Több kormánypárti médium is beszámolt egy állítólagos javaslatról. Az eredeti dokumentum azonban csak a hasonló korú kamaszok közötti szexről szól.

„A felnőttek és kiskorúak közötti szex dekriminalizálását szorgalmazza” az ENSZ égisze alá tartozó szervezet jelentése, „amennyiben a kiskorúak beleegyeznek a közösülésbe” – írta a Magyar Nemzet április 18-i cikke. A címben a következő kérdést tették fel: „dekriminalizálná a pedofíliát az ENSZ?”.

A Magyar Nemzet ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt és az ellenzéki pártokat is megkérdezte a témában (csak az LMP és a Jobbik válaszolt, ők elfogadhatatlannak nevezték az állítólagos javaslatot).

A Hetek vonatkozó cikke „A felnőttek és a gyerekek közötti szex legalizálását akarja elérni egy ENSZ-közeli szervezet” címmel jelent meg, de foglalkozott az üggyel a V4NA hírügynökség is, a Hír TV-n pedig Szikra Leventével, az Alapjogokért Központ elemzőjével készítettek interjút a témában.


A híradások a Jogászok Nemzetközi Bizottsága (International Commission of Jurists, ICJ) nevű szervezet március 8-án kiadott jelentésére hivatkoznak.

Ebben azonban nem írnak a pedofília dekriminalizálásáról,

csupán arról, hogy a szexuális beleegyezés korhatárát diszkriminációtól mentesen kell alkalmazni, és hogy bizonyos esetekben a nemzeti beleegyezési korhatár alatti személyek szexuális aktusokban való részvétele is alapulhat beleegyezésen.

Az ICJ közleményt adott ki arról, hogy a jelentésüket „súlyosan félremagyarázták”, egy ENSZ-sajtótájékoztatón pedig az hangzott el,

hogy a dokumentum kiragadott mondatai a hasonló korú kamaszok közötti szexre vonatkoznak.

A jelentés

Az úgynevezett március 8-i alapelveket tartalmazó jelentést („Alapelvek a szexszel, reproduktív jogokkal, kábítószer-használattal, HIV-vel, hajléktalansággal és szegénységgel kapcsolatos magatartások büntetőjogi tilalmának emberi jogokon alapuló megközelítéséhez”) a nemzetközi nőnapon tette közzé a Jogászok Nemzetközi Bizottsága.

Az ICJ egy 1952 óta működő, 60 jogászból álló nem kormányzati szervezet. Szervezetileg nincs köze az ENSZ-hez, a március 8-i alapelveket azért köthették össze mégis az ENSZ-szel, mert a dokumentum kidolgozását elindító 2018-as szakértői konferenciát az ICJ az ENSZ HIV/AIDS programjával (UNAIDS) és az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalával (OHCHR) közösen hívta össze. Magát a jelentést ugyanakkor az ICJ írta, nem az ENSZ-szervezetek – tájékoztatta az UNAIDS az AFP-t.

A magyar nyelvű híradások a jelentés 16. alapelvét értelmezték úgy, mintha az a pedofília dekriminalizálását szorgalmazná. Az alábbi két mondatot emelték ki:

„A belföldön előírt szexuális beleegyezési korhatárt el nem érő személyeket érintő szexuális magatartások, ha jogilag nem is, ténylegesen alapulhatnak beleegyezésen. Ebben az összefüggésben a büntetőjog végrehajtásának tükröznie kell a 18 év alatti személyek jogait és képességét arra, hogy döntést hozzanak a beleegyezésen alapuló szexuális magatartásokban való részvételükről, valamint tiszteletben kell tartania a meghallgatáshoz való jogukat az őket érintő ügyekben.”

A kiemelt rész nem beszél a pedofília dekriminalizálásáról vagy a beleegyezési korhatár csökkentéséről - ami ifjabb Lomnici Zoltán szerint a jelentés „látható kívánalma”.

Pusztán arról van szó benne, hogy a büntetőjog végrehajtása során kell figyelembe venni azt, hogy ténylegesen a jogi beleegyezési korhatár alatti személyek szexuális aktusokban való részvétele is alapulhat beleegyezésen.

A jelentés továbbá nem gyerekekről vagy kiskorúakról beszél általában, hanem 18 év alatti személyekről, akik – a következő mondat szerint – „fejlődő képességeiknek és fokozatosan növekvő autonómiájuknak megfelelően” vehetnek részt az őket érintő döntésekben.

A félremagyarázás

A jelentést az angolszász konzervatív sajtó egy részében és a közösségi médiában is a magyar kormánypárti lapokban látotthoz hasonlóan mutatták be, a Hetek például egy amerikai keresztény csatorna, a CBN News cikkét vette át. Az ICJ április 20-án közleményt adott ki arról, hogy súlyosan félremagyarázták „a március 8-i alapelvek tartalmát és az ENSZ elkötelezettségét a gyerekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben”.

