„Gyűjtöttünk egy csokorral a hétvégi Antifa megmozdulások résztvevőiből”
– írta egy február 18-i Facebook-posztjában a “Gerilla – A harmadik csapás” nevű Facebook-oldal ismeretlen szerkesztője. A posztban az egy héttel korábbi antifasiszta tüntetés öt résztvevője látható – arccal, névvel, valamint személyes Facebook-profiljukat és munkahelyüket feltüntetve –, akik tiltakozásukat fejezték ki a rendőrség által betiltott, végül mégis megtartott február 11-i "becsület napi" megemlékezéssel szemben.
A Gerilla Facebook-oldal mögé rejtőző admin(ok) négy embert az eseményről készült sajtófotók és közösségi médiára feltöltött képek alapján azonosíthattak be. Egy további személyről pedig úgy tettek ki személyes adatokat, hogy a tüntetésen való részvételét sem tudták bizonyítani.
Azonban ahogy a bejegyzés alatti kommentekből is látszik, a poszt szövege azt a látszatot keltette, hogy a listázott személyeknek köze volt a kitörés emléknapja hetében elkövetett erőszakos támadásokhoz. Az aktivistákra több nemzeti radikális portál is rászállt, ismeretlenek kezdték őket zaklatni, az egyik érintettet pedig életveszélyesen fenyegették telefonon.
A Gerilla február 18-i bejegyzésére érkező fenyegető kommentek. Forrás: Facebook, Telegram
Ebben a cikkben azt tárjuk fel, hogy mi a Gerilla Facebook-oldal, amely az aktivisták személyes adatait először nyilvánosságra hozta, milyen internetes hálózat szerveződik körülötte, és ki vesz részt mindennek a működtetésében. Azt találtuk, hogy:
A röviden Gerillaként hivatkozott Facebook-oldal egy rajongói felület, amelyet elsősorban Laurent Obertone francia író magyar nyelven is megjelent regényeinek a promotálására hoztak létre. A trilógia első kötete, a Gerilla – Franciaország végnapjai 2019-ben jelent meg magyar nyelven, majd ezt követte a Gerilla 2 – Barbárok ideje, a sorozat záró kötete, a Gerilla 3 – A harmadik csapás pedig – az ígéretek szerint – április közepén érkezik a hazai könyvesboltokba is.
A könyvek szerzője Laurent Obertone álnéven publikál, és a francia szélsőjobboldal egyik “házi írójának” számít. (A francia mechanikus narancs című regényében például Obertone használja először az “ensauvagement” azaz elvadulás kifejezést, amelyet aztán Marine Le Pen, a Nemzeti Front akkori vezetője tett médiaszerepléseivel népszerűvé). Obertone legújabb regényfolyama, a Gerilla, a nagy lakosságcsere (le grand replacement) gondolatával játszik el a társadalmi sci-fi műfaján keresztül, amelyet egyesek “kortárs identitárius fikciónak” neveznek. Az elmélet központjában az az elképzelés áll, hogy a migrációs hullámokkal a kontinensre települő idegen kultúrájú és vallású népek lassan, de szisztematikusan kiszorítják a hagyományos európai értékeket és azok “őshonos” képviselőit.
A Gerilla Facebook-oldala – amelyet 2019 októberében regisztráltak – eleinte kizárólag a könyvvel kapcsolatos újdonságokról tájékoztatott, a hírfolyamot azonban hamar elárasztották azok a tartalmak, amelyek az oldal kezelői szerint azt illusztrálják, hogy a Gerillában megírt fikció valósággá válik. Ezek a példák többnyire bevándorlók által elkövetett erőszakos bűncselekmények és zavargások, amelyek – az elkövetők gondosan elhelyezett portréi alapján – határozott faji színezetet öltenek.
A Gerilla–Franciaország végnapjai Facebook-oldal bejegyzései az Origio.hu és a Sputnik news híroldalakról. Az utóbbi oldal az orosz állami médiát sújtó uniós szankciók miatt tavaly március óta már nem elérhető. Forrás: Facebook
Hasonló rendszerességgel tűnnek fel az oldalon a progresszív mozgalmakat (így a feminizmust vagy a melegjogi aktivizmust) ellenző, illetve antifa-ellenes tartalmak. Az oldal tavaly február óta élénken kommentálja az ukrajnai háború eseményeit is – orosz szemszögből.
