December 16-án hivatalosan is megállapodtak az uniós tagállamok kormányai két párhuzamosan futó, kétféle EU-s forrást érintő, és Magyarország számára egyaránt nagyon fontos ügyben:
Mindez egyelőre azt jelenti, hogy Magyarország egyik alap pénzeit sem vesztette el végleg, a kifizetés azonban mindkét forrás esetén feltételekhez kötött.
Ahhoz, hogy ténylegesen hozzájussunk a helyreállítási alap pénzeihez, a kormánynak teljesítenie kell a Bizottság által lefektetett 27 elvárást vagy „szupermérföldkövet”. A kohéziós pénzeknél pedig 17 vállalást tett a kormány a feltételességi eljárásban, hogy a későbbiekben hozzáférhessen a most felfüggesztett pénzekhez is.
Ezek a szupermérföldkövek és vállalások jelentős átfedést mutatnak egymással, és két fronton is meghatározzák, hogy mennyi uniós pénzhez férhet hozzá Magyarország.
Az elvárt intézkedések számáról, tartalmáról és a megvalósításuk értékeléséről már az elmúlt hetekben is gyakran egymásnak ellentmondó politikai nyilatkozatok jelentek meg a nyilvánosságban, és a téma előreláthatólag heves politikai csatározások tárgya lesz a következő hónapokban is.
Hogy segítsünk átlátni, pontosan miről folyik a vita, a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján összeszedtük, mit lehet tudni jelenleg a Bizottság mérföldköveiről és arról, mit teljesített ezekből a magyar kormány.
A magyar helyreállítási terv számos elérendő mérföldkövet és teljesítendő célt határoz meg. A Bizottság ezek közül azokat nevezi „szupermérföldköveknek”, amelyek teljesítése előtt semmilyen kifizetés nem lehetséges a helyreállítási alapból.
A mérföldköveket a jóváhagyásról szóló bizottsági javaslat melléklete tartalmazza. A 27 szupermérföldkövet a dokumentum 93. oldalán található 9-es lábjegyzet sorolja fel tételesen, de a mérföldkövek rövid leírásánál is jelzik, ha egy mérföldkő teljesítésének még „az első kifizetési kérelem benyújtása előtt” meg kell történnie.
Orbán Viktor és Ursula von der Leyen az Európai Tanács ülésén. Fotó: John Thys/AFP
A magyar kormány által a feltételességi eljárásban tett 17 vállalást először a Bizottság szeptember 18-án közzétett, a kohéziós pénzek egy részének felfüggesztését előirányzó javaslata ismertette. A Bizottság november 30-án egy közleményt is kiadott, amelyben részletezte, hogyan értékeli a vállalások addigi teljesítését.
Mivel a feltételességi eljárásban tett vállalások és a helyreállítási terv szupermérföldkövei között nagy az átfedés, a november 30-i közlemény alapján a mérföldkövek terén elért haladást is értékelhetjük.
A 27-es listán zöld színnel jelöltük azokat a mérföldköveket, amelyeket a Bizottság a november 30-i állapot szerint teljesítettnek tekint. Pirossal azokat, amelyek teljesítése érdekében még nem tett látható lépéseket a kormány. A sárga mérföldköveknél a Bizottság csak részben találta megfelelőnek a végrehajtást, vagy olyan reformokról van szó, amelyek teljesítését a nyilvános információk alapján nem tudjuk megítélni.
1. Integritás Hatóság felállítása
A Bizottság egyik központi elvárása az uniós pénzekkel kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség és korrupció megelőzésével, feltárásával és korrekciójával megbízott új hatóság létrehozása.
Az Integritás Hatóság (IH) felállításáról szóló jogszabályt a parlament október 4-én fogadta el, azóta többször módosították. Lezajlott a Hatóság elnökének és két elnökhelyettesének kiválasztása is, őket november 4-én nevezte ki a köztársasági elnök.
