“Az utca hangja” – így definiálja magát a Mediaworks kötelékébe tartozó, önbevallása szerint napi 180-200 ezer példányban terjesztett, ingyenes Metropol.
A Metropol az elmúlt bő évtizedben kacskaringós utat járt be: 2011-ben, a kormányváltás után került Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Jánosnak a vagyonkezelő cégéhez, a Megapolis Zrt.-hez, és a legnagyobb példányszámú ingyenes napilappá nőtte ki magát. Ám 2015-ben, a G-nap után jelentősen visszaestek reklámbevételei, és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sem hosszabbította meg a terjesztési bérleti szerződését. 2016 nyarán “üzleti szempontok” miatt (az előző évben 233 milliós veszteséget könyvelt el a lap) Fonyó Károly a lap megszüntetése mellett döntött. A Metropol helyét ezután a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át.
2020-ban viszont a KESMA kötelékébe tartozó Mediaworks bejelentette, hogy újraindítják a Metropolt – ami viszont a Lokál végét is jelentette (állítólag a lap színvonalával sokan nem voltak megelégedve a kormányoldalon). Az újraindult ingyenes napilapot a Fővárosi Önkormányzat nem nézte jó szemmel, ugyanis mint jelezték, a Metropolnak nincs közterület-használati engedélye, ezért jogsértő módon osztogatják azt (2020 novemberében például közterület-felügyelők léptek fel a lapot osztogató rikkancsok ellen). A lap ugyan kért közterület-használati engedélyt, beadványukra azonban a főváros hónapokig nem reagált, hasonló cipőben járt egyébként ekkoriban a Pesti Hírlap is. Végül egy fővárosi rendelet előírta volna, hogy napilapokat csak akkor lehet terjeszteni közterületen, ha ezért cserébe a városháza az adott médiumtól kap néhány oldalnyi szabad felületet – ezt a rendeletet azonban előbb a kormányhivatal találta jogsértőnek, majd a Kúria függesztette fel.
A Metropol terjesztése végül egy kormányrendeletnek köszönhetően vált ismét lehetővé. Tavaly áprilisban a lap “a sajtószabadság ünnepeként” értékelte, hogy a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel egy kormányrendelet lehetővé tette, hogy azokat a lapokat, amelyek a járványhelzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaznak, közterület-használati hozzájárulás nélkül lehessen közterületen osztogatni.
És bár a járványügyi veszélyhelyzet 2022. június elsejével megszűnt, nem maradtunk közérdekű információk – és így Metropol – nélkül az ezt követő időszakban sem.
Ugyanis a járványügyi veszélyhelyzetet egyből háborús veszélyhelyzet váltotta fel. A sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló, június 14-én kihirdetett kormányrendelet pedig kimondja, hogy közterületen is lehet terjeszteni olyan sajtóterméket, “amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.”
A Metropol tehát úgy kapott kormányzati segítséget a közterületen való terjesztéshez, hogy cserébe közérdekű anyagokat kell megjelentetnie a lapban, immár a háborús veszélyhelyzettel, illetve annak magyarországi következményeinek az elhárításával összefüggésben. A közérdekű információk mindig egységes dizájnnal – szürke csíkos keretben, felül nagy VESZÉLYHELYZET Közérdekű információk cím alatt –, a többi cikktől láthatóan elválasztva jelennek meg a lapban.
Átnéztünk három lapszámot az elmúlt hetekből, hogy lássuk, milyen közérdekű információk szerepelnek a Metropolban.
Augusztus végén, szeptember elején sokan szembesültek a rezsicsökkentés megvágásának hatásával, azaz a közüzemi számlákon szereplő, immár megemelkedett összegekkel. A Közérdekű információk is igazodtak a mindennapokat érintő kérdésekhez.
Augusztus 30-án például 7 tipp, amivel alacsonyabb lesz a fűtésszámla címmel jelent meg az oldal több mint felét elfoglaló anyag, amelyből olyan praktikákat ismerhettünk meg, mint például:
Amellett, hogy az energiatakarékosság valóban fontos, és sokak számára a következő időszakban létfontosságú is lesz, felmerülhet a kérdés, hogy a spórolási tippek csokra miért számít Közérdekű információnak. A cikk ugyanis nyíltan nem említi sem a háborút, sem az energiaválságot, mindössze szemérmesen úgy fogalmaz: “[a] rezsicsökkentés változásai miatt mindenki előrelátóan igyekszik az energiával spórolni.”
Az oldalon egyébként még egy anyag kapott helyet: “Így pihentek politikusaink – A Balaton és Horvátország a favorit”, a mellékelt fotókon Orbán Viktor, Novák Katalin és Varga Mihály nyaralásának meghitt momentumait lehet megtekinteni (ellenzéki politikusokról nem volt kép).
A lapban közérdekű információként tüntették fel azt a hírt is, hogy lopják a magyar rendszámokat az olcsó magyar benzin miatt, és 5 év börtön várhat arra, aki a rendszámmal csal. A cikk felvezetése a következő: “Annyira olcsó a magyar hatósági áras benzin, hogy elözönlötték a netet a hamis vagy lopott magyar rendszámtáblákkal kereskedők.”
