Közel félmilliós követőtáborával osztott meg egy Insta-sztorit a rádiós műsorvezető. Volt benne minden, Amerika hibáztatásától az okozott környezeti károk elhallgatásáig. Most összeszedtük, mik az eddig ismert tények a szeptemberben történt incidenssel kapcsolatban.

 

Sebestyén Balázs 421 ezer követőt számláló Instagram-oldala főleg életmód-tartalmakkal és a rádiós sztárműsorvezető szerepléseit reklámozó posztokkal van tele, közéleti-politikai témákat egyáltalán nem talál, aki most az oldalra kattint.

 

Február 13-án, hétfőn este azonban 4 politikai poszt is megjelent gyors egymásutánban a csak korlátozott ideig látható Insta-storyk között. Három politikai mém közül az egyik az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával vádolta meg az USA-t, a negyedik, szöveges poszt pedig azt sugallja, hogy Amerika szerepe miatt hallgat a robbantás “brutális és elkeserítő következményeiről” a “mainstream média”.

 

"Az északi Áramlat 2 felrobbanása a világtörténelem legrosszabb ember okozta ökológiai katasztrófája! Rosszabb, mint az Exxon Valdez olajszennyezés és a BP olajszennyezése! Mégsem hallunk semmit a brutális és elkeserítő következményekről a Mainstream médiában. Vajon miért?...".

 

-írta Sebestyén Balázs erről a tavaly szeptemberben történt incidensről.

 

 

Sebestyén Balázs Instagram-posztjai több százezer emberhez jutnak el, akik nem feltétlenül olvasnak rendszeresen közéleti-politikai híreket, főleg nem külpolitikai témákban, ezért ellenőriztük, mennyire helytállóak ezek a megállapításai. A következőre jutottunk:

 

1. Bár svéd és dán hatóságok megállapították, hogy az Északi Áramlat 2 vezeték partjaiknál futó szakaszát szándékosan felrobbantották, máig nem tisztázott, ki a felelős ezért. Még folyik a nyomozás az ügyben, jelenleg sem az USA, sem Oroszország szerepe nem bizonyított.
2. Az Északi Áramlat vezetékeiből több metán szivárgott ki, mint bármely korábbi hasonló káresemény során, de a légkörbe jutott metán mennyisége így is eltörpül az éves ipari metánkibocsátás mellett. A gázszivárgás okozta klímakárok pedig érdemben nem hasonlíthatók össze az olajszivárgások helyi élővilágban okozott pusztításával.
3. Nem állítható, hogy a hagyományos sajtó elhallgatja az incidens súlyosságát. A magyar és a nemzetközi mainstream médiában is bőven találni cikkeket, amikben hangsúlyosan tárgyalják a gázszivárgás következményeit.

 

Lehet tudni, ki tette?

 

Az Északi Áramlat gázvezetékek Oroszországot köti össze Németországgal a Balti-tenger alatt, és azzal a céllal épültek, hogy biztosítsák a két ország közötti közvetlen, tranzitországok nélküli gázkereskedelmet. A vezetékrendszer két ütemben épült ki, az elsőt, az Északi Áramlat 1.-et 2011-ben helyezték üzembe, a második, az Északi Áramlat 2. pedig 2021-re épült meg.

 

Gázkereskedelem azonban már jó ideje nem zajlik az Északi Áramlat vezetékeken. A 2-es számú vezetékpáron soha nem is zajlott, ennek üzembe helyezését ugyanis napokkal az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása előtt, az Ukrajnától elszakított Donyeck és Luhanszk megyék orosz annexiójára reagálva felfüggesztette a német kormány. Az Északi Áramlat 1.-et pedig Oroszország, illetve az állami Gazprom energiacég zárta el 2022 augusztusában, hivatalosan "karbantartásra" hivatkozva, nagy valószínűséggel válaszul az Európai Unió szankciós politikájára.

 

Az Északi Áramlat 1-2. párhuzamosan futó vezetékeiből 2022. szeptember 26-án mégis gáz kezdett bugyogni, az illetékes svéd és dán nyomozó hatóságok nem sokkal később megállapították, hogy több, a vezetéknél történt szándékos robbantás következtében. (Az üzemen kívüli wc vezetékekben műszaki okokból továbbra is áramoltattak gázt.)
 

Ukrajna egyből nyíltan Oroszországot tette felelőssé az akcióért, és az Egyesült Államok magas rangú tisztségviselői is hamar utalgatni kezdtek a Kreml felelősségére, bizonyítékok felmutatása nélkül. A NATOa történteket szabotázsakciónak nevezte, de a hatóságokra bízta a “Ki tette?” kérdés megválaszolását.

 

Oroszország viszont rögtön Amerikát és nyugati szövetségeit kezdte okolni a robbantásért, szintén már a támadás utáni első napokban, az erre felmutatott bizonyítékaik azonban gyenge lábakon álltak. A robbantások idején például a térségben cirkált egy amerikai felségjelzésű helikopter, amit orosz elemzők az elsők között tettek felelőssé a támadásért. Aztán kiderült, hogy a radarjelek alapján a közelében sem járt az akció pontos helyének.

