Egy New York-i bírósági ítélettel kampányol a Mi Hazánk az oltatlanok munkahelyeiért, de félreértik a bíróság döntését

Állítólag New Yorkban egy bírósági ítélet után minden önkormányzati alkalmazott visszamehet dolgozni, akiket azért rúgtak ki, mert nem voltak hajlandóak beoltatni magukat. Valójában csak 16 emberről van szó, és az ítélet még nem jogerős. 

"A New York-i legfelsőbb bíróság kimondta: minden dolgozót vissza kell venni, akit azért rúgtak ki, mert nem oltatta be magát" – olvasható annak a magyar cikknek a címében, amelyet 2022. október 27-e óta több mint 160 alkalommal osztottak meg a Facebookon. A cikk a Fox News amerikai műsorszolgáltató egyik cikkére hivatkozik, amely ugyanezt az információt tartalmazza.

Ezt a félrevezető állítást Lantos János, a Mi Hazánk Párt munkaügyi kabinetjének elnöke is elismételte. A koronavírus elleni oltásokat hangosan bíráló párt arra használta fel az ügyet, hogy a magyar Parlamentben azt követelje, hogy Magyarországon is kapják vissza az állásukat azok, akiket azért rúgtak ki – például az egészségügyből – mert nem adatták be az oltást.


Egy Facebook-poszt a félrevezető állítással, 2022. november 17-én készült képernyőfotó.

De az állítás, amely más nyelveken, például franciául és lengyelül is terjedni kezdett, hamis.

Az igaz, hogy valóban született egy határozat New York államban, amelyet Ralph Porzio bíró írt alá, ahogyan arról több amerikai médium is beszámolt (például ittitt, itt, itt és itt). A döntés azonban csak 16 emberről szólt, és nem általában azokról, akik elvesztették a munkájukat, mert nem adatták be a vakcinát.


Képernyőmentés a 2022.11.02-i bírósági határozatról.
 

Csak 16 munkavállalót érintett az ítélet

A dokumentumból kiderül, hogy Porzio 2022. október 25-én úgy döntött, hogy egyes New York-i közalkalmazottnak, akik megtagadták az oltás felvételét, vissza kell kapniuk a munkahelyüket, valamint megkapni az elmaradt bérüket. Az ítélet szerint az oltási kötelezettség "esetleges" volt, és sértette New York állam alkotmányát.

Az ítélet azonban egy olyan ügyre vonatkozott, amely csak 16 önkormányzati dolgozót érintett, akiknek a neve a határozat első oldalán szerepel.


Pillanatkép a bírói ítélet első oldaláról, 2022. november 2-án készült. Az AFP bekeretezte a kérelmezők nevét.
 

Az AFP 2022. november 2-i megkeresésére az érintett 16 fő ügyvédje, Chad J. LaVeglia megerősítette, hogy a döntés csak erre a csoportra vonatkozik. "A bíróság döntése arra kötelezte a várost, hogy 16 önkormányzati karbantartó munkást visszavegyen és fizesse ki az elmaradt bérüket" – mondta La Veglia. "A végzés nem rendelkezik a többiek visszahelyezéséről".

Ezt egyébként az ügyvéd már 2022. október 29-én világossá tette a blogján. A folyamat célja az volt, hogy "mindenki előtt megnyíljon az ajtó" – mondta LaVeglia – ugyanakkor "a bíróságnak a visszahelyezésre és a hátralékok kifizetésére vonatkozó végzése csak a 16 kérelmezőre vonatkozott.”

New York fellebbezett a határozat ellen

A New York-i Legfelsőbb Bíróság 2022. november 2-án az AFP kérdésére elmondta, hogy az interneten keringő állítások "félrevezetőek és hamisak". A bíróság a Gothamist nevű New York-i városi híroldal 2022. október 25-i cikkét idézte, a cikkben a város jogi osztályának szóvivője elmondta, hogy a város nem változtat a szabályokon, mivel a bíróság döntése csak az említett 16 főre vonatkozott.

"Már fellebbezést nyújtottunk be. Addig is a kötelezettség érvényben marad, mivel ez a döntés kizárólag a jelen ügy egyéni kérelmezőire vonatkozik" – mondta a cikkben Nick Paolucci szóvivő.

A New York-i jogi osztály szóvivője egy nyilatkozatban, amit a CNN és a Washington Post is idézett, azt mondta, hogy a város "határozottan nem ért egyet ezzel a döntéssel, mivel az oltási kötelezettség törvényileg szilárdan megalapozott, és kritikus fontosságú a New York-iak közegészségügye szempontjából".

