Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Íme néhány a főbb hamis vagy félrevezető narratívák közül, amelyeket az elmúlt évben az AFP tényellenőrző csapata górcső alá vett.
Oroszország hivatalos csatornákon is terjesztette azt az állítást, hogy a legdurvább atrocitások közül – mint amilyen például a bucsai civilek lemészárlása volt, amire 2022 áprilisában derült fény –, voltak "megrendezett" esetek is.
Az oroszpárti hangok két rossz minőségű videofelvételt használtak fel arra, hogy azt sugallják, az emberek csak úgy tettek Bucsában, mintha halottak lennének. Ezt a hamis állítást az AFP a helyszínen lévő tudósítóinak hála meg tudta cáfolni.
Címlapi kép: Tűzoltók dolgoznak egy rakétacsapás által lerombolt épület romjai között Kramatorszkban 2023. február 2-án. ( AFP / YASUYOSHI CHIBA)
Olyan félrevezető képek is terjedtek, amik megkérdőjelezték az orosz megszállás által hátrahagyott pusztítást.
De egyéb olyan videó is terjedt az év folyamán az interneten, amelyek azt sugallták, hogy egyes borzalmakat csak megrendeztek, és az események valójában nem is történtek meg. Ezekről a videókról azonban rendre kiderült, hogy semmi közük a háborúhoz, volt, hogy egy rapvideót vagy éppen egy tévésorozatot használtak fel a hamis állítások alátámasztására.
Sok esetben médiaszervezeteket vádolták meg azzal, hogy meghamisítják az Ukrajnáról szóló híreket. Sok esetben hamis képernyőmentésekkel próbálták bizonygatni, hogy a CNN régi, a háborúhoz nem kapcsolódó felvételeket használ az ukrajnai tudósításához, vagy éppen hamis Twitter-bejegyzésekkel próbálták meg hitelteleníteni az amerikai hírügynökséget.
Más posztok azt állították, hogy a véres, bekötözött embereket mutató tévéfelvételek hamisak, és az áldozatok nem is sérültek meg, pedig bizonyíthatóan az orosz támadások áldozatai szerepeltek a felvételeken.
Az interneten közösségi média posztok özöne visszhangozta azt az orosz narratívát, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "nácik" és "drogfüggők" bandáját vezeti.
Világszerte terjedtek azok az közösségi média posztok, amik azt állították, hogy egy náci tetoválásokkal borított férfi Kijev rendőrfőnöke, vagy hogy Zelenszkij egy horogkeresztes focimezzel fényképezkedett.
A kábítószerrel kapcsolatos vádakat manipulált, megkérdőjelezhető minőségű videofelvételekkel együtt terjesztették, amik Zelenszkij kokainfüggőségét voltak hivatottak bizonyítani.
Az ukrán menekültek is a hamis állítások célpontjaivá váltak, különösen az Ukrajnával szomszédos országokban, például Lengyelországban és Szlovákiában.
Több országban is manipulált vagy félrevezető fotók és videók terjedtek az interneten, amelyeken a menekülteket neonáciknak és bűnözőknek állították be, vagy éppen azt állították róluk, hogy ők szemetelik tele a tömegközlekedést.
Egy Ukrajnából érkező menekült nő és egy gyerek a lengyel-ukrán határátkelőn a lengyelországi Kroscienkóban 2022. március 3-án. ( AFP / Wojtek RADWANSKI)
Más országokban olyan félrevezető állítások terjedtek, amelyek szerint a ukrán menekültek több segélyt kapnak, mint a befogadó ország nyugdíjasai vagy veteránjai. Magyarországon is volt rá példa, hogy a menekülteknek járó támogatásról terjesztett valaki hamis információkat.
Szintén visszatérően felbukkantak olyan állítások, amelyek azt sugallták, hogy Ukrajna szomszédja és szövetségese, Lengyelország el akarja árulni Kijevet.
Például manipulált időjárási térképek kezdtek terjedni, amivel azt próbálták sugallni, hogy Lengyelországnak területi követelései vannak Ukrajnával szemben, vagy éppen olyan hamis dokumentumok, amelyek szerint Varsó protektorátus alá helyezné Nyugat-Ukrajnát.
Más közösségi média posztok azt a narratívát próbálták erősíteni, hogy a közös kiállás Ukrajna mellett közel sem annyira szilárd, mint amennyire a Nyugat hinni szeretné.
Manipulált képek terjedtek állítólagos menekültellenes plakátokról Prágában és Varsóban, vagy éppen szerkesztett képek állítólagos Zelenszkij ellenes betonfestményekről a világ nagyvárosaiból. A francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo címlapját is rendszeresen meghamisították, hogy úgy tűnjön, mintha az újság Zelenszkijt gúnyolta volna, vagy mintha ukrán ellenes véleményeket terjesztene.
A dezinformáció az Oroszország elleni nyugati szankciók, valamint az egekbe szökő olaj- és villamosenergia-árak miatt az energiával kapcsolatos kérdésekre is kifejezetten összpontosított.
Az árakkal vagy az ellátással kapcsolatos számtalan téves állítás mellett olyan közösségi média posztok is terjedtek, amelyek szerint Josep Borrell, az EU vezető diplomatája meg akarta tiltani, hogy az otthonokat 17 fok fölé lehessen fűteni.
Egy szankcióellenes kormányzati plakát Budapesten, 2022. október 18-án. ( AFP / FERENC ISZA)
Egy olyan átfogó európai kampányt is sikerült leleplezni, amely során egyesek európai (főleg német) híroldalakat utánoztak le, hogy Moszkva-barát üzeneteket terjesszenek.
Például Németország legnagyobb bulvárlapjának, a Bildnek egy hamisított utánzata azt terjesztette, hogy Berlinben egy gyerek meghalt biciklizés közben, mert a magas energiaárak miatt éjszakára lekapcsolták a közvilágítást. De nem csak maga a hír, hanem az azt terjesztő oldal is hamisítvány volt.
Az AFP Ténykérdés összes az orosz-ukrán háborúról szóló cikkét itt olvashatja.