A november 30-i közlemény szerint a Bizottság ennek ellenére nem maradéktalanul elégedett a mérföldkő teljesítésével. Egyrészt kritizálják, hogy az egyik elnökhelyettes kiválasztása nem volt teljesen átlátható, ráadásul hiányzik a szükséges nemzetközi tapasztalata is. Másrészt az IH hatásköreiben is látnak hiányosságokat (például nem elég erősek a jogkörei a vagyonnyilatkozatok vizsgálatára, és hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is abban az esetben, ha az IH meg akarja támadni a Közbeszerzési Hatóság döntéseit).
2. Korrupcióellenes Munkacsoport
Az IH elnöke által vezetett és felerészben civil tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoportot ugyanaz a törvény hozta létre, mint a Hatóságot. A munkacsoport december 13-án megtartotta első ülését, ami szintén a mérföldkőben meghatározott feltétel volt.
A november 30-i közlemény alapján a Bizottság ezt a mérföldkövet teljesítettnek tekinti.
3. Az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat
Itt azt várja el a Bizottság Magyarországtól, hogy korrupciós ügyekben lehessen bírói felülvizsgálatot kérni, ha az ügyészség nem rendel el nyomozást vagy vádemelés nélkül zárja le az ügyet. A felülvizsgálatnak lehetővé kell tennie, hogy a bírósághoz forduló fél adott esetben maga emeljen vádat az ügyészség helyett.
A kormány a büntetőeljárási törvényben szabályozta a különleges eljárást „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén”.
Azonban a Bizottság nem teljesen elégedett a megoldással. Felróják például, hogy
4. A vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése
A vagyonnyilatkozatok rendszerének átalakításáról a parlament október 25-én fogadott el jogszabályt, amit később tovább módosítottak.
A Bizottság szerint azonban problémás, hogy a vagyonnyilatkozatban nem kell feltüntetni a nyilatkozatot adó és családja által életvitelszerűen használt ingatlant, valamint azt sem mondja ki egyértelműen a jogszabály, hogy a külföldi ingatlanokat fel kell-e tüntetni a nyilatkozatban. Mindez lehetővé teszi akár luxuslakások elrejtését is.
5. Közérdekű vagyonkezelő alapítványok
Ez a mérföldkő azt várja el, hogy a magyar szabályozás egyértelmű közbeszerzési kötelezettséget írjon elő a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre (például egyetemekre), mondja ki, hogy az általuk kezelt adatok közérdekű adatok, illetve állapítson meg szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat az alapítványok tisztviselőire, akik között jelenleg számos kormánypárti politikust (parlamenti képviselőt, államtitkárt, minisztert) találni.
A vonatkozó törvénymódosítás október 13-án lépett hatályba. A Bizottság értékelése alapján a közbeszerzésekkel és az adatnyilvánossággal kapcsolatos problémát megoldottnak tekintik. A nagy kérdés az, elég lesz-e a Bizottságnak az összeférhetetlenségi szabályok módosítása úgy, hogy azok továbbra sem zárják ki a vezető kormánypárti politikusokat az alapítványok kuratóriumaiból.
6. Adatbázis a közkiadásokról
A mérföldkő értelmében el kell fogadni egy jogszabályt, amely előírja, hogy minden közintézmény köteles egy központi nyilvántartásban közzétenni a közpénzek elköltésével kapcsolatos információkat, beleértve a közkiadásokkal kapcsolatos szerződéses adatokat, így a kedvezményezettek és az alvállalkozók nevét. A nyilvántartásnak ingyenesen hozzáférhetőnek és kereshetőnek kell lennie, továbbá lehetővé kell tennie az adatok tömeges letöltését.
Ezzel kapcsolatban a parlament november 9-án fogadta el az információszabadságról szóló törvény módosítását, a nyilvántartást pedig december 31-ig kell felállítani. A Bizottság egyelőre nem minden ponton elégedett az elfogadott magyar jogszabállyal.
7. Monitoring eszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról
A kormánynak ki kell dolgoznia egy eljárást az olyan közbeszerzési felhívások nyomon követésére, amelyekre csak egy ajánlattevő jelentkezik. A Bizottság fontos prioritása a verseny növelése és az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése. Az új monitoring eljárásra feltehetően azért van szükség, mert az elmúlt években a magyar Közbeszerzési Hatóság máshogy mérte az egyajánlatos közbeszerzések arányát, mint a Bizottság, így volt egy kis számháború a magyar kormány és az uniós intézmények között.
