Rég nem látott méretű európai menekülthullám első vonalában találta magát Magyarország, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen február végén, lassan 10 hónapja. Az ENSZ menekültügyi világszervezete, a UNHCR legfrissebb számai szerint már közel 8 millió ukrán menekült kényszerült elhagyni az országát a háború következtében, közülük 4,7 millióan kérvényeztek eddig ideiglenes nemzetközi védelmet jelentő menedékes státuszt.
Magyarországon a hatóságok a háború kitörése óta összesen 1,8 millió ukrán állampolgár belépését regisztráltak az ukrán-magyar határon. A legtöbben a háború kitörése utáni hetekben érkeztek, ebben az időszakban, február végén és még márciusban is voltak olyan napok, amikor 24 óra leforgása alatt 18-19 ezer embert engedtek át Ukrajnából az 5 működő közúti határátkelőhely egyikén.
A háborúnak nincs vége, Ukrajnában pedig háztartások tömegeit érheti a téli hideg fűtés és áram nélkül, így a kezdeti időszakhoz képest ugyan jóval kisebb számban, de továbbra is naponta érkeznek Magyarországra ukrán menekültek.
Ennek ellenkezőjét igyekszik sugallni egy videó, amit november 19-i közzététele óta már 1,5 millióan megtekintettek, 36 ezren megosztottak és 15 ezren kedveltek a Facebookon.
A videót Tóth Tibor “Tudó” jegyzi, aki közösségi oldalán csontkovácsként és népi gyógyászként reklámozza magát. A záhonyi vasútállomásnál felállított fogadóállomás mellől jelentkezik, ahol épp nem lát, és állítása szerint aznap egyáltalán nem is látott ukrán menekülteket, pedig ők a rendőrségi statisztikák szerint “naponta még most is több ezren” érkeznek Magyarországra.
A csontkovács az ellentmondás alapján átverésnek nevezi a menekülthullámot.
“Ez egy hatalmas színház, ami itt zajlik”
- jelenti ki a videó egy pontján. Eközben a legtöbb állítása éppen a már Magyarországra érkezett ukránokról szól, akikről Tóth azt a képet festi le, hogy csak élősködnek a magyar ellátórendszeren.
Azért döntöttünk úgy, hogy ellenőrizzük a videóban elhangzó állításokat, mert a felvétel a Facebook adatai alapján már nagyon sok emberhez eljutott, és alkalmas arra, hogy egy közösség ellen gyűlöletet keltsen. Ráadásul hasonló állítások más csatornákon is terjednek. Toroczkai László, a szélsőjobboldali Mi Hazánk pártelnöke például épp néhány nappal később tett közzé a csontkovácséhoz nagyon hasonló tartalmat 182 ezer feliratkozót számláló Youtube-csatornáján, amivel idáig 183 ezer nézőt ért el.
Az ukrán menekültek ellátásában részt vevő állami, nemzetközi, és civil szervezetek nyilatkozatai és a menekülőknek készített, nyilvánosan elérhető tájékoztatók alapján a következőket találtuk:
A Facebookon terjedő videó egyik legsúlyosabb állítása, hogy egy nagyobb ukrán menekült család egy nap leforgása alatt akár “50-60 ezer forintnyi pénzt is össze tud szedni”, ha többször is megfordul a segítőpontokon.
Adományokból gazdagodó álmenekültekről beszélni visszatérő toposz a különböző menekültellenes üzenetekben. Konkrét bizonyítékok nélkül ezek vádaskodások legfeljebb gyűlöletkeltésre alkalmasak.
Ha utánanézünk a menekültügyi ellátórendszer működésének, látható, hogy az Ukrajnából érkező menekültek közvetlenül a határ átlépése után (a menedékes státusz megszerzése előtt) semmilyen pénzbeli segítséget nem kapnak.
Ilyenről nem tesz említést a UNHCR ukrán menekülteknek szóló tájékoztató oldala sem, és két menekülteket segítő szervezet képviselője, Simon Ernő az UNHCR magyarországi szóvivője, és Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának vezetője is megerősítették a Lakmusznak, hogy nincs a határnál pénzügyi segítség.
