Tállai András szerint „Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot”. Valójában az uniós tagállamok túlnyomó többségében csökkent a GDP-arányos államadósság 2020 és 2023 között.

Október 21-én tartották a parlamentben a 2023-as költségvetés zárszámadásának általános vitáját. A kormányt Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára képviselte, aki nyitóbeszédében az államadósság helyzetére is kitért.

„[2023-ban] az államadósság a GDP 73,5 százaléka lett, ami a 2022-es évhez képest 0,6 százalékponttal csökkent. Ezzel Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot, miközben a legtöbb tagállam adóssága növekedett”

– mondta Tállai.

Az államadósság csökkenésével büszkélkedő mondat az MTI beszámolójában is szerepelt , így számos sajtótudósítás átvette.

A tényadatok alapján azonban egyszerűen nem igaz, hogy míg a magyar államadósság csökkent 2020 és 2023 között, a legtöbb EU-s tagállamé növekedett.

Valójában a 27-ből 21 tagállamban csökkent a GDP-arányos államadósság 2020-ról 2023-ra, az 5,3 százalékpontos magyar csökkenés pedig még alacsonyabb is, mint az uniós átlag.

Kevés ország = 21

Tállai András a fent idézett első mondatában a GDP-arányos államadósságról beszélt, és kizárásos alapon akkor is csak erre utalhatott, amikor azt mondta, hogy Magyarország azon kevesek közé tartozik, akik csökkenteni tudták az államadósságot 2020 óta.

Az államadósság abszolút értékben kifejezett összegére azért nem utalhatott, mert az nem csökkent, hanem nőtt 2020 és 2023 között, az Eurostat adatai szerint 38,5 ezer milliárd forintról 55 ezer milliárdra.

A GDP-arányos államadósság ehhez képest így változott Magyarországon 2010 óta az Eurostat számai alapján :

Látható, hogy a 2011 óta tartó csökkenő trendet 2020-ban, a Covid-járvány évében egy meredek emelkedés törte meg, majd ismét csökkenésnek indult az államadósság GDP-hez viszonyított szintje. 2020 végén a GDP 78,7 százalékán állt az államadósság, 2023 végére 74,3 százalékra csökkent.

Azért beszélhetünk csökkenésről, miközben forintban kifejezve nőtt az államadósság, mert a viszonyítási alap, a nominális GDP még gyorsabban emelkedett. Ez részben a 2021-es és 2022-es gazdasági növekedésnek (a reál GDP növekedésének), egy jelentősebb részben pedig az inflációnak volt köszönhető.

Magyarország azonban egyáltalán nem egyedülálló Európában azzal, hogy 2020 és 2023 között csökkenteni tudta GDP-arányos államadósságát.

Az Eurostat adattáblájából az derül ki, hogy a 27 tagállamból 21-ben csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság 2020-ról 2023-ra, és az átlagos csökkenés mértéke (8,7 százalékpont) még nagyobb is volt, mint az 5,3 százalékpontos magyar mérséklődés.

Mindössze hat országban (Lettországban, Luxemburgban, Észtországban, Finnországban, Romániában és Csehországban) nőtt az államadósság a Covid-járvány évéhez képest, ezeknél az országoknál a fenti ábrán a pirossal jelzett 2023-as államadósság/GDP arány magasabb, mint a kékkel jelzett 2020-as.

A hat országból ötben a növekedés ellenére a GDP-arányos államadósság még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a magyar (és alatta marad a maastrichti kritériumokban meghatározott 60 százalékos aránynak is). Egyedül a finn államadósság szintje mérhető a miénkhez.

Összességében persze a 73,4 százalékos magyar államadósság-arány 2023 végén alacsonyabb volt, mint az uniós átlag. Régiós összehasonlításban azonban magasnak számít, és a maastrichti határértéket is meghaladja.

Amiben kifejezetten rosszul állunk Európában, az az államadósság finanszírozásának terhe. 2022-ben és 2023-ban is Magyarország fordította a GDP-jéhez viszonyítva a legnagyobb összeget kamatkiadásokra , tavaly ezek a költségek a GDP 4,7 százalékára rúgtak .

Az IMF nyári becslése alapján a kamatkiadások az évtized végéig magasak maradhatnak.

(Címlapi kép forrása: MTI/Kovács Attila)