Május 15-én kezdett el terjedni a közösségi médiában, hogy az ukrajnai Hmelnickijben megnőtt a gamma-sugárzás - két nappal azután, hogy az orosz hadsereg megsemmisített egy nagy fegyverraktárat. A posztok szerint a raktárban a Nagy-Britanniától kapott szegényített uránmagos lövedékeket tárolták az ukránok, így a robbanás következtében “uránpor száll a levegőben”. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy senki ne vásároljon Ukrajnából származó gabonát és egyéb élelmiszereket, és úgy vélik, hogy a robbantással elkezdődött az atomháború.
Több mint 30 olyan Facebook-posztot találtunk, amelyben a robbantásról készült videót megosztották, a sugárzásra utaló szöveggel vagy anélkül. A posztok nagyon sok emberhez elértek (van köztük olyat is, amit 42 ezren láttak és több mint 1100-an lájkoltak), és a tartalmuk félelmet kelthet, ezért ellenőriztük ezeket.
Azt találtuk, hogy
A hír alapját az adta, hogy május 13-án, szombaton kora reggel rakétatámadás érte a Lviv és Kijev között elterülő, Záhonytól körülbelül 470 kilométerre fekvő Hmelnickij várost és környékét. A The Kyiv Independent cikke szerint helyi idő szerint hajnali három óra környékén szólaltak meg a nyugat-ukrajnai területen a légvédelmi szirénák, a katonai vezetés felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Az Ukrainska Pravda néhány órával később a hmelnickiji katonai vezetés Telegram-csatornáján közzétett üzenetre hivatkozva azt írta, hogy a rakétatámadásban kritikus infrastruktúrák sérültek meg; Olekszandr Szimcsisin, a város polgármestere pedig szintén a Telegramon írt arról, hogy „oktatási intézmények, egészségügyi létesítmények, közigazgatási épületek, ipari létesítmények, többszintes épületek és magánházak sérültek meg a robbanáshullámok következtében Hmelnickijben.”
A robbantásról készült videók hamar terjedni kezdtek a Twitteren és a Telegramon, jellemzően azzal a megjegyzéssel, hogy a robbanáskor gombafelhőszerű képződményt lehetett látni.
#Khmelnytskyi was victim of this terrible attack this morning.
— Viktor Kravchuk 🇺🇦🇪🇺🇺🇸🇨🇦 (@vikvkravchuk) May 14, 2023
This region is in the heart of Ukraine and located halfway from Lviv and our capital Kyiv.
This morning, our air defenses there unfortunately couldn't stop all enemy missiles😢#Ukraine #RussiaIsATerroristState pic.twitter.com/LJbvSR0sgw
A gombafelhőről a leginkább a nukleáris robbanás juthat eszünkbe, de nemcsak az okozhatja, hanem más nagyerejű, de nem nukleárlis robbanások vagy akár természeti jelenségek is, mint a vulkánkitörés.
Magyar nyelven a téma május 15-én kezdett el pörögni a közösségi médiában, főként a Facebook-on. A Modern Apokrif hírlevelében a robbantásról készült videó mellett megjelent egy szöveg, ami szinte szóról szóra fordítása a Slavyangrad nevű oroszbarát Telegram-csatornán május 14-én este megjelent posztnak. Mindkét szöveg arról szól, hogy a „gamma-sugárzás egyértelmű kiugrását észlelték az ukrajnai Hmelnickijben”, és hogy mivel „a szegényített uránból nagyon kevés gamma-sugárzás származik, a gamma-sugárzásnak ez az egyértelmű kiugrása Hmelnickijben azt jelzi, hogy nagyon nagy készletek voltak ott felhalmozva s most megsemmisültek”.
A Slavyangrad több képet is megosztott, amin az Európai Bizottság Közös Kutatóközpont környezeti radioaktivitással foglalkozó csoportjának az adatai láthatók. Ezeket a képeket találtuk meg a Modern Apokrif hírlevelében, vagy például ebben a Facebook-posztban is. A posztok ezekkel az adatokkal igyekeznek alátámasztani, hogy a támadás hatására megnövekedett a sugárzás, és hoznak fel más városokat példának a környékről (Ternopil, Hmilnik vagy Nova Ushytsya), ahol Hmelnickijjel ellentétben a sugárzás nem tér el a normálistól.
Az adatokat mi is ellenőriztük az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának honlapján: megegyeznek azzal, amit a posztok mutatnak, azt viszont nem támasztják alá, amit a posztok állítanak. Az adatok szerint ugyanis a gamma-dózis május 11-12. között ugrott meg, még a robbanás előtt, a robbanás körüli órákban pedig éppen, hogy csökkent.
Grafikon a háttérsugárzás alakulásáról Forrás: Európai Bizottság Közös Kutatóközpont
Az Országos Atomenergia Hivatal honlapja szerint a környezetben mért dózisteljesítmény (háttérsugárzás) mértékegysége a nanosievert/óra (nSv/h). Az Európai Bizottság adatai szerint a támadás előtt körülbelül 80 nSv/h-ról 148-ra ugrott a háttérsugárzás, majd a támadás időpontja körül lecsökkent 122-re. Május 14-én 157-re emelkedett, majd az utána lévő két napban, május 16-ig folyamatosan csökkent és azóta sem látni kiugró adatokat.
