Egy volt TEK-es kiképzőhöz kötődő oldal hozta nyilvánosságra az antifa tüntetők személyes adatait

Januárban még a Terrorelhárítási Központ kiképzőjeként nyilatkozó, volt idegenlégiós Ofella Balázst találtuk az anonim Facebook-oldal mögött, amely a tüntetés egyes résztvevőit pécézte ki. Ezután szálltak rá az aktivistákra szélsőjobboldali portálok is.

„Gyűjtöttünk egy csokorral a hétvégi Antifa megmozdulások résztvevőiből”

– írta egy február 18-i Facebook-posztjában a “Gerilla – A harmadik csapás” nevű Facebook-oldal ismeretlen szerkesztője. A posztban az egy héttel korábbi antifasiszta tüntetés öt résztvevője látható – arccal, névvel, valamint személyes Facebook-profiljukat és munkahelyüket feltüntetve –, akik tiltakozásukat fejezték ki a rendőrség által betiltott, végül mégis megtartott február 11-i "becsület napi" megemlékezéssel szemben.

A Gerilla Facebook-oldal mögé rejtőző admin(ok) négy embert az eseményről készült sajtófotók és közösségi médiára feltöltött képek alapján azonosíthattak be. Egy további személyről pedig úgy tettek ki személyes adatokat, hogy a tüntetésen való részvételét sem tudták bizonyítani.

Azonban ahogy a bejegyzés alatti kommentekből is látszik, a poszt szövege azt a látszatot keltette, hogy a listázott személyeknek köze volt a kitörés emléknapja hetében elkövetett erőszakos támadásokhoz. Az aktivistákra több nemzeti radikális portál is rászállt, ismeretlenek kezdték őket zaklatni, az egyik érintettet pedig életveszélyesen fenyegették telefonon.

A Gerilla február 18-i bejegyzésére érkező fenyegető kommentek. Forrás: Facebook, Telegram


Ebben a cikkben azt tárjuk fel, hogy mi a Gerilla Facebook-oldal, amely az aktivisták személyes adatait először nyilvánosságra hozta, milyen internetes hálózat szerveződik körülötte, és ki vesz részt mindennek a működtetésében. Azt találtuk, hogy:

  • A tüntetők személyes adatait a NER egyik slágerkönyvének számító Gerilla-trilógia közösségi média oldala hozta nyilvánosságra.
  • A könyvsorozatot - állami támogatással - Szakács Árpád cége adta ki magyarul, fordítója pedig Ofella Balázs, aki korábban a francia idegenlégióban szolgált, leszerelését követően pedig a TEK állományába állt.
  • A Gerilla Facebook-oldalon 2019 óta jelennek meg bevándorlók által elkövetett vélt és valós bűncselekményekre vonatkozó bejegyzések, de rendszeresek a progresszív és baloldali mozgalmakat kipécéző és oroszbarát posztok is.
  • Az oldal szerkesztői nem nevezik meg magukat, és a “cenzúra elkerülésére” több tartalék FB-oldalt, Telegram csatornát, és egy blogot is fenntartanak.
  • A Gerilla-blogot Ofella hozta létre, és több bejegyzés is arról árulkodik, hogy részt vesz a Gerilla Facebook-oldal szerkesztésében is.
  • A cikk végén megszólaltatjuk a doxxing egyik érintettjét, és ismertetjük a rendőrség tájékoztatását arról, milyen körülmények mellett minősül ez a visszaélés bűncselekménynek.

Ofella Balázs a Lakmusz megkeresésére elismerte, hogy a Gerilla rajongói felületét ő jegyezte be a blog.hu-n, azt viszont tagadta, hogy a Gerilla Facebook-oldalak szerkesztője lenne. “Nem veszek részt az oldalak működtetésében, de az ajánlóimat a könyvek népszerűsítésére felhasználhatják” - írta.