„A március 8-i alapelvek nem szólítanak fel a gyerekekkel való szexuális kapcsolat dekriminalizálására, ahogy nem szólítanak fel a belföldön előírt minimális beleegyezési korhatár eltörlésére sem. Valójában az ICJ hangsúlyozza, hogy az államoknak a nemzetközi jog alapján egyértelmű kötelességük a gyerekek védelme a visszaélések minden formájától, például a szexuális visszaéléstől, beleértve az ilyen magatartások kriminalizálását is” – írta az ICJ.

Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő április 18-i sajtótájékoztatóján a jelentés „rosszindulatú elferdítéséről” beszélt, és leszögezte, hogy „az ENSZ határozottan küzd a gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen, fenntartja, hogy a gyerekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása bűncselekmény, és támogatja az országokat a gyerekek védelmében”.

Dujarric szerint a jelentésből kiemelt mondatok valójában a hasonló korú kamaszok közötti szexuális kapcsolatra vonatkoznak.

„A jelentés felismeri, hogy a jogalkalmazás során nem megfelelőek a büntetőjogi szankciók a hasonló korú kamaszokkal szemben a beleegyezésen alapuló, nem kizsákmányoló szexuális tevékenységekért” – magyarázta a szóvivő.

A 16. alapelv ugyan nem utal kifejezetten a kamaszok közötti szexre, de a jelentés több más pontján és a jelentést összefoglaló sajtóközleményben is kiemelik, hogy az alapelvek többek között „a kamaszok beleegyezésen alapuló szexuális tevékenységével kapcsolatban” igyekeznek világos jogi keretet ajánlani.


Fontos az is, hogy közvetlenül a kiragadott két mondat előtt a jelentésben arról van szó, hogy a szexuális beleegyezés alsó korhatárát diszkriminációtól mentesen kell alkalmazni. „A végrehajtás nem köthető a résztvevők biológiai vagy társadalmi neméhez vagy a házassági beleegyezési korhatárhoz.”

A házassági beleegyezési korhatárra való utalás éppen a gyerekek védelmét erősíti. Azt próbálja kivédeni, hogy valaki úgy „kerülje meg” a szexuális beleegyezési korhatárt, hogy – amennyiben az adott ország jogszabályai ezt lehetővé teszik – házasságot köt egy a korhatárt el nem érő személlyel – mondta az AP-nek Edin Murphy, a New York-i Egyetem jogászprofesszora.

Aziza Ahmed, a Bostoni Egyetem professzora a szexuális beleegyezési korhatár és a diszkriminációmentesség közötti összefüggésre mutatott rá az AFP cikkében. Ahmed szerint az LMBTQ-emberekkel szemben szigorúan fellépő államok adott esetben a beleegyezési korhatár diszkriminatív alkalmazását is felhasználhatják velük szemben. Ezt próbálják megakadályozni az ICJ alapelvei.

Ha például egy melegellenes politikát folytató országban 18 év a beleegyezési korhatár, elképzelhető, hogy a hatóságok nem indítanak eljárást egy 19 és egy 17 éves személy közötti konszenzuális szexuális aktus miatt, ha heteroszexuális aktusról van szó, az azonos neműek közötti szex ellen viszont felléphetnek a beleegyezési korhatárra hivatkozva.

Ezért mondja az ICJ rögtön a diszkriminációmentesség hangsúlyozása után, hogy a jogi korhatár mellett a tényleges beleegyezést is vizsgálni kell a büntetőjogi eljárásokban.

A magyar szabályozás

Bár ifjabb Lomnici Zoltán az ICJ-jelentésről nyilatkozva a magyar gyermekvédelmi törvényt állította szembe „a szexuális devianciákat népszerűsítő mozgalmakkal”, valójában a jelenlegi magyar büntetőjogi szabályozás megfelel az ICJ-alapelvek szellemiségének.

A szexuális beleegyezés korhatára Magyarországon 14 év, tehát a magyar jog is elismeri „a 18 év alatti személyek jogait és képességét arra, hogy döntést hozzanak a beleegyezésen alapuló szexuális magatartásokban való részvételükről”.

A magyar szabályozás figyelembe veszi a „hasonló korú kamaszok” közötti szexuális viszonyok sajátosságait is. A 14. életévét be nem töltött személlyel végzett szexuális cselekmény a Büntető törvénykönyv szerint csak abban az esetben számít szexuális visszaélésnek, ha 18. életévét betöltött személy követi el.

Egy 16 és egy 13 éves fiatal közötti szexuális kapcsolat például nem büntetendő, feltéve, hogy beleegyezésen alapul és nem kapcsolódik hozzá erőszak vagy kényszerítés.

A 12 év alatti gyerekekkel végzett szexuális cselekményeket viszont szexuális erőszaknak minősíti és minden esetben büntetni rendeli a Btk. Igaz, ha az idősebb fél maga is 14 év alatti, az kizárja a büntethetőséget.

(Címlapképünk illusztráció. Fotó: John Rudoff/Anadolu Agency/AFP)