonyító erejű felvételek, amelyek alapján nagyjából ki lehet számolni, hogy tulajdonképpen hányan lehettek az adott demonstráción.

Klasszikus felülbecslése egyébként a hazai tüntetéstörténetnek Rákay Philip 2002. április 13-án, a Kossuth téren megrendezett Fidesz-tüntetésen elhangzott kétmilliós állítása. Amit utóbb még egy nagyon megengedő számítás is legfeljebb félmilliósnak saccolt.
 

De mi a matek?


Hogy lehet mégis megmondani, hogy körülbelül hányan vettek részt egy rendezvényen? A nemzetközi gyakorlat szerint álló tömeg esetén 3,5 emberrel számolunk négyzetméterenként, míg ha a tömeg mozog, ez a szám négyzetméterenként 2,5. Így nincs más dolgunk, mint felmérni, hogy egy tüntetésen mekkora területen állnak vagy menetelnek azok, akik részt vesznek rajta, majd ennek a területnek a nagyságát megszorozni a megfelelő mennyiségű álló vagy menetelő ember négyzetméterenkénti számával.

Szerencsére van ehhez egy remek alkalmazás is, amelyet direkt tüntetések létszámának felmérésére készítettek, és amelyen nemcsak a területet lehet körbehatárolni, de azt is be lehet állítani, hogy a rendezvényen mennyire volt zsúfolt vagy éppen szellős a tömeg. Ezt vagy úgy tudjuk megállapítani, ha magunk is részt veszünk a rendezvényen (mint például a tüntetésekről tudósító újságírók), vagy megvizsgálunk több, az adott eseményről készült fényképet.

Pontos számokat természetesen így sem fogunk kapni, de a nagyságrendek megállapításában ez a módszer sokat segít.
 

Szóval mennyi az annyi?


A Békemenetek szervezőitől nem áll messze a barokkos túlzás, ha a résztvevők számának megbecsléséről van szó.

2012. január: 400 ezer / 500 ezer / 1 millió

A Békemenet a 2009-ben alakult Civil Összefogás Fórum (CÖF) rendezvénye. Az első ilyen megmozdulást 2012. január 21-én szervezték, hogy megvédjék a kormányt az IMF-től és a nemzetközi sajtóban megjelent támadásoktól. Utóbb erről a demonstrációról mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ha nem lett volna "akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot. Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia". Mivel a demonstrációról nem igazán készült olyan felvétel, amely alapján meg lehetett volna saccolni a résztvevők számát, kénytelenek vagyunk arra hagyatkozni, hogy ki mit mondott a létszámról.

Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője és a tüntetés egyik szervezője még a Kossuth téren egymilliós tömeget vízionált. Az akkor éppen kormánypárti mno.hu százezrekről, a Magyar Hírlap több mint ötszázezer főről írt. Az Index becslése alapján százezres tömeg volt. Végül a Belügyminisztérium is kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, a „békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt”.

2012. március: 100 ezer / 200 ezer / 250 ezer

A rendezvénynek akkora sikere volt, hogy rögvest meg is hirdették a következőt, 2012. március 15-re. Bayer Zsolt azt kérte az előző Békemenet résztvevőitől, hogy „hozzanak magukkal még egy embert”. Ehhez képest az Index azt írta, hogy kevesebben voltak ezen a rendezvényen, mint a januárin, az MTI szerint 250 ezren hallgathatták meg Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét a Kossuth téren, a Népszava 100 és 200 ezer közé tette a résztvevők számát.

2012. október: 150 ezer / 400 ezer

És még ebben az évben újra utcára hívta a CÖF a kormány támogatóit, egy újabb nemzeti ünnepen: október 23-án is vonultak, ezúttal az “adósrabszolgaság” ellen. Az MTI tudósítása, és a Belügyminisztrium közlése szerint is 150 ezren vettek részt a meneten, míg a Kossuth téren velük együtt összesen 400 ezren hallgatták meg a miniszterelnök beszédét.

2013. október: 150 ezer / 500 ezer / 1 millió

Épp egy évvel később, 2013. október 23-án érkezett el a következő Békemenet időpontja, amely ismét csak a „demokráciát ért támadásra” reagált, illetve arra, hogy a néhány héttel korábban tartott Szolidaritás-tüntetésen Dopeman megrugdosta az ott felállított majd ledöntött papírmasé Orbán-szobor fejét. Csizmadia László szervezőként a Margit hídon félmillióra becsülte a résztvevők számát, míg Széles Gábor állította, hogy a Hősök terén várakozókkal együtt összesen egymillió résztvevő békemenetel. A szám túlzónak tűnt, így a 444 kiszámolta, körülbelül mennyien lehettek a demonstráción. Nem egymillióan, de nem is a hivatalosan közölt félmillióan, csak 150 ezer körül.