A november 30-i közlemény szerint a monitoring eszköz elkészült, november 3-án az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az EUTAF egy jelentést is kiadott arról, hogy működik, így a Bizottság ezt a mérföldkövet teljesítettnek tekinti.
8. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése
Itt azt várja el a Bizottság a kormánytól, hogy az EKR felületen tegyen közzé egy nyilvánosan hozzáférhető és kereshető adatbázist a közbeszerzések eredményeként létrejött szerződésekről. Az adatbázisnak cégazonosító számokat is tartalmaznia kell, és erre is lehetővé kell tenni a keresést.
A rendszer szeptember 30. óta működik, a Bizottság így ezt a vállalást teljesítettnek tekinti.
9. Az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal
Az előző mérföldkő kiegészítése azzal, hogy az EKR-adatbázisnak az alvállalkozókra vonatkozó adatok keresését és tömeges exportálását is lehetővé kell tennie.
Ez a funkció csak korlátozottan működött a bizottsági értékelés idején, mert alvállalkozókra csak szöveges formátumban lehetett keresni, cégadatok alapján nem.
10. Közbeszerzési keretrendszer előkészítése
A kormány vállalta, hogy elfogad egy határozatot a közbeszerzések hatékonyságának mérésére szolgáló „keretrendszer” felállításáról. Ennek kidolgozásába nem kormányzati szervezeteket és független közbeszerzési szakértőket is bevon.
A kormány a határozatot szeptember 5-én elfogadta, az a Bizottság szerint megfelel az elvárásoknak.
11. A közbeszerzési keretrendszer működésbe lép
Az előző mérföldkő folytatása. A keretrendszer működéséről a november 30-i bizottsági közlemény nem adott értékelést, de kritikusan jegyezte meg, hogy a kidolgozásban való részvételre csak két nem kormányzati szervezet jelentkezett, így a szervezeteknek fenntartott egyik helyet egy magánszeméllyel töltötték fel, akinek a Bizottság szerint nincs szakértelme a közbeszerzések terén.
12. Az Országos Bírói Tanács (OBT) megerősítése
A mérföldkő a bírók demokratikusan választott önigazgató testületének, az OBT-nek a komoly megerősítését vetíti elő az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben, összhangban azzal, amit az OBT tagjai az elmúlt években maguk javasoltak. A legfontosabb bizottsági elvárások a következők:
A mérföldkő a feltételességi eljárásban nem szerepelt vállalásként, így a következő három igazságszolgáltatási mérföldkőhöz hasonlóan a november 30-i bizottsági értékelésnek sem volt tárgya. A kormány mindenesetre még nem nyújtott be ilyen irányú törvénymódosításokat a parlamentnek.
13. A bírói függetlenség megerősítése a Kúrián
Az elvárt reform a Kúria vonatkozásában is kiszélesítené az OBT jogköreit, így az OBT a a Kúria elnöki tisztségére pályázók alkalmasságáról is kötelező erejű véleményt mondhatna. A mérföldkő a Kúrián működő bírói tanácsokat és kollégiumokat is megerősítené, vétójogot kapnának a Kúriához történő kirendeléseknél, illetve a kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesi, tanácselnöki és főtitkári kinevezéseknél.
A Bizottság azt is elvárja a kormánytól, hogy tegye átláthatóvá és teljesen automatikussá a Kúrián érvényes ügyelosztási rendet, szüntesse meg azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság tagjai pályázat nélkül kúriai bíróvá válhatnak, illetve biztosítsa, hogy a Kúria elnökévé a jövőben csak ötéves bírói tapasztalattal válhasson valaki. Lényegében vissza kellene vonni azt a két törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy Varga Zs. Andrást 2020-ban kúriai elnökké válasszák, de a mérföldkő azt nem mondja ki, hogy Varga Zs.-t emiatt vissza kell hívni mandátumának lejárta előtt.