Obertone háromrészes regényét Szakács Árpád kormánypárti publicista kiadóvállalata, a Kárpátia Stúdió Kft. adta ki magyar nyelven. Az a cég, amelynek 2020-ban a Nemzeti Kulturális Alap 50 millió forint támogatást utalt ki “elhallgatott művek kiadása” jogcímen. A kötetet megjelenése óta hatalmas érdeklődés övezi, és a teljes kormánypárti sajtó kivette a részét a szerző és a magyar kiadás ünnepléséből. A megjelenést követően Habony Árpád hírügynöksége, a V4NA exkluzív interjút közölt a francia szerzővel, egy évvel később pedig ezt a Magyar Nemzet is megismételte. A Gerilla hazai karrierjére végül az tette fel a pontot, amikor “Orbán Viktor kezére került” – olvashattuk valamennyi megyei napilapban ugyanezt a szóviccet, miután a miniszterelnök is megkapta Lezsák Sándortól ajándékba a könyvet.
A KESMA alá tartozó megyei lapok híradása a könyv ajándékozásáról. Tíz nappal később ugyanezek a médiumok a Kárpátia Stúdió által rendezett könyvbemutatóról is egységesen beszámoltak.
A magyar könyvpiacra a kötet Ofella Balázs, egykori francia idegenlégiós-blogger közvetítésével került, aki a legutóbbi – január közepi – információk alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) katonai kiképzőjeként dolgozik. (Jelenlegi munkahelyi státuszával kapcsolatban írásban fordultunk Ofellához, aki kérdésünkre a fenti cikkel ellentmondásban úgy válaszolt, hogy ez az információ csak “2022-ig volt érvényes”. A Terrorelhárítási Központ nem válaszolt megkeresésünkre).
Ofella kilenc és fél évet töltött a francia hadsereg különleges katonai alakulatában, amely alatt megjárta Afganisztánt, Malit, Francia-Guyanat, de leszerelése előtt több hónapot szolgált Franciaországban, Párizs és Marseilles utcáin is. A Demokratának adott interjújában Ofella azt nyilatkozta, hogy egy közös járőrözés alkalmával francia rendőrök ajánlották neki a könyvet, amelynek a sztorijai annyira megragadták, hogy először egy szótárral állt neki a fordításnak. A Kárpátia Stúdió gondozásában megjelent műfordítást aztán már itthon készítette el, két Obertone-mű között pedig saját életrajzi könyve, a Tíz év a Francia Idegenlégióban is megjelent Szakács Árpád kiadójánál.
Ofellától nem áll távol az írás, még 2009-ben kezdett naplót vezetni a Vasihazafi elnevezésű blogfelületen, ahol addig egyedülálló módon számolt be a katonaélet mindennapjairól. (A blog indulásakor egyike volt a radikális jobboldal akkoriban felfutó webes hálózatnak, ahol az “Idegenlégió” a “64 vármegye” és az “Antibolsevik” rovatok mellett kapott helyet). Technikai okok miatt a Vasihazafinak 2014-ben költöznie kellett, így a naplóbejegyzések most a francia-idegenlegios.blog.hu webcímen érhetők el. Ofella visszaemlékezéseiről szóló könyv is tulajdonképpen ezeknek, az évek során összegyűlt bejegyzéseknek a nyomtatott változata, amelybe “90%-ban a blog szövege került összefésülve” – olvashatjuk az Idegenlégiós nyitóoldalán.
Ofella az idegenlégióban töltött szolgálati ideje alatt még igyekezett elfedni személyazonosságát az online térben: a bejegyzésekben rendszeresen kimaszkolta saját és katonatársai arcát, és a róla szóló cikkekben (amelyeket a médiamegjelenések fül alatt szedett össze) sem szerepelt sosem a vezetékneve. (“A magyar idegenlégiósról” 2014 óta jelennek meg beszámolók a magyar sajtóban, többek között a Magyar Honvédelem, a Pesti Srácok, és a HVG portáljain, ahol Ofellát “Balázs 2REG rajparancsnokként” említik). Leszerelése után már nem volt szükség rejtőzködésre, – legalábbis személyes élettörténetét illetően – ekkor készített vele interjút több kereskedelmi TV csatorna (például a TV2 és az RTL), de szerepelt a Gyakori kérdések és újabban az Ultrahang csatornáján is.