 

Nagy port kavart viszont, hogy egy neves amerikai újságíró is az Egyesült Államokat nevezte meg felelősnek az Északi Áramlat felrobbantásáért. Seymour Hersh február elején saját blogján megjelent terjedelmes cikke szerint a CIA és az amerikai kormány norvég segítséggel hajtotta végre a 2021 decembere óta szervezett robbantást, mert Joe Biden elnök meg akarta akadályozni Oroszországot abban, hogy az energiaszállítást politikai fegyverként használja.

 

Hersh azonban  egyetlen, “az akció részleteit ismerő” névtelen forrásra hagyatkozva írta mindezt.

 

Emiatt számos kritika érte a cikket, ahogy azt a megjelenésének másnapján a 444 is kiemelte: bár a névtelen források használata nem ritka az újságírásban (különösen érzékeny sztorik esetében), az újságíró akkor jár el körültekintően, ha a megszerzett információt több forrásból is meg tudja erősíteni, vagy más bizonyítékokat is fel tud kutatni. A Fehér Ház még aznap közleményt adott ki, amelyben “teljes fikciónak” nevezte a cikkben leírtakat.

 

Az egész ügy most ott tart, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsától kérte a történtek független kivizsgálását, mert az érintett Svédország, Dánia és Németország nemzeti hatóságainak vizsgálatait nem tartja “becsületesnek és transzparensnek”. Az erről szóló vitán Oroszország ENSZ-nagykövete a Seymour Hersh-cikkre hivatkozva már tényként kezelte az USA felelősségét az ügyben.

 

Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes azonban óva intette a spekulációtól a feleket.

 

“Továbbra sem világos, hogy mi történt pontosan a Balti-tengeren 2022 szeptemberében”

 

- fogalmazott, majd kijelentette, az ENSZ nincs abban a helyzetben, hogy megerősítsen vagy megcáfoljon bármilyen állítást az ügyben. “Várjuk ezzel kapcsolatban az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálatainak végeredményét” - fogalmazott.

 

Valójában tehát a jelenleg nyilvánosan elérhető információk alapján nem lehet kijelenteni, hogy “az USA robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékeket”, ahogy arra Sebestyén Balázs által megosztott kép utalt. 

 

Tényleg ennyire súlyos?

 

A második állítás ellenőrzéséhez, miszerint "az északi Áramlat 2 felrobbanása a világtörténelem legrosszabb ember okozta ökológiai katasztrófája! Rosszabb, mint az Exxon Valdez olajszennyezés és a BP olajszennyezése!”, a Greenpeace Magyarország szakértőit hívtuk segítségül.

 

A robbantások következtében a Balti-tenger mélyén metángáz kezdett szivárogni, ennek pedig alapvető hatása inkább a klímára van, nem okoz olyan helyi ökológiai katasztrófát, mint az olajszennyezés”

 

- magyarázta a Lakmusznak Simon Gergely, a Greenpeace vegyiszennyezés-szakértője.

 

A metán rendkívül erős üvegházhatású gáz, százéves távlatban 20-szor nagyobb mértékben járul hozzá a légkör felmelegedéséhez, mint a szén-dioxid, ezért is nagyon fontos az emberi tevékenységhez köthető kibocsátás visszaszorítása - mondta a Lakmusznak Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

 

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP friss, február 20-án publikált becslései szerint az Északi Áramlat vezetékekből együttesen körülbelül 75-230 ezer tonna metán került a légkörbe. Hasonló súlyosságú szivárgás csak egyszer történt korábban, 2010-ben, amikor a kaliforniai Alyso Kanyonban működő kutakból mintegy 100 ezer tonna metángáz jutott a levegőbe.

 

Ez jelentős kibocsátásnak számít így, egyetlen eseményhez kötve, de “csepp a tengerben” ahhoz a metánmennyiséghez képest, ami egy év alatt a légkörbe jut - helyezte nagyobb összefüggésbe a szeptemberi incidens környezeti hatásait az UNEP jelentése. A robbantások következtében a légkörbe jutott metán ugyanis

 

• kevesebb, mint 0,1 százaléka a teljes éves antropogén (emberi tevékenységhez köthető) metánkibocsátásnak,
• és nagyságrendileg annyi, mint amennyi metán a fosszilis ipar rendes tevékenysége nyomán egy nap leforgása alatt a légkörbe kerül

 

- hangsúlyozza az elemzés.

 

Viszonyításképpen: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarorszag éves metánkibocsátása 329 ezer tonna volt 2020-ban. Ebből a mennyiségből 130 ezer tonna származott a hulladékkezelésből, 110 ezer tonna a mezőgazdaságból, 66 ezer tonna pedig gázszivárgások formájában az energiaszektorból.