Ofellára egy 2022 októberi interjúban a Terrorelhárítási Központ katonai kiképzőjeként hivatkoztak. A jelenlegi munkájával kapcsolatban most Ofella azt közölte, hogy nem szeretne róla bővebb információt kiadni, és a korábbi interjúban közölt mondatok “2022-ig voltak érvényesek”. (Egy 2023 januári interjúban azonban továbbra is a TEK kiképzőjeként nyilatkozott.)

A TEK nem válaszolt azzal kapcsolatos kérdéseinkre, hogy Ofella jelenleg az alkalmazásukban áll-e, illetve volt-e a tudomásuk arról, hogy a hozzá kötődő Facebook-oldal hozta nyilvánosságra az értintettek személyes adatait.


Hogy kezdődött?

Radikális jobboldali szervezetek évek óta megemlékeznek a német és magyar csapatok 1945-ös kitörési kísérletének évfordulójáról február 11-én. Idén a “becsület napja” előtti héten több erőszakos támadás történt Budapesten, ezek során férfiakból és nőkből álló társaság rontott rá hátulról emberekre, és különféle eszközökkel összeverték őket.

A rendőrség ismeretlen elkövetőkkel szemben indított nyomozást, az előállított személyek neve és adatai azonban kiszivárogtak a szélsőjobboldali sajtóba. (Az eljárásban azóta letartóztattak több külföldit, akik antifasisztának vallották magukat, a Szikra mozgalom őrizetbe vett aktivistáját pedig kiengedték, de továbbra is a büntetőeljárás gyanúsítottja maradt).

A rendőrségi eljárással párhuzamosan a nemzeti radikális Szent Korona Rádió egy felhívást is közzétett: “Gyűjtsük össze őket!” felszólítással az olvasóitól kért segítséget ahhoz, hogy listázzák az antifákat. “Képeket, neveket, közösségi médiás profilokat” vártak azokról, akiknek “bármi köze lehetett a támadásokhoz” - akár ideológiai támogatással is.
A Szent Korona Rádió honlapján olvasható felhívás

A Gerilla Facebook-oldala ebbe, a több hétig tartó doxxing kampányba csatlakozott be, amikor “csokorba szedte” a Bécsi kapu téren összegyűlt antifasiszta ellentüntetőket. (A dox[x]ing az internetes szlengből elterjedt kifejezés, és azt a gyakorlatot jelöli, amikor harmadik felek – fenyegetés, megfélemlítés vagy megalázás céljából – érzékeny adatokat hoznak nyilvánosságra egy magánszemélyről, aki ezáltal azonosíthatóvá válik). Az általuk feltárt információk alapján különböző nemzeti radikális portálokon is megjelentek cikkek (például ez és ez), amelyek egy lépéssel tovább is mentek: a támadókkal összemosva, gyilkosokként és terroristákként minősítették a beazonosított tüntetőket, köztük három diákot.
Forrás: Szent Korona Rádió

Mi az a Gerilla?

A röviden Gerillaként hivatkozott Facebook-oldal egy rajongói felület, amelyet elsősorban Laurent Obertone francia író magyar nyelven is megjelent regényeinek a promotálására hoztak létre. A trilógia első kötete, a Gerilla – Franciaország végnapjai 2019-ben jelent meg magyar nyelven, majd ezt követte a Gerilla 2 – Barbárok ideje, a sorozat záró kötete, a Gerilla 3 – A harmadik csapás pedig – az ígéretek szerint – április közepén érkezik a hazai könyvesboltokba is.