A fordítások révén Ofella személye elválaszthatatlan az Obertone-sagától. A könyvek köré felhúzott online Gerilla-univerzum azonban ennél sokkal átláthatatlanabb módon működik. A szerkesztők személye egyik felületen sem nyilvános: a Gerilla blogon például annyi áll, hogy “Laurent Obertone Gerilla regényciklusának rajongói oldala”, de a Facebookon sem található ennél több információ.
A Gerilla blog.hu oldalán viszonylag könnyen eljutunk az adminisztrátorig, aki “Balazs_” felhasználó név alatt tette közzé a bejegyzéseit. Adatlapja alapján ehhez a felhasználóhoz tartozik az Idegenlégiós Blog is, a két felületen pedig gyakran belefuthatunk egymásra mutató kereszthivatkozásokba is. Ofella kérdésünkre megerősítette, hogy ő hozta létre a Gerilla blogot, hiszen “már volt egy blogom azon a felületen, így egyszerűen ment”. A blog első, 2020. szeptemberi bejegyzése pedig arról számol be, hogy “új taggal bővült a Gerilla fegyverarzenál, a regény és a Facebook-oldal után már itt vagyunk a blogszférában is”.
Bár a Facebook átláthatósági jelentésében az szerepel, hogy az oldalakat 4-6 magyarországi lakóhelyű személy kezeli, a posztok többségében egyetlen, nagybetűs Admint említenek, akinek a távollétében a tartalomgyártás is szünetel.
A Lakmusz kérdésére Ofella elmondta, hogy a Facebook-oldalak működtetésében nem vesz részt, ajánlóit azonban felhasználhatják a könyvek népszerűsítésére. Ofella személyes érintettségéről azonban – messze a könyvek promócióján túl – több poszt is árulkodik.
Egy idén január 10-én közzétett, Vadhajtásoknak címzett szerkesztőségi levél például egy ilyen kapcsolatot tár fel Ofella és a Gerilla-oldalak között. “Egy kis csapattal magyarul feliratoztuk a Wagner orosz katonai magáncég ukrán háborúról készített filmjét” - írta Ofella a Vadhajtásoknak. Két nappal később a Gerilla - Franciaország Facebook-oldalán is hasonló szöveg jelent meg: “Az általunk magyarul feliratozott Wagner film (...) már 22 ezer megtekintésnél jár” - írták a Facebook-oldal névtelen szerkesztői.
A Legjobbak a pokolban című opusz – amely a Wagner kiterjesztett univerzumának legújabb része – Ofella személyes YouTube-csatornájára került fel. A videó ezen a felületen már nem érhető el, a Gerilla március 21-i posztja szerint 4 hónappal a feltöltés után a YouTube törölte a tartalmat. Az Aurum Production akciófilmje, – amely cégnek a magánhadsereget vezető Jevgenyij Prigozsin is tulajdonosa –, a magyar videómegosztó oldalon, a Videán azonban továbbra is elérhető.
A rejtőzködő Gerilla-admin nem csak orosz akciófilmek feliratozásával foglalkozik: tavaly nyáron hónapokig fordította az orosz Rybar videó formátumban kiadott, háborús frontjelentéseit is. A Rybar az egyik legtöbbet hivatkozott Kreml-párti Telegram-csatorna, amelynek az orosz védelmi minisztériumhoz és egyéb állami szervekhez is vannak bekötései. A Gerilla-admin a Rybar térképes elemzéseinek – a ZZ.0Z.Z0ZZ Telegram-csatorna által készített – francia nyelvű fordításait ültette át magyar nyelvre.
Végül ez a poszt is egyesszám első személyben fogalmaz, itt vélhetőleg Ofella azt közli, hogy az Obertone-trilógia befejező részét már nem ő, hanem egy profi fogja fordítani.
A legárulkodóbb eset tavaly nyáron történt. Ekkor egy bevándorlás-ellenes bejegyzés kapcsán ragadtatta magát arra a szerző, hogy mondandóját egy saját kutyájáról készült képpel illusztrálja. A poszt szövege egy idézettel kezdődik, amely így szól: “Ha választanom kell egy migráns és a kutyám között, egyértelmű, hogy a migránst választom” – nyilatkozta Olivier Fraure francia szocialista politikus egy televíziós műsorban. A Gerilla adminja ehhez a következőket fűzte hozzá: “Nálam viszont ha választanom kell a kutyám és az ország összes szocialistájának élete között, egyértelmű, hogy melyiket választom” – olvashatjuk a Facebookon.
