A kormány szerint minden egyes szankciós csomag elfogadásakor sikerült megvédeni a magyar érdekeket, összességében a szankciók mégis tönkreteszik a gazdaságot. De pontosan milyen intézkedésekről nemzeti konzultálunk? 

A kormány október 14-én elkezdte kipostázni az Oroszország elleni EU-s szankciókról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit. A kérdéseket felvezető állítások (a kormány elmúlt hetekben folytatott kommunikációjával összhangban) a szankciókat teszik felelőssé az energiaárak emelkedéséért és általában az inflációért.

Orbán Viktor szeptember 26-i napirend előtti felszólalásában egyenesen úgy fogalmazott, hogy "ha megszüntetnék a szankciókat, az [energia]árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne."

A magyar kormány a kemény szavak ellenére az Oroszország ellen bevezetett összes uniós szankciót megszavazta az EU Tanácsában. A szankciók elfogadásának folyamatáról korábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Ebben a cikkben összegyűjtjük, hogy valójában mit tartalmaznak azok a szankciók, amelyekről most a kormány konzultációt indított.

Oroszországgal szemben már a háború kezdete előtt is vezettek be szankciókat. Az EU a Krím 2014-es annektálása óta több körben vetett ki korlátozó intézkedéseket Oroszországra, a 2022-es év elején azonban új szintre lépett az Ukrajna elleni agresszió, és ezzel a szankciós politika is.

2022 február 23. óta nyolc úgynevezett szankciós csomagról döntöttek - egyhangú szavazással - a tagállami kormányok a Tanácsban. A szankciók az EU valamennyi tagállamára és polgárára kötelező előírások, és az Unió teljes területén érvényesek. 

A szankciók különböző területeket céloznak, úgy mint:
 

• a háborúhoz valamilyen módon kapcsolódó orosz magánszemélyeket, állami intézményeket, vállalatokat; 
• Oroszország által elfoglalt területeket; 
• az orosz pénzügyi szektort;
• a kereskedelmet
• és az energiaszektort.

Az alábbiakban időrendben és a fenti a tematikai sorrendben vesszük végig a szankciókat.
 

Első szankciós csomag – Február 23.

A donyecki és luhanszki szakadár köztársaságok függetlenségének hivatalos orosz elismerésére reagálva az EU első szankciós csomagja:
 

• Vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat (célzott szankciót) rendelt el az orosz parlament alsóháza, a Duma 351 tagja ellen, akik február 15-én igennel szavaztak Vlagyimir Putyinnak a területek elismerését kezdeményező indítványára.
• Célzott szankciókat vezetett be további 27 magánszemély és szervezet, köztük kormánytagok és katonai vezetők, illetve a katonai műveleteket finanszírozó bankok ellen.
• Korlátozta az EU, illetve a donyecki és luhanszki szakadár területek közötti kereskedelmet, valamint az EU-ból a szakadár területekre irányuló befektetéseket.
• Korlátozta az orosz állam, az orosz kormány és az Orosz Központi Bank hozzáférését az uniós tőkepiacokhoz.

Szijjártó Péter külügyminiszter február 23-án a nyugati médiában szerinte megjelent “hazugságokat” visszautasítva úgy fogalmazott, hogy Magyarország része és részese az egységes európai válasznak. “Mint ahogy eddig sem vétóztuk meg a keleti szankciók ügyét, ezúttal sem fogjuk azt megvétózni” - mondta.
 

Második szankciós csomag – Február 25.

A február 25-i szankciós döntések:
 

• Befagyasztást rendeltek el Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter uniós pénzintézetek kezelésében lévő vagy az EU területén található vagyonára, beutazási korlátozással azonban nem sújtották a két orosz vezetőt.
• Célzott szankciókat vezettek be az orosz Duma további tagjai ellen, akik megszavazták az Oroszország és a szakadár területek közötti egyezményeket.
• Felfüggesztették az orosz diplomatákra, más hivatalos személyekre és üzletemberekre vonatkozó vízumkönnyítési szabályokat.
• Megtiltották az EU-s tőzsdéken a kereskedést az állami tulajdonú orosz vállalatok részvényeivel.
• Megtiltották egyes hadiiparban (is) használatos termékek, például a félvezetők kivitelét Oroszországba.
• Exporttilalmat vezettek be az olajfinomításban, illetve a repülésben és az űriparban használt termékekre és technológiákra.

Szijjártó Péter ezt a szankciós csomagot robosztusnak és erősnek nevezte.
   

Harmadik szankciós csomag – Február 28. és Március 2.

A harmadik szankciós csomag:
 

• Célzott szankciókat vezetett be további 26 magánszemélyre és egy szervezetre.
• Felfüggesztette két orosz állami médium, a Russia Today és a Sputnik uniós műsorszolgáltatását.
• Berepülési tilalmat rendelt el az orosz légitársaságok gépeire, illetve az orosz szervezetek vagy magánszemélyek által birtokolt repülőkre.
• Megtiltott mindenfajta pénzügyi tranzakciót az Orosz Központi Bankkal vagy az általa irányított szervezetekkel.
• Kitiltott hét orosz bankot (Otkritie Bank, Novikombank, Promsvyazbank, Rossiya Bank, Sovcombank, Vnesheconombank, VTB Bank) a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.
• Megtiltotta a befektetést az Orosz Közvetlen Beruházási Alapba.
• Megtiltotta az euróban jegyzett bankjegyek Oroszországba történő eladását és szállítását.