 

És csak most jönnek az olajban tocsogó teknősök

 

Egész más környezeti hatásuk van azonban az olajszennyezéseknek. A károk itt nagyon látványosak, és a különböző olajkatasztrófákat dokumentáló sajtófotókról ismerősek is lehetnek. 

 

• A víz felszínén úszó olajfolt akadályozza az oxigénforgalmat, a víz alatti élőlények légzését és fotoszintézisét is ellehetetleníti.
• Az olaj rátapad az élőlényekre, és rövid úton a pusztulásukat okozhatja akár fulladás, akár a kőolajban található mérgező vegyi anyagok szervezetbe kerülése útján.

 

Az olajszennyezés felszámolása ráadásul nagyon nehéz, idő- és költségigényes munka, ami csak tovább súlyosbíthatja az okozott károkat.

 

Az “Exxon Valdez olajszennyezés” és a “BP olajszennyezés”, a példák, amelyeket Sebestyén Balázs posztja említ, az eddigi legsúlyosabb olajkatasztrófák közé tartoznak.

Az Exxon Valdez nevű tankerhajó 1989. március 24-én futott zátonyra az alaszkai Vilmos Herceg-szoros partjai közelében, 41 millió liter nyersolajat folyatva a tengerbe. Bár a kiömlött olaj mennyisége alapján nincs a történelem legnagyobb olajszennyezései között, ökológiai értelemben mégis az egyik legnagyobb pusztítást okozta. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration - NOAA) nyilvántartása alapján a nagy mennyiségű kőolaj 1300 kilométeres partszakaszon tette tönkre a természeti környezetet és a vidék hal-, vad- és madárállományát. Elpusztult

 

• körülbelül 250 ezer tengeri madár,
• 2800 tengeri vidra,
• 300 borjúfóka,
• 250 fehérfejű rétisas,
• 22 gyilkos bálna,
• és lazacok és heringek tömegei.

 

A gyilkos bálnák és három helyben honos madárfaj populációja teljesen eltűnt a térségből a katasztrófa óta. Környezetvédő és óceánkutató szervezetek több mint 30 évvel a tragédia után is bőven találnak még olajfoltokat a fövenyen a tengerszoros partjainál.

Nyers olaj a tenger felszínén New Orleans közelében 2010-ben, a Deepwater Horizon olajkatasztrófa után. Fotó: Chris Graythen/Getty Images via AFP

Amire a BP olajszennyezéseként hivatkozik Sebestyén Balázs, az a BP olajcégnek termelő Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófája, 2010-ben történt a Mexikói-öbölben, az egyesült államokbeli Louisiana városától 60 kilométerre. A fúrótorony felrobbant, majd elsüllyedt, az alatta működő mélytengeri kútból pedig három hónapon keresztül óriási mennyiségű, összesen 5 millió hordónyi nyersolaj ömlött a tengerbe, az USA történetének eddigi legnagyobb olajkatasztrófáját okozva ezzel. A szennyezés természete miatt nemcsak a tenger felszínén vagy a parton élő állatok és növények, de a mélytengeri élővilág is súlyos károkat szenvedett. A Center for Biological Diversity becslései szerint 102 madárfaj 82 ezer egyede, 26 ezer tengeri emlős, és felbecsülhetetlen mennyiségű tengeri hal, illetve kagyló, rák, és korall pusztulhatott el, és 1000 mérföldnyi partszakasz és annak növényvilága szennyeződhetett olajjal. Az olajszennyezés nagy részét még nem sikerült a tengerből kitermelni.
 

Mindebből látható, hogy a szeptemberi metángáz szivárgás okozta környezeti károkat nem sok értelme van összemérni a teljesen másfajta károkat okozó olajkatasztrófákkal.

 

Az a csúnya mainstream média

 

Sebestyén Balázs, aki egyébként a Rádió 1 kereskedelmi rádiócsatorna reggeli műsorát vezeti, a "mainstream médiát" a világtörténelem legrosszabb ember okozta ökológiai katasztrófájának elhallgatásával vádolja, de alaptalanul.

Nem csak azért, mert a fent leírtakból látszik, hogy az Északi Áramlat megkárosodása nem eredményezte a világtörténelem legrosszabb ökológiai katasztrófáját, hanem mert az általa okozott klímakárokra már a történtek másnapján felhívta a figyelmet a nemzetközi és a magyar sajtó, pedig a kiszivárgott metán mennyiségét még csak találgatni lehetett.

A teljesség igénye nélkül: a külföldi lapok közül az AP, a Deutsche Welle, a Guardian, a Reuters, a Politico, az Euronews és az AlJazeera, a hazaiak közül az Index, a Blikk, a Világgazdaság, a Magyar Hang vagy az Infostart oldalán is találtunk ebből az időszakból cikkeket.

Sebestyén Balázs egyelőre nem válaszolt a problémás posztokkal kapcsolatos megkeresésünkre.