A könyvek szerzője Laurent Obertone álnéven publikál, és a francia szélsőjobboldal egyik “házi írójának” számít. (A francia mechanikus narancs című regényében például Obertone használja először az “ensauvagement” azaz elvadulás kifejezést, amelyet aztán Marine Le Pen, a Nemzeti Front akkori vezetője tett médiaszerepléseivel népszerűvé). Obertone legújabb regényfolyama, a Gerilla, a nagy lakosságcsere (le grand replacement) gondolatával játszik el a társadalmi sci-fi műfaján keresztül, amelyet egyesek “kortárs identitárius fikciónak” neveznek. Az elmélet központjában az az elképzelés áll, hogy a migrációs hullámokkal a kontinensre települő idegen kultúrájú és vallású népek lassan, de szisztematikusan kiszorítják a hagyományos európai értékeket és azok “őshonos” képviselőit.

A Gerilla Facebook-oldala – amelyet 2019 októberében regisztráltak – eleinte kizárólag a könyvvel kapcsolatos újdonságokról tájékoztatott, a hírfolyamot azonban hamar elárasztották azok a tartalmak, amelyek az oldal kezelői szerint azt illusztrálják, hogy a Gerillában megírt fikció valósággá válik. Ezek a példák többnyire bevándorlók által elkövetett erőszakos bűncselekmények és zavargások, amelyek – az elkövetők gondosan elhelyezett portréi alapján – határozott faji színezetet öltenek.

A Gerilla–Franciaország végnapjai Facebook-oldal bejegyzései az Origio.hu és a Sputnik news híroldalakról. Az utóbbi oldal az orosz állami médiát sújtó uniós szankciók miatt tavaly március óta már nem elérhető. Forrás: Facebook


Hasonló rendszerességgel tűnnek fel az oldalon a progresszív mozgalmakat (így a feminizmust vagy a melegjogi aktivizmust) ellenző, illetve antifa-ellenes tartalmak. Az oldal tavaly február óta élénken kommentálja az ukrajnai háború eseményeit is – orosz szemszögből.

A NER slágerkönyve

Obertone háromrészes regényét Szakács Árpád kormánypárti publicista kiadóvállalata, a Kárpátia Stúdió Kft. adta ki magyar nyelven. Az a cég, amelynek 2020-ban a Nemzeti Kulturális Alap 50 millió forint támogatást utalt ki “elhallgatott művek kiadása” jogcímen. A kötetet megjelenése óta hatalmas érdeklődés övezi, és a teljes kormánypárti sajtó kivette a részét a szerző és a magyar kiadás ünnepléséből. A megjelenést követően Habony Árpád hírügynöksége, a V4NA exkluzív interjút közölt a francia szerzővel, egy évvel később pedig ezt a Magyar Nemzet is megismételte. A Gerilla hazai karrierjére végül az tette fel a pontot, amikor “Orbán Viktor kezére került” – olvashattuk valamennyi megyei napilapban ugyanezt a szóviccet, miután a miniszterelnök is megkapta Lezsák Sándortól ajándékba a könyvet.

A KESMA alá tartozó megyei lapok híradása a könyv ajándékozásáról. Tíz nappal később ugyanezek a médiumok a Kárpátia Stúdió által rendezett könyvbemutatóról is egységesen beszámoltak.

Egy jótollú TEK-es

A magyar könyvpiacra a kötet Ofella Balázs, egykori francia idegenlégiós-blogger közvetítésével került, aki a legutóbbi – január közepi – információk alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) katonai kiképzőjeként dolgozik. (Jelenlegi munkahelyi státuszával kapcsolatban írásban fordultunk Ofellához, aki kérdésünkre a fenti cikkel ellentmondásban úgy válaszolt, hogy ez az információ csak “2022-ig volt érvényes”. A Terrorelhárítási Központ nem válaszolt megkeresésünkre).

Ofella kilenc és fél évet töltött a francia hadsereg különleges katonai alakulatában, amely alatt megjárta Afganisztánt, Malit, Francia-Guyanat, de leszerelése előtt több hónapot szolgált Franciaországban, Párizs és Marseilles utcáin is. A Demokratának adott interjújában Ofella azt nyilatkozta, hogy egy közös járőrözés alkalmával francia rendőrök ajánlották neki a könyvet, amelynek a sztorijai annyira megragadták, hogy először egy szótárral állt neki a fordításnak. A Kárpátia Stúdió gondozásában megjelent műfordítást aztán már itthon készítette el, két Obertone-mű között pedig saját életrajzi könyve, a Tíz év a Francia Idegenlégióban is megjelent Szakács Árpád kiadójánál.