14. Az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése
A Bizottság itt egészen konkrét törvénymódosítást vár a kormánytól. Azt kifogásolják, hogy a magyar büntetőeljárási törvény lehetővé teszi a legfőbb ügyésznek, hogy jogorvoslatot nyújtson be akkor is, ha egy bíró azért függeszt fel egy ügyet, mert előzetes döntéshozatali eljárást akar kezdeményezni az EU luxembourgi bíróságánál, tehát kérdéseket tenne fel arról, hogy az ügyben alkalmazandó magyar jogszabály összhangban van-e az uniós joggal.
2019-ben a Kúria ezen törvényhely alapján mondta ki Polt Péter indítványára, hogy Vasvári Csaba bíró törvénysértést követett el, amikor éppen a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről tett fel kérdéseket Luxembourgnak. A Bizottság (és a luxembourgi bíróság) szerint a legfőbb ügyész és a Kúria fegyelmezési lehetősége elrettentheti a magyar bírókat attól, hogy párbeszédet kezdeményezzenek az EU bíróságával, ezért kérik a jogszabálymódosítást.
15. Állami szervek és az Alkotmánybíróság
A Bizottság egy 2019-es törvénymódosítást „csináltatna vissza” a kormánnyal. A módosítás lehetővé tette, hogy állami szervek az ellenük hozott jogerős bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróságon támadják meg, ha úgy érzik, hogy a döntés alapjogukat sérti vagy korlátozza a hatáskörüket. A kormány ehhez a lehetőséghez fordult például akkor, amikor a Kúria elkaszálta a gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdését.
16. A helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése
A kormány azt vállalta, hogy elfogad egy rendeletet a helyreállítási terv „végrehajtásában, ellenőrzésében és kontrolljában részt vevő szervek” jogi felhatalmazásáról, különös tekintettel arra, hogy „az összeférhetetlenségi szabályok kifejezetten foglalkozzanak a családi, érzelmi okokkal, politikai vagy nemzeti hovatartozással, gazdasági érdekekkel vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdekkel kapcsolatos helyzetekkel, amelyek összeférhetetlenségnek tekinthetők”.
A november 30-i közlemény szerint november 15-én megtörtént a szükséges szabályok átültetése a kormányrendeletbe, így a Bizottság ezt a mérföldkövet teljesítettnek tekinti.
17. A kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése
Az előző mérföldkő megismétlése, csak nem a helyreállítási alapra, hanem a rendes költségvetésből érkező kohéziós pénzek elköltésére vonatkoztatva. A Bizottság értékelése szerint a kormány november 15-én az a kohéziós alapok felhasználásáról szóló rendeletet is az elvárásnak megfelelően módosította.
18. Iránymutatás az összeférhetetlenségről
A mérföldkő értelmében iránymutatást kell elfogadni az uniós pénzek felhasználása során felmerülő összeférhetetlenségi helyzetek megelőzéséről, felderítéséről és orvoslásáról.
Kifejezetten az iránymutatásokról nem tesz említést a Bizottság értékelése, így nem tudjuk, hogy ennek a mérföldkőnek hogy áll a végrehajtása. Mindenesetre az előző két pontban említett kormányrendeletek rendelkeznek arról, hogy ki kell dolgozni egy „módszertant” az uniós alapok végrehajtásában „érzékeny pozícióban dolgozó” munkatársak rendszeres rotációjáról és felügyeletéről.
19. Csalás- és korrupcióellenes stratégia
El kell fogadni és hatályba kell léptetni egy „hatékony csalás- és korrupcióellenes stratégiát”. A november 30-i közlemény szerint a Bizottság a kormány stratégiáját megfelelőnek ítéli, annak ellenére, hogy végleges formában csak a vállalt határidő után fogadták el.
20. Csalás és korrupció elleni cselekvési terv
Az előző mérföldkő kiegészítése egy cselekvési tervvel, amely egyebek mellett „konkrét, mérhető és kapcsolódó mutatókat határoz meg az egyes intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás mérésére”.
A cselekvési terv a stratégia egyik mellékletében található. Erről a Bizottság azt írta, hogy „fenntartja magának a jogot” a gyakorlati végrehajtás későbbi értékelésére.