Szeptember 7-én is két anyagot szenteltek a közérdekű információknak. Az első a lakossági napelemes pályázat második ütemét reklámozza, amely az “energiaválságra való tekintettel már novembertől elérhető lesz. Rögtön a közérdekű információk alatt pedig arról olvashatunk, hogy a “baloldalt külföldről pénzelték, részben pont ez okozta a bukását”, illetve arról, hogy a Karácsony Gergely által vezetett főváros a Metropol olvasói szerint “kiszúrja a rászorulók szemét pár forinttal, a tanácsadóinak meg milliókat fizet”.
Szintén izgalmas a következő oldalon található Közérdekű információk doboz, amelyben az oldal kétharmadát elfoglaló cikk azt taglalja, hogyan gyújtsuk be a kályhát, illetve nem mindegy, milyen a tűzifa, és az sem, hogyan rakjuk meg a tüzet (a legjobb, ha a tűzifát állítva helyezzük a kályhába!).
Ez az anyag egyébként beilleszkedik a Metropolnak az utóbbi időben sorra megjelenő spórolási tippeket gyűjtő cikksorozatába – ám azt, hogy mindez miért illik a veszélyhelyzettel összefüggő közérdekű információk sorába, a cikk nem részletezi.
Szeptember 20-án, kedden egy “Miért nem működnek a brüsszeli szankciók?” című, a Magyar Nemzetben korábban megjelent interjú szemléje szerepelt a közérdekű információknak fenntartott keretben, amelyben Boros Imre közgazdász történeti kontextusba helyezte a szankciós politikát. (Szerinte sem a II. világháborút követő szankciók, sem a Krím-félsziget 2014-es megszállása után bevezetett nyugati embargós lépések nem vezettek eredményre.)
A közérdekű információként prezentált cikk valóban közérdekű témával, a háború következményeivel foglalkozik (így például az energiaválságot és az inflációt is megemlíti), ám azt sajátos, a kormányzati álláspontot képviselő hangnemben teszi: a szankciós politika kritikája ugyanis egy jó ideje erőteljes irányvonal az Orbán-kormány kommunikációjában. Ahogy azt egyébként a Metropol honlapján például egy szeptember 21-i cikkben is olvashatjuk, de egyéb példa is akad szép számmal az “elhibázott brüsszeli szankciók” megjelenésére a lapban.
Ez jelenik meg a Metropol Magyar Nemzet-cikkből kivonatolt szemléjében is. Az írás azt hangsúlyozza, hogy a szankciók következményeitől Európa szenved, míg Oroszország “jelentős bevételekre tesz szert”, és arra is hivatkozik, hogy “egyre többen érzik, hogy rossz irányba haladunk”, miközben “békéről egyetlenegy szó sem esik Brüsszelben, Ukrajna fegyveres támogatása pedig a háború elhúzódásához vezet.”
Arról, hogy a nyugati szankciók valójában milyen módon fájnak Oroszországnak, számos elemzés született (itt például a Foreign Policyban közölt tanulmány összefoglalója, itt pedig Rácz András Oroszország-szakértő elemzése olvasható). Ezek elsősorban gazdasági mutatószámokra támaszkodnak, amelyek többek közt azt mutatják, hogy:
A Metropol közszolálati információi tehát, ha nagyon szőrmentén is, de valóban a veszélyhelyzettel összefüggő információkat tartalmaznak, amennyiben a spórolási tippeket az energiaválság elleni küzdelem eszközének, a brüsszeli szankciók bemutatását pedig a háborús veszélyhelyzetben történő tájékoztatásnak tekintjük – bár utóbbit egyoldalúan, a kormányzati narratíva bemutatásával tudták le. Viszont épp ezek az információk teszik lehetővé, hogy a lap újra elérhető legyen közterületeken.
A közérdekű információkkal együtt pedig kormánypárti üzenetek, valamint az ellenzéket (kiemelt helyen Karácsony Gergellyel) rossz színben feltüntető anyagok jelennek az ingyenesen elérhető lapban.
Ennek talán leglátványosabb formája, ha visszatekintünk az elmúlt néhány hónapra, a lap rezsicsökkentésről szóló anyagaiban érhető tetten - ezekben pedig a spórolás egész más hangvételeben jelent meg korábban, mint mostanában.
Az országgyűlési választást megelőzően például a rezsicsökkentést fenyegető baloldal volt a fő téma, íme néhány anyag ebből az időszakból:
Aztán jött a választás, és az újabb kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem. Április 8-án pedig már arról szóltak a hírek, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelnek adott javaslatokat, hogyan csökkentsék a rezsiköltségeket, illetve a benzin és az élelmiszerek árát. Ettől kezdve a spórolás szitokszóvá vált, miközben a magyar kormány minden erejével a rezsicsökkentést és a magyar családokat védte.
És aztán hirtelen jött a fordulat.
Miután Gulyás Gergely július 13-án bejelentette, hogy a kormány megvágja a rezsicsökkentést, hirtelen megszaporodtak a spórolási tippek, trükkök a lapban.
Érdekesség, hogy mindeközben nem maradtak el teljesen az Európát rossz színben feltüntető anyagok sem. Így jelent meg például augusztus 18-án a Hajmeresztő szabályokkal spórol Európa a lakosság kárára című anyag, amelyben azonban a magyar helyzetről egyetlen szó sem esik.