Ofellától nem áll távol az írás, még 2009-ben kezdett naplót vezetni a Vasihazafi elnevezésű blogfelületen, ahol addig egyedülálló módon számolt be a katonaélet mindennapjairól. (A blog indulásakor egyike volt a radikális jobboldal akkoriban felfutó webes hálózatnak, ahol az “Idegenlégió” a “64 vármegye” és az “Antibolsevik” rovatok mellett kapott helyet). Technikai okok miatt a Vasihazafinak 2014-ben költöznie kellett, így a naplóbejegyzések most a francia-idegenlegios.blog.hu webcímen érhetők el. Ofella visszaemlékezéseiről szóló könyv is tulajdonképpen ezeknek, az évek során összegyűlt bejegyzéseknek a nyomtatott változata, amelybe “90%-ban a blog szövege került összefésülve” – olvashatjuk az Idegenlégiós nyitóoldalán.



Ofella az idegenlégióban töltött szolgálati ideje alatt még igyekezett elfedni személyazonosságát az online térben: a bejegyzésekben rendszeresen kimaszkolta saját és katonatársai arcát, és a róla szóló cikkekben (amelyeket a médiamegjelenések fül alatt szedett össze) sem szerepelt sosem a vezetékneve. (“A magyar idegenlégiósról” 2014 óta jelennek meg beszámolók a magyar sajtóban, többek között a Magyar Honvédelem, a Pesti Srácok, és a HVG portáljain, ahol Ofellát “Balázs 2REG rajparancsnokként” említik). Leszerelése után már nem volt szükség rejtőzködésre, – legalábbis személyes élettörténetét illetően – ekkor készített vele interjút több kereskedelmi TV csatorna (például a TV2 és az RTL), de szerepelt a Gyakori kérdések és újabban az Ultrahang csatornáján is.

Több mint könyvpromó

A fordítások révén Ofella személye elválaszthatatlan az Obertone-sagától. A könyvek köré felhúzott online Gerilla-univerzum azonban ennél sokkal átláthatatlanabb módon működik. A szerkesztők személye egyik felületen sem nyilvános: a Gerilla blogon például annyi áll, hogy “Laurent Obertone Gerilla regényciklusának rajongói oldala”, de a Facebookon sem található ennél több információ.

A Gerilla-Facebook oldalak szűkszavú “rólunk” menüje. Forrás: Facebook

A Gerilla blog.hu oldalán viszonylag könnyen eljutunk az adminisztrátorig, aki “Balazs_” felhasználó név alatt tette közzé a bejegyzéseit. Adatlapja alapján ehhez a felhasználóhoz tartozik az Idegenlégiós Blog is, a két felületen pedig gyakran belefuthatunk egymásra mutató kereszthivatkozásokba is. Ofella kérdésünkre megerősítette, hogy ő hozta létre a Gerilla blogot, hiszen “már volt egy blogom azon a felületen, így egyszerűen ment”. A blog első, 2020. szeptemberi bejegyzése pedig arról számol be, hogy “új taggal bővült a Gerilla fegyverarzenál, a regény és a Facebook-oldal után már itt vagyunk a blogszférában is”.


A blog tevékenysége messze elmarad a Facebook-oldalakétól, az előbbire csak pár bejegyzés került ki (sokszor az Idegenlégiós bloggal átfedésben). Az itthon legnépszerűbb közösségi média felületnek számító Facebookon azonban naponta jelennek meg új posztok a Gerilla-oldalakon, és ide kerültek ki a tüntetők személyes adatait tartalmazó információk is. A közösségi irányelvek be nem tartásából fakadó tiltások miatt a platformon az oldal gyakran költözik: a szerkesztők azonban taktikusan használják a médiát és párhuzamosan több oldalt tartanak fenn a “cenzúra elkerülésére”.