Erről a szankciós csomagról a magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az európai egység jegyében Magyarország részt vesz a szankciókról szóló egyeztetéseken, de az egység mellett fontos az is, hogy az ország energiaellátásának biztonsága garantált legyen.
   

Negyedik szankciós csomag – Március 15.

A negyedik csomaggal az EU:
 

• További 15 magánszemélyre (köztük Roman Abramovicsra) és 9 vállalatra terjesztette ki a célzott szankciókat.
• Megtiltott minden pénzügyi tranzakciót egyes orosz állami vállalatokkal.
• Betiltotta a hitelminősítői szolgáltatások nyújtását orosz vállalatoknak.
• Korlátozta a vas, az acél és egyes luxustermékek kereskedelmét az EU és Oroszország között.
• Tilalmat vezetett be az orosz energiaszektorba irányuló új befektetésekre, és korlátozta az energiaszektorban használt eszközök és technológiák oroszországi exportját.

A negyedik szankciós csomagról (amelyet ő valamiért hatodiknak nevezett, talán azért, mert a harmadikat több részletben fogadták el) Szijjártó Péter azt mondta, hogy semmilyen módon nem érintik az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokat, így Magyarország energiaellátását sem kockáztatják. 
   

Ötödik szankciós csomag – Április 8.

Az áprilisi szankciós csomag rendelkezett:
 

• Célzott szankciókról további 219 magánszemély (köztük Vlagyimir Putyin két lánya) és 18 szervezet ellen.
• A bármely uniós tagállam hivatalos pénznemében jegyzett bankjegyek oroszországi eladásának vagy kivitelének tilalmáról.
• Mindenféle pénzügyi tranzakció megtiltásáról négy orosz bankkal (Bank Otkritie, Novikombank, Sovcombank, VTB).
• Az orosz vállalatok kizárásáról az EU-s tagállamok közbeszerzési eljárásaiból.
• Az európai kikötők lezárásáról az orosz hajók elől. Kivételt kaptak azok a hajók, amelyek élelmiszert, humanitárius segítséget vagy energiahordozókat szállítanak.
• Az orosz és belarusz közúti szállítmányozók EU-ból történő kitiltásáról. Kivételt kaptak azok a fuvarozók, akik élelmiszert, gyógyszert vagy humanitárius segítséget szállítanak.
• További exporttilalmakról, például a repülőgép-üzemanyagra és fejlett szoftverekre vonatkozóan, illetve behozatali tilalmakról, például a fára, a betonra, egyes műtrágyákra és a szeszes italokra vonatkozóan.
• A szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok behozatalának tilalmáról. A tilalom 2022 augusztusában lépett életbe.

Kimondottan az ötödik csomag értékeléséről nem találtunk kormányzati nyilatkozatot. Szijjártó Péter április 7-én, a NATO külügyminisztereinek találkozóján erről annyit jegyzett meg, hogy “most is tárgyalnak a kollégák itt Brüsszelben egy új szankciós csomagról, nekünk vörös vonal, hogy a nukleáris energia felhasználásához kapcsolódó minden tevékenységnek mentességet kell élveznie a szankciók alól”.
 

Hatodik szankciós csomag – Június 3.

Az Orbán Viktor által utólag különösen bírált hatodik csomag határozott:
 

• Célzott szankciókról további 65 magánszemély – köztük a bucsai és mariupoli „mészárosok” – és 18 szervezet ellen.
• Három további orosz bank (Sberbank, Moszkvai Hitelbank és Orosz Mezőgazdasági Bank) és egy belarusz bank kizárásáról a SWIFT rendszerből.
• Könyvelési, PR- és tanácsadási szolgáltatások Oroszországba történő nyújtásának tilalmáról.
• Három további orosz médium (Rossiya Planeta, Russia 24 és TV Centre International) uniós műsorszórásának felfüggesztéséről.
• 80 olyan vegyi anyag orosz exportjának korlátozásáról, amelyek vegyi fegyverek gyártásához is használhatók lennének.
• A nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalának tilalmáról. A tilalom a nyersolaj esetében decembertől, a kőolajtermékek esetében jövő februártól érvényes. Egy ideiglenesnek mondott, de meghatározott időkorlát nélküli kivételt vezettek be a csővezetéken szállított nyersolajra azon országok tekintetében, amelyek különösen függenek az orosz importtól, és amelyeknek nem áll rendelkezésére alternatív útvonal. Bulgária és Horvátország a tengeren szállított nyersolajra, illetve vákuum gázolajra kapott ideiglenes kivételt.