Ralph Porzio bíró ítéletében megkérdőjelezte az önkormányzati és a magánszektorban dolgozók eltérő bánásmódját az oltási kötelezettség tekintetében: "Nincs ésszerű oka annak, hogy az oltási kötelezettség különbséget tegyen a városi alkalmazottak és a magánszektorban dolgozók között" – írta.

A bíró hozzátette, hogy a vakcina "nem akadályozza meg, hogy az egyén megfertőződjön vagy továbbadja a Covid-19-et". Továbbá az ítélet szerint az ügyet benyújtó csoportot "nem kellett volna felmenteni azért, mert úgy döntöttek, hogy nem védekeznek". A bíró azonban annyiban pontosította a fentieket, hogy az ítélet nem "a védőoltás hatékonyságának kommentálása, hanem arról szól, hogy hogyan bánunk a közalkalmazottainkkal".

Amint azt ebben a cikkben kifejtettük, a Covid-19 vakcinák – más vakcinákhoz hasonlóan – nem elsősorban a fertőzések megelőzésére szolgálnak, hanem a betegség által jelentett kockázat minimalizálására.

1760 önkormányzati alkalmazott elbocsátása

New York városa 2021. október 20-án jelentette be, hogy a városi alkalmazottakat fizetés nélküli szabadságra küldik, amíg nem mutatnak be legalább egy adag Covid-19 oltás igazoló dokumentumot a felettesüknek. A döntés minden közalkalmazottra, így a rendőrökre, tűzoltókra és a köztisztasági dolgozókra is vonatkozott, és 2021. november 1-jétől lépett hatályba.

A rendelkezés által érintett munkavállalók több mint 70 százaléka már megkapott legalább egy adag oltóanyagot, így mintegy 46 ezren maradtak oltatlanok – számolt be akkor az AFP.

2021. december 27-én a város magáncégeinek és vállalkozásainak minden dolgozója számára kötelezővé tették az oltást.


Több ezer New York-i dolgozó tüntetett 2021. október 25-én a kötelező védőoltás ellen ( AFP / ED JONES).

Eric Adams polgármester 2022 áprilisában bizonyos kivételeket engedélyezett sportolók és művészek számára, majd szeptemberben bejelentette, hogy New York City 2022. november 1-jétől eltörli a magánszektorban dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettséget. Ugyanakkor "a munkáltatók továbbra is szabadon megkövetelhetik a munkavállalóktól, hogy a foglalkoztatás feltételeként beoltassák magukat" – mondta Eric Adams polgármester.

A polgármesteri hivatal 2022 szeptemberében a City & State New York című helyi hírportálnak elmondta, hogy a több mint 330 000 városi alkalmazott közül 1761-et azért bocsátottak el, mert nem voltak hajlandóak beoltatni magukat.

A védőoltás több országban kötelező volt

2021 végére a Covid-19 elleni védőoltást több országban, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, Ausztráliában és Olaszországban is kötelezővé tették a lakosság bizonyos csoportjai számára.

Magyarországon a kormány 2022 januárjában tette kötelezővé a védőoltást a rendvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók és a közoktatásban dolgozók számára, igaz eltérő türelmi időszakokkal. Később, márciusban a közoktatásban dolgozó pedagógusok esetében feloldották az oltási kötelezettséget.

Görögország 2022. október elején megnyitotta az utat a be nem oltott egészségügyi dolgozók ismételt alkalmazása felé, de leszögezték, hogy ez "elsősorban nem az orvosokra és az ápolókra, hanem az adminisztratív személyzetre vonatkozik".

Olaszországban azok az orvosok és ápolók, akiket azért függesztettek fel, mert megtagadták a Covid-19 elleni védőoltás felvételét, november 1-jén visszatérhettek a munkába.

Az oltásosok védenek a súlyos megbetegedés ellen

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a védőoltás "erős védelmet nyújt a Covid-19 okozta súlyos megbetegedések, kórházi kezelés és halálozás ellen".

A globális Koronavírus Oltási Stratégia 2022. júliusi frissítésében az olvasható, hogy bár a vakcinák nem csökkentették jelentősen a Covid-19 terjedését, az oltások az első évben mintegy 19,8 millió életet mentettek meg. A vírus azonban továbbra is terjed, és új, veszélyes változatok jelennek meg, köztük olyanok, amelyek csökkentik a vakcinák hatékonyságát – áll a közleményben.

Címlapi kép forrása: Maszkot viselő turisták New York-ban, 2021 márciusában. (KENA BETANCUR / AFP)

Szerző

AFP Ténykérdés
Az AFP a világ egyik legnagyobb hírügynöksége, amely vezető szerepet tölt be a digitális tényellenőrzés terén. Az AFP fact checking hálózatának több mint 120 újságíró dolgozik, több mint 85 országban.