Kapnak azonban más típusú segítséget rögtön a határátlépés után, itt elérhető számukra:
Az állam által fenntartott szállásokon már biztosítanak étkezést a menekülteknek, és hozzájuthatnak különböző adományokhoz is.
Az Ukrajnából érkezők akkor kaphatnak ennél több támogatást, ha igénylik (és megkapják) a menedékes státuszt. A menedékes státusz jelen állás szerint 2024 márciusáig jelent tartózkodási engedélyt Magyarországon.
Ezen az oldalon böngészhető, hogy ez idő alatt pontosan milyen támogatásokat kapnak az Ukrajnából menekülők. A menedékes státusszal rendelkezők számára biztosított
A létfenntartási támogatás felnőtteknek havi 22 800 forint, 18 éven aluliaknak pedig 13 700 forint. Felnőtteknek csak addig jár ez az összeg, amíg munkába nem állnak.
A menedékes státusz megszerzése azonban két hónapba is beletelhet, a hatóságnak 55 napja van a kérelem elbírálására, és előfordul, hogy ezt a határidőt nem sikerül tartaniuk - magyarázta a Lakmusznak Bakonyi Anikó. Erre utalhatott a videóban Tóth Tibor, amikor arról beszélt, egy ukrán menekült mondta egy ismerősének, hogy „neki itt kell lenni 60 napig, hogy megkapja a mindenféle segélyeket”, de utána viszont elhagyja az országot.
A havi 22800 forintot azonban nem kapja automatikusan az, akinek egyszer megítélték, de közben külföldre költözött.
Havonta igazolni kell hozzá a járási hivatal foglalkoztatási osztályán, hogy Magyarországon tartózkodik és továbbra is állástalan
- magyarázta Bakonyi Anikó.
A többi Ukrajnával szomszédos országban, például Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában az ottani kormányok beleegyezésével az UNHCR készpénzzel is támogathatja a rászoruló menekülteket, szigorú szempontrendszer alapján választva ki az igazán rászorulókat a február 24-e után az országba érkezett menekültek közül. Lengyelországban a programban részt vevő menekültek legalább három hónapon keresztül havonta 700 zloty (~62000 forint) támogatást kapnak, és további 610 zloty-t (~54000 forint) a családtagjaik után, így a maximális összeg háztartásonként 2500 zloty (~222 000 forint) havonta.
Eközben magyarországon csak korlátozottabban felhasználható vásárlási utalványt kaphatnak a menekültek az UNHCR részfinanszírozásából. A szervezettel partnerségben három nagy karitatív szervezet nyújt jelenleg ilyen segítséget - magyarázta a Lakmusznak Simo Ernő.
A videó szerint az ukrán menekültek még a nekik járó utazási és parkolási kedvezményekkel is visszaélnek. Siófokra utaznak wellnessezni az ingyenes tömegközlekedéssel, és ingyen parkolják a méregdrága autóikat Budapest belvárosában.
A bizonyítékok nélkül hangoztatott, erősen általánosító állítások valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni (hiszen nincs olyan nyilvántartás, amely az ukrajnai menekültek belföldi utazásait regisztrálná). Annyit azonban biztosan lehet mondani, hogy a MÁV és a GySEV vasútvonalain nem utazhatnak mindenfelé ingyenesen ukrán menekültek: csak bizonyos viszonylatokon, a keleti országrészből indulva Budapestre, és azon keresztül Hegyeshalom és Szob irányába utazhatnak ingyenes szolidaritási jeggyel a vonatokon. A Volánbusz is hasonló korlátozásokkal biztosít ingyenes utazást a menekülőknek, a járataikon ezeket ráadásul csak menedékesek és menedékkérők vehetik igénybe.
Budapesten a tömegközlekedés ugyan jelenleg ingyenes az ukrán állampolgároknak, de a parkolás ingyenességéről nincs, és nem is lehet fővárosi döntés. Ez ugyanis kerületi hatáskör. Ingyenes parkolást saját döntése alapján csupán a II., a VI., a VII., és a IX. kerület biztosít ukrán menekülteknek - tájékoztatott kérésünkre a Városháza sajtóosztálya.