Erre a szankciós csomagra utalva jelentette be Orbán Viktor az Európai Tanács május 30-31-i ülésén, hogy a kivételek kiharcolásával “megvédtük a rezsicsökkentést”.
   

Hetedik szankciós csomag – Július 21.

A “kiigazítási és összehangolási” csomagnak is nevezett rendelkezésekkel a Tanács:
 

• Célzott szankciókat vetett ki további 54 magánszemélyre – köztük Moszkva polgármesterére – és 10 szervezetre.
• Enyhített az orosz állami vállalatokkal való pénzügyi kapcsolatok tilalmán. Az ilyen kapcsolat megengedett, ha az a célja, hogy EU-n kívüli országokba juttasson élelmiszert vagy olajat.
• A zsilipekre is kiterjesztette az orosz hajók behajózási tilalmát.
• Megtiltotta az arany és egyes ékszerek behozatalát Oroszországból.

A hetedik csomagról Szijjártó úgy nyilatkozott, hogy az energiahordozók szállításának szankcionálásáról, korlátozásáról nem rendelkezik. Sikerként értékelte, hogy a Gazprombank sem került fel a szankciós listára, azt mondta, ha felkerült volna, akkor Magyarország nem tudta volna támogatni. 
   

Nyolcadik szankciós csomag – Október 6.

A legfrissebb csomag:
 

• Célzott korlátozásokat rendelt el további 30 magánszemélyre, köztük a herszoni és zaporizzsjai „népszavazások” szervezőire, illetve 7 szervezetre.
• Kiterjesztette a február 23-án a donyecki és luhanszki szakadár területekre bevezetett kereskedelmi korlátozásokat a nem ukrán ellenőrzés alatt álló herszoni és zaporizzsjai területekre.
• Megtiltotta, hogy uniós állampolgárok orosz állami vállalatok igazgatótanácsi tagjai legyenek.
• Megtiltotta az Oroszországba irányuló kripto-pénzügyi, építészeti és mérnöki szolgáltatásokat, valamint az informatikai és jogi tanácsadást.
• Megtiltotta a polgári lőfegyverek, és ezek alkatrészeinek oroszországi exportját.
• További importkorlátozásokat vezetett be a cigarettára, a papírra és a cellulózra, illetve egyes kozmetikai termékekre.
• Döntött az “olajársapkáról”. Ezzel valójában azt tiltotta meg, hogy uniós vállalatok közreműködjenek az orosz nyersolaj vagy kőolajtermékek tengeri szállításában EU-n kívüli országokba. A tilalom a nyersolaj esetében decembertől, a kőolajtermékek esetében februártól lesz érvényes, de nem vonatkozik majd azokra a szállítmányokra, amelyeket egy később meghatározandó ársapka alatti áron értékesítenek.

A nyolcadik csomagról Szijjártó Péter azt írta, hogy “a magyar energiaellátás biztonságát fenyegető, a magyar embereknek kárt okozó szankciós intézkedéseket ismételten sikerült megakadályozni”. Szerinte a magyar kormány érte el, hogy az olajársapka ne vonatkozzon a vezetékes szállításra, és hogy ne szankcionálják a nukleáris energiát.
   

Olaj, gáz és minden más

A kormány által legerősebben bírált “energiaszankciókról” összefoglalóan azt mondhatjuk el, hogy

az orosz olaj behozatalára kivetett szankciók egyelőre még nem léptek életbe, és Magyarországot a belátható jövőben amúgy sem érintenék. Az orosz gázra pedig semmilyen szankció nem született az EU-ban.

A „csomagokon” kívül egyéb szankciós intézkedéseket is elfogadott a Tanács, szeptember 12-től például teljes egészében felfüggesztette az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodást, így az orosz állampolgároknak bonyolultabb, hosszabb és drágább lett uniós vízumhoz jutniuk.

Célzott szankciókról is több alkalommal döntöttek a csomagoktól függetlenül. A Tanács október 6-i összesítése szerint az egyénre vagy szervezetre célzott korlátozó intézkedések összesen 1236 magánszemélyt és 115 szervezetet érintenek. Ezek egy részét még 2014 és az idei háborús eszkaláció között rendelték el.

Az Oroszország elleni szankciókat három nagyobb jogszabály tartalmazza, az egyes szankciós csomagok tulajdonképpen ezeket módosították, bővítették ki. A szankciós jogszabályokat időnként  meg is kell hosszabbítani. Az egyénekre és szervezetekre vonatkozó célzott szankciókat a Tanács utoljára szeptember 14-én hosszabbította meg, jelenleg 2023. március 15-ig érvényesek. A kereskedelmi, pénzügyi és energetikai szankciókat július 26-án hosszabbították meg, ezek 2023. január 31-ig maradnak biztosan érvényben. 

Elindítottuk első olvasói felmérésünket, mert kíváncsiak vagyunk, mit gondoltok a munkánkról. Itt lehet kitölteni a kérdőívet október 18-ig, kb. 5 percet vesz igénybe. Köszönjük szépen a válaszokat!