Az Admin

Bár a Facebook átláthatósági jelentésében az szerepel, hogy az oldalakat 4-6 magyarországi lakóhelyű személy kezeli, a posztok többségében egyetlen, nagybetűs Admint említenek, akinek a távollétében a tartalomgyártás is szünetel.


A Lakmusz kérdésére Ofella elmondta, hogy a Facebook-oldalak működtetésében nem vesz részt, ajánlóit azonban felhasználhatják a könyvek népszerűsítésére. Ofella személyes érintettségéről azonban – messze a könyvek promócióján túl – több poszt is árulkodik.

Egy idén január 10-én közzétett, Vadhajtásoknak címzett szerkesztőségi levél például egy ilyen kapcsolatot tár fel Ofella és a Gerilla-oldalak között. “Egy kis csapattal magyarul feliratoztuk a Wagner orosz katonai magáncég ukrán háborúról készített filmjét” - írta Ofella a Vadhajtásoknak. Két nappal később a Gerilla - Franciaország Facebook-oldalán is hasonló szöveg jelent meg: “Az általunk magyarul feliratozott Wagner film (...) már 22 ezer megtekintésnél jár” - írták a Facebook-oldal névtelen szerkesztői.


A Legjobbak a pokolban című opusz – amely a Wagner kiterjesztett univerzumának legújabb része – Ofella személyes YouTube-csatornájára került fel. A videó ezen a felületen már nem érhető el, a Gerilla március 21-i posztja szerint 4 hónappal a feltöltés után a YouTube törölte a tartalmat. Az Aurum Production akciófilmje, – amely cégnek a magánhadsereget vezető Jevgenyij Prigozsin is tulajdonosa –, a magyar videómegosztó oldalon, a Videán azonban továbbra is elérhető.

A rejtőzködő Gerilla-admin nem csak orosz akciófilmek feliratozásával foglalkozik: tavaly nyáron hónapokig fordította az orosz Rybar videó formátumban kiadott, háborús frontjelentéseit is. A Rybar az egyik legtöbbet hivatkozott Kreml-párti Telegram-csatorna, amelynek az orosz védelmi minisztériumhoz és egyéb állami szervekhez is vannak bekötései. A Gerilla-admin a Rybar térképes elemzéseinek – a ZZ.0Z.Z0ZZ Telegram-csatorna által készített – francia nyelvű fordításait ültette át magyar nyelvre.


Végül ez a poszt is egyesszám első személyben fogalmaz, itt vélhetőleg Ofella azt közli, hogy az Obertone-trilógia befejező részét már nem ő, hanem egy profi fogja fordítani.

A kutyája buktatta le

A legárulkodóbb eset tavaly nyáron történt. Ekkor egy bevándorlás-ellenes bejegyzés kapcsán ragadtatta magát arra a szerző, hogy mondandóját egy saját kutyájáról készült képpel illusztrálja. A poszt szövege egy idézettel kezdődik, amely így szól: “Ha választanom kell egy migráns és a kutyám között, egyértelmű, hogy a migránst választom” – nyilatkozta Olivier Fraure francia szocialista politikus egy televíziós műsorban. A Gerilla adminja ehhez a következőket fűzte hozzá: “Nálam viszont ha választanom kell a kutyám és az ország összes szocialistájának élete között, egyértelmű, hogy melyiket választom” – olvashatjuk a Facebookon.

A kutyáról azonban pont ugyanazt a képet töltötte fel nyilvános Instagram-profiljára Ofella felesége is, a “mi kis velociraptorunk” kísérőszöveggel.


Felső kép: A Gerilla – Franciaország Facebook bejegyzése, amelyet az admin a golden retrieverről készült fotóval illusztrált. Alsó kép: A fentivel megegyező felvétel Ofella feleségének Instagram-oldalán.