Leginkább az, hogy senki nem állítja, hogy naponta több ezer új ukrán menekült érkezik.
A határrendészetért is felelős Országos Rendőr-főkapitányság naponta közzéteszi az ukrán menekülthullámra vonatkozó adatait a honlapján és az állami hírügynökség, az MTI felületén is.
Ez alapján november 19-én, aznap, amikor Tóth Tibor videója készült, 5302-en léptek be Ukrajnából Magyarországra, ezen felül a román-magyar határszakaszon további “4557 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett”.
Valóban nagy az ellentmondás e számok és a záhonyi fogadóállomáson tapasztalt pangás között, de nem feloldhatatlan.
Ezek az adatok ugyanis nem a határon átkelő személyeket, hanem a határátkelések számát rögzítik.
A rendszeres rendőrségi tájékoztatók, amiből az imént idéztünk, még két adatot közölnek:
Az első szám sem mutatja a menekültek tényleges számát, biometrikus útlevél birtokában ugyanis 180 napon belül 90 napig szabadon mozoghatnak az Európai Unióban. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást csak érvényes útlevél hiányában kapnak a határon átlépő ukrán állampolgárok - hívta fel a figyelmünket Bakonyi Anikó.
A Magyarországra érkezőknek a határnál elsősorban karitatív szervezetek, a kormány által gründolt Karitatív Tanács tagszervezetei nyújtanak humanitárius segítséget. Egymás között felosztva segítő pontokat üzemeltet a határátkelőhelyek közelében
A Karitatív Tanácstól azonban hiába kértünk levélben, nem kaptunk friss adatokat a segítő pontokon megforduló menekültek számáról.
Címlapi kép: Ukrán menekültek csomagokkal érkeznek a záhonyi vasútállomásra 2022. április 9-én. Fotó: Christophe ARCHAMBAULT / AFP
Azoknak a menekülteknek, akik ezt igénylik, a magyar állam szállást is biztosít az itt tartózkodásuk idejére. Korábban a katasztrófavédelem feladata volt a szálláshelyek kijelölése, és a menekültek elhelyezése az ország különböző pontjain, ezt a feladatot mostanra teljesen átvették a megyei kormányhivatalok mellett működő megyei védelmi bizottságok - mondta el a Lakusznak Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A Katasztrófavédelem utolsó ilyen témájú közleménye alapján 2022. szeptember 26-ig 12 944 ukrán menekült elhelyezését segítette, a közlemény kiadása előtti héten “69 ember, köztük 31 gyermek és 25 nő elhelyezésében, utaztatásában működött közre”.
Kerestük a megyei védelmi bizottságok munkáját irányító Honvédelmi Minisztériumot, hogy megkérdezzük, a feladat átvétele óta és az elmúlt héten hány ukrán menekültnek elhelyezését szervezték meg, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak levelünkre.
A legpontosabb képünk a Magyarországon védelmet kérő, ideiglenes nemzetközi védelmet jelentő menedékes státuszért folyamodó ukrán állampolgárok számáról van. Az UNHCR magyar hatóságoktól begyűjtött adatai szerint mostanáig 32 620 ukrán menekült adott be Magyarországon menedékes státusz iránti kérelmet.
Novemberben összesen 959, december első napjaiban 56 ilyen kérelem érkezett
- osztotta meg velünk a UNHCR számait Simon Ernő. A Főbiztosság becslései szerint a Magyarországon tartózkodó ukrán menekültek száma azonban ennél jóval magasabb lehet.
Jelenleg mintegy 150-160 ezer ukrajnai menekült lehet Magyarországon, köztük a menedékes státusszal rendelkezők és az azt kérelmezők, a magyar állampolgársággal is rendelkezők, és mindenki más
- mondta a szóvivő.
A Lakmuszon korábban annak jártunk utána, hogy a háború kirobbanása óta pontosan mennyi forrással támogatta az Európai Unió Magyarországot a háború okozta menekültválság kezelésében, és ezt a pénzt pontosan milyen programokra, milyen szervezeteknek szánták. Erről szóló cikkünk itt olvasható.