21. Az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása
A mérföldkő szerint Magyarországnak teljeskörűen alkalmaznia kell a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott, Arachne nevű kockázatértékelő rendszert az uniós pénzek elköltése során. A kormány eddig vonakodott használni az Arachnét, és azt kommunikálta, hogy a hasonló magyar rendszer jobb, mint az uniós.
Egy szeptember 30-i kormányrendelet azonban elrendelte az Arachne használatát, és a bizottsági közlemény szerint ugyanezen a napon megtörtént az első adatfeltöltés is a rendszerbe. A Bizottság így a mérföldkövet teljesítettnek tekinti.
22. Jelentés az Arachne használatáról
A mérföldkő értelmében az EUTAF-nak jelentésben kell igazolnia egyrészt azt, hogy az Arachne-t valóban használják, másrészt azt, hogy megfelelő iránymutatást dolgoztak ki arra az esetre, ha a rendszer kockázatot jelezne.
A november 30-i közlemény az EUTAF-jelentésről nem tesz említést, így ennek a mérföldkőnek a végrehajtásáról nincs információnk.
23. Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság
Létre kell hozni a Miniszterelnökségen egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot (BEII), amelynek feladata lesz az összeférhetetlenségi gyanúk vizsgálata. A BEII munkatársainak kiválasztását az Integritás Hatóság felügyeli. A BEII-t felállító törvénymódosítást októberben elfogadták, az igazgatóság megbízott vezetőjét október 1-től december 31-ig tartó időtávra kinevezték.
A Bizottság a BEII-t létrehozó jogszabályi környezetet megfelelőnek tekinti. A mérföldkő ugyanakkor azt is elvárja, hogy a BEII valamennyi pozícióját feltöltsék, erről pedig nem tartalmaz információt a november 30-i értékelés.
24. Az EUTAF megerősítése
Ez a mérföldkő olyan jogszabálymódosításokat vár el, amelyek automatikusan biztosítják az EUTAF számára a munkájához szükséges pénzügyi és humán erőforrást, ezzel növelve a szervezet függetlenségét.
A kérdéses törvénymódosítást a parlament november 22-én fogadta el, ez a Bizottság értékelése szerint többek között azt eredményezi majd, hogy az EUTAF önálló fejezetet kap a költségvetésben, míg korábban a Pénzügyminisztérium költségvetésében szerepelt egy tételként a sok közül. A Bizottság a mérföldkövet teljesítettnek tekinti.
25. Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése
A mérföldkő arra az esetre vonatkozik, amikor egy magyarországi gazdasági szereplő ellenszegül az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF helyszíni ellenőrzésének. Az OLAF-nak eddig nem volt hatékony eszköze az ellenőrzés kikényszerítésére. A mérföldkő előírja, hogy fel kell hatalmazni a NAV-ot az OLAF intézkedéseinek biztosítására, és elrettentő bírságot kell kiszabni azokra, akik nem működnek együtt az uniós hivatallal.
A szóban forgó törvénymódosítások október 26-án hatályba léptek, így a Bizottság a november 30-i közlemény alapján elégedett ennek a mérföldkőnek a teljesítésével.
26. Adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról
Fel kell állítani egy adattárrendszert a helyreállítási terv mérföldköveinek és céljainak nyomon követésére. Az EUTAF-nak ki kell adnia egy jelentést arról, hogy az adattárrendszer működik.
Ez a mérföldkő nem volt tárgya a feltételességi eljárásnak, így a végrehajtásáról nincs információnk.
27. EUTAF ellenőrzési stratégia
Hatályba kell lépnie az EUTAF helyreállítási tervre vonatkozó ellenőrzési stratégiájának, amely meghatározza a kockázatértékelés módszertanát, a tervezett ellenőrzések gyakoriságát és típusát, illetve a mérföldkövek és célok elérését alátámasztó adatok megbízhatóságát.
A november 30-i közlemény ezt a mérföldkövet sem említi, így a végrehajtásáról nincs információnk.
(Nyitókép forrása: John Thys/AFP)