A doxxing akár bűncselekmény is lehet

“A Becsnap után több ismeretlen számról is kaptam hívást, az elérhetőségemet valószínűleg a fotós weblapomon találták meg, szabadúszóként ilyen munkákat is vállalok. Miután hárman életveszélyesen megfenyegettek telefonon, bejelentést tettem a 8. kerületi rendőrfőkapitányságon. Azt javasolták, hogy változtassam meg a számomat”


– nyilatkozta a Lakmusznak a doxxolás egyik érintettje. Elmondása szerint a telefonhívások újabb hulláma zúdult rá, amikor február 18-án a Vadhajtásokra és a Szent Korona Rádió felületeire is kikerültek a személyes adatai, ez után döntött úgy, hogy felkeresi a mobilszolgáltatóját és új számot kér. A közösségi média profilját az adatvédelmi beállítások miatt nem érték támadások, itt csak pár nyilvános poszt alatt tudtak nemkívánatos hozzászólásokat elhelyezni. A kiszivárogtatásnak azonban volt olyan érintettje is, aki nem volt ilyen szerencsés: nyilvános Facebook-fiókjáról a fényképeit, az ismerősi köréhez tartozó személyek neveit, az általa kedvelt oldalak listáját és a posztok alatti hozzászólásait is nyilvánossá tették - ezután inkább törölte a Facebook-profilját.

A magyar radikális jobboldal anonim felületein nem ritka jelenség, hogy politikai véleménye vagy éppen etnikai/szexuális kisebbséghez való tartozása miatt teregetik ki magánemberek érzékeny adatait. A Kuruc.info 2006 óta jár élen ebben a gyakorlatban, de időről időre megjelennek különböző események (pl. melegjogi felvonulások, antifa tüntetések) részvevőiről készült listák hasonlóan szélsőséges felületeken (Deres.TV, Szent Korona Rádió, Magyar Jelen). Ahogy a Political Capital írja, a gyűlölet- és félelemkeltés a céljából való szivárogtatásokat gyakran olyan személyek követik el, akik a saját nevüket és arcukat sem vállalják a nyilvánosság előtt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Lakmusz kérdésére elmondta, hogy “a kibertér használatának folyamatos bővülése miatt várhatóan a jövőben is egyre többször fordul majd elő, hogy az áldozatokról az online térben próbálnak meg adatokat közzétenni a rosszakaróik.”

A köznapi néven doxxingnak nevezett magatartás Magyarországon bűncselekménynek minősülhet, – írják, de csak abban az esetben, ha a tevékenység az érintettnek jelentős érdeksérelmet okoz, ekkor ugyanis megvalósul a személyes adattal visszaélés vétsége.

A rendőrség Kommunikációs Szolgálatának tájékoztatása szerint “jelentős érdeksérelemnek tekinthető, ha a doxxing hatására csorbát szenved egy személy erkölcsi vagy szakmai megbecsültsége, elveszíti a munkáját vagy más vagyoni hátrányt szenved, esetleg tömeges zaklatásnak lesz kitéve, de sok más példa is előfordulhat”.

Súlyosbító körülménynek számít, ha “a közzétett adatok bűnügyi vagy más különleges adatot is tartalmaznak (faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre utaló adatok, egészségügyi adatok, vagy akár a nemi életre vagy a nemi irányultságra vonatkozó személyes adatok)”, ez esetben a bűncselekmény egy év helyett akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mivel a doxxing Magyarországon nem önálló bűncselekmény, a személyes adattal visszaélés vétsége pedig számos másfajta cselekményt is magában foglal, a rendőrség nem tudott pontos választ adni arra vonatkozóan, hogy Magyarországon hány bűntetőeljárás indult kifejezetten doxxing jellegű cselekmények miatt.

Címlapkép: Kiss Bence

Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.