A kutyáról azonban pont ugyanazt a képet töltötte fel nyilvános Instagram-profiljára Ofella felesége is, a “mi kis velociraptorunk” kísérőszöveggel.
“A Becsnap után több ismeretlen számról is kaptam hívást, az elérhetőségemet valószínűleg a fotós weblapomon találták meg, szabadúszóként ilyen munkákat is vállalok. Miután hárman életveszélyesen megfenyegettek telefonon, bejelentést tettem a 8. kerületi rendőrfőkapitányságon. Azt javasolták, hogy változtassam meg a számomat”
– nyilatkozta a Lakmusznak a doxxolás egyik érintettje. Elmondása szerint a telefonhívások újabb hulláma zúdult rá, amikor február 18-án a Vadhajtásokra és a Szent Korona Rádió felületeire is kikerültek a személyes adatai, ez után döntött úgy, hogy felkeresi a mobilszolgáltatóját és új számot kér. A közösségi média profilját az adatvédelmi beállítások miatt nem érték támadások, itt csak pár nyilvános poszt alatt tudtak nemkívánatos hozzászólásokat elhelyezni. A kiszivárogtatásnak azonban volt olyan érintettje is, aki nem volt ilyen szerencsés: nyilvános Facebook-fiókjáról a fényképeit, az ismerősi köréhez tartozó személyek neveit, az általa kedvelt oldalak listáját és a posztok alatti hozzászólásait is nyilvánossá tették - ezután inkább törölte a Facebook-profilját.
A magyar radikális jobboldal anonim felületein nem ritka jelenség, hogy politikai véleménye vagy éppen etnikai/szexuális kisebbséghez való tartozása miatt teregetik ki magánemberek érzékeny adatait. A Kuruc.info 2006 óta jár élen ebben a gyakorlatban, de időről időre megjelennek különböző események (pl. melegjogi felvonulások, antifa tüntetések) részvevőiről készült listák hasonlóan szélsőséges felületeken (Deres.TV, Szent Korona Rádió, Magyar Jelen). Ahogy a Political Capital írja, a gyűlölet- és félelemkeltés a céljából való szivárogtatásokat gyakran olyan személyek követik el, akik a saját nevüket és arcukat sem vállalják a nyilvánosság előtt.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Lakmusz kérdésére elmondta, hogy “a kibertér használatának folyamatos bővülése miatt várhatóan a jövőben is egyre többször fordul majd elő, hogy az áldozatokról az online térben próbálnak meg adatokat közzétenni a rosszakaróik.”
A köznapi néven doxxingnak nevezett magatartás Magyarországon bűncselekménynek minősülhet, – írják, de csak abban az esetben, ha a tevékenység az érintettnek jelentős érdeksérelmet okoz, ekkor ugyanis megvalósul a személyes adattal visszaélés vétsége.
A rendőrség Kommunikációs Szolgálatának tájékoztatása szerint “jelentős érdeksérelemnek tekinthető, ha a doxxing hatására csorbát szenved egy személy erkölcsi vagy szakmai megbecsültsége, elveszíti a munkáját vagy más vagyoni hátrányt szenved, esetleg tömeges zaklatásnak lesz kitéve, de sok más példa is előfordulhat”.
Súlyosbító körülménynek számít, ha “a közzétett adatok bűnügyi vagy más különleges adatot is tartalmaznak (faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre utaló adatok, egészségügyi adatok, vagy akár a nemi életre vagy a nemi irányultságra vonatkozó személyes adatok)”, ez esetben a bűncselekmény egy év helyett akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Mivel a doxxing Magyarországon nem önálló bűncselekmény, a személyes adattal visszaélés vétsége pedig számos másfajta cselekményt is magában foglal, a rendőrség nem tudott pontos választ adni arra vonatkozóan, hogy Magyarországon hány bűntetőeljárás indult kifejezetten doxxing jellegű cselekmények miatt.
Címlapkép: Kiss Bence