Az EB adatai szerint mondhatjuk azt is, hogy a napi átlagos gamma-dózis mértékében szintén május 11-12. között volt látható emelkedés, a robbantás előtt. A környező mérőállomások adatai szerint a posztokban kiemelt Ternopilban, Hmilnikben és Nova Ushytsyában ingadozó volt a háttérsugárzás mértéke, de május 13-án, a robbantás napján mindegyik városban csökkenő tendenciát mutatott.
A napi átlagos háttérsugárzás alakulása Hmelnickijben 2023. április 18. és május 18. között Forrás: Európai Bizottság Közös Kutatóközpont
Az Országos Atomenergia Hivatal és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága honlapján egyébként azt is megtaláltuk, hogy általánosságban mi a helyzet Magyarországon, amit viszonyításképpen használhatunk az ukrán adatokhoz képest. Ezek szerint:
„A háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/h körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, a talaj típusától, továbbá a természeti, időjárási körülmények (elsősorban a csapadék) változásaitól. (…) A hazai figyelmeztetési szint 250 nSv/h, a riasztási szint 500 nSv/h. Ezek a jelzési szintek valós veszélyt még nem jelentenek, csak azt jelzik a szakemberek számára, hogy indokolt utánajárni és megvizsgálni, hogy mi okozhatta, illetve okozza a szint növekedését, mielőtt az biztonsági kockázattal járhatna.”
Május 17-én mindez azzal egészült ki, hogy a bejegyzések szerint már Lengyelországban is érzékelik a háttérsugárzás növekedését. Erről ismételten a Modern Apokrifen született egy poszt, ami szerint “a Hmelnickij-i fegyverraktár pénteki felrobbantása után szegényített uránporral szennyeződött az ottani környezet s ezt a porfelhőt az észak-nyugati széláramlat Lengyelország felé sodorta.” A bejegyzés szerzője egy képet is csatolt, ami állítása szerint a lublini Maria Curie-Sklodowska Egyetem (UMCS) méréseit mutatja, a levegő radioaktivitására vonatkozóan. A bejegyzést később a Facebookon is láttuk terjedni.
A Modern Apokrif oldalán megosztott kép megintcsak a Slavyangrad Telegram-csatornáján jött velünk szembe. Az a poszt arról szól, hogy az UMCS mérései szerint Lublinban hétszeres ugrást mutattak ki a bizmut szintjében, ami a szegényített urán bomlásterméke. Az egyetem honlapján mi is megtaláltuk a képet és az adatokat. Ahogy a lengyel Országos Atomenergia Ügynökség hivatalos válaszát is a hírekre, ami szerint az információ hamis, az országban a sugárzási helyzet normális.
A közleményben kifejtik, hogy a háttérsugárzás és a bizmut szintjének megemelkedése nem szokatlan esemény, máskor is előfordul, például heves esőzések hatására.
Mint írják, a lublini UMCS grafikonjain a kiugrások is a napokban leesett sok csapadéknak köszönhetőek. Ráadásul még a kiugró értékek is alacsonyak, ezért semmilyen módon nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre.
A lengyel Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan végez méréseket és kapcsolatban állnak mind a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, mind az ukrán nukleáris hatósággal. A közleményük szerint eddig semmilyen sugárveszélyről nem kaptak értesítést.
A StopFake nevű ukrán tényellenőrző oldal is foglalkozott a témával és arra jutottak, hogy a háttérsugárzás Hmelnickijben és a régióban teljesen normális. Ezt többek között arra alapozzák, hogy a hmelnickiji városvezetés a Telegramon arra figyelmeztette a lakosságot, hogy valótlan pletykák terjednek arról, hogy a támadás következtében káros vegyi anyagok szivárogtak ki; a polgármester egy hétfői sajtótájékoztatón orosz dezinformációnak titulálta a híreket és közölte, hogy az Állami Sürgősségi Szolgálat is végzett méréseket a háttérsugárzásról, és mindent rendben találtak. Rendben találta az adatokat a SaveEcoBot ukrán portál is, ahol a háttérsugárzási térkép szerint május 12-13. között némileg emelkedett a sugárzás, de a következő nap már le is csökkent.
A karpat.in.ua oldal az ukrán RBC hírportálra hivatkozva szintén azt írja, hogy a Hmelnickij Megyei Katonai Adminisztráció közlése szerint a támadás után az illetékes hatóságok vizsgálatokat végeztek, amik kimutatták, hogy „a normális határok között van a levegő, a víz, a talaj károsanyag-tartalma, és nem nőtt a radioaktív háttérsugárzás szintje sem.” A katonai vezetés azt is hozzátette, hogy „a lakosság életét semmi nem veszélyezteti.”
A Newsweek nevű amerikai oldal azt írja, hogy bár nem tudják teljes mértékben kizárni annak a lehetőségét, hogy az orosz támadás olyan lőszerraktárat talált el, ahol az ukránok Nagy-Britannia által küldött szegényített uránt tartalmazó lövedékeket tároltak, erre egyértelmű bizonyíték egyelőre nincsen. A lap a tényellenőrzésük során nem talált olyan hiteles jelentést vagy nyilatkozatot, ami szerint Hmelnickijben a normálisnál magasabb lenne a sugárzási szint.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig azt válaszolta a lap kérdésére, hogy az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelőség arról tájékoztatta őket, hogy „az elmúlt napokban nem mértek megemelkedett gamma-sugárzást az ország nyugati régióiban”.