2014. március: 440-460 ezer / 1 millió

Még a választás előtti véghajrába pont belefért egy újabb Békemenet, így 2014. március 29-én ismét vonultak a kormány támogatói. És bár Széles Gábor ezen a tüntetésen is bemondta a megszokott 1 milliót, végül a Belügyminisztérium hivatalos közlése alapján 440-460 ezren vehettek részt az eseményen. Ami így is “minden idők legnagyobb Békemenete” lett.

A Fidesz-KDNP ezután újabb 4 évre bebiztosította magának a kétharmadot, a Békemenetet pedig egy jó időre hibernálták. Igény persze lett volna rá, a szervezők több ízben is belengették a tüntetés szükségességét (reagálva a kormányellenes demonstrációkra), de még maga Orbán Viktor is kijelentette: „most béke van, ne meneteljünk.”

2018. március: 60 ezer / 200 ezer / több százezer

Aztán 2018. március 15-én, ismét a választások előtt, de már a hódmezővásárhelyi polgármester választáson elszenvedett Fidesz-vereség (és Márki-Zay Péter győzelme) után mégis megmozdultak újra a szervezők. Utóbb Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a rendezvényen részt vevő embereknek kiküldött e-mailjében “minden idők legnagyobb Békemenetéről” írt, pedig a szervezőkelőzetesen csak 200 ezer embert vártak. A kormánypárti sajtóban végül több százezer résztvevőről írtak, míg másutt a valaha volt legkisebb Békemenetről. Ez utóbbi tűnik valószínűnek, legalábbis az Átlátszó számítása szerint, ahol a fent említett módszerrel, térképen jelölték ki a területet, amelyen még álltak tüntetők. Így viszont az derül ki, több százezer helyett körülbelül 60 ezren vettek részt a Békemeneten.

2021. október: 70 ezer / félmillió

Ezek után talán nem véletlen, hogy a Békemenetet egy jó időre ismét pihentették, egészen 2021. október 23-ig kellett várni a következőre. Az ellenzéki előválaszás mobilizáló erejét látva viszont megmozdult a CÖF is, és ahogy arra már számítani lehetett, igen magasra srófolták a résztvevők számát a “2006-os gyurcsányi rendőrterror útvonalán” haladó meneten. Volt, ahol félmilliós tömegről írtak, másutt azt emelték ki, hogy a vártnál is jóval többen meneteltek. Az Átlátszó viszont ismét számolt, és bár azt kiemelték, hogy a felvételek alapján nehéz volt meghatározni, hogy pontosan hol álltak az emberek, de még így is azt állapították meg, hogy legfeljebb 70 ezren vettek részt a Békemeneten.
 

Békemenet, Budapest, 2021. október 23. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ezek alapján elmondható, hogy 2014-ben voltak a legtöbben (kb. 440-460 ezren), és 2018-ban a legkevesebben (kb. 60 ezren) Békemeneten. A pontos számokat természetesen sosem fogjuk tudni, de az is elég biztosnak tűnik, hogy nemhogy a vágyott (és néhányszor bemondott) egymilliót, de még az 500 ezer főt sem sikerült elérnie a demonstrációk egyikének sem. Viszont azt is érdemes kiemelni, hogy még ha buszoztatták is a tüntetőket, és ha több alkalommal is a Lengyelországból érkezett szimpátiatüntetők emelték a résztvevők számát, összességében azért nem kevesen vettek részt az elmúlt 10 évben Békemeneteken, hogy támogatásukról biztosítsák a kormányt.

Megjegyzés: Mivel a cikkben idézett források közül néhány (jellemzően például az mno.hu-n vagy a Magyar Hírlap oldalán) már nem található meg, ezért a cikk megírásához a korabeli - és elérhető -  tudósítások mellett felhasználtam például ezt a tanulmányt, amelyben a korai Békemenetek sajtóreprezentációjáról bőven esik szó, illetve a 444 korábbi összesítését a tüntetések tudósításairól.

Címlapi kép: MTI/Balogh Zoltán
Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.