Elterjedt, hogy Svájcban börtön jár a túlfűtött otthonokért, pedig csak vészhelyzetre készítenek forgatókönyvet

Itthon úgy állítják be, mintha már érvényben lenne a szigorú szabályozás. Pedig épp csak konzultálni kezdtek róla, és még az sem biztos, hogy valaha is életbe lép.

 

“Működnek a szankciók! Svájcban börtön jár azért, ha valaki 19 foknál melegebbre fűt be otthon. Micsoda demokrácia…”

 

- írta ki 47 ezer követőt számláló Facebook-oldalára Bohár Dániel, a kormánypárti Megafon-központ egyik véleményvezére szeptember 7-én, szerdán.

 

 

“Az előttünk álló télen Magyarországon az állami intézményekben legfeljebb 18 fok lehet. Mi ez ahhoz képest, hogy Svájcban, a világ egyik leggazdagabb országában egyenesen börtönnel fenyegetik azokat, akik 19 foknál melegebbre fűtik, na nem az állami intézményeket, nem, a saját házukat, vagy a saját lakásukat”

- magyarázta néhány nappal később Bayer Zsolt fideszes publicista frissen indult vlogja legelső, az Oroszország elleni európai szankciókat kritizáló adásának felütéseként.

 
 

Legújabban pedig Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára osztotta meg Facebook-oldalának 61 ezer fős közönségével ugyanezt az üzenetet.
 

 

Miközben Bohár Dániel posztjából nem derül ki, mi alapján állítja, hogy Svájcban ilyen szigorúan korlátoznák a lakossági gázfogyasztást, Bayer Zsolt videójában látható, hogy az osztrák exxpress.at és report24.news portálok az állítás forrásai, amelyek a svájci Blick nevű napilapra hívatkozva írtak az intézkedésről.

Csakhogy ezek az állítások nem fedik a valóságot, Svájcban nincs érvényben semmilyen törvényi korlátozás arra vonatkozóan, hány fokra fűtheti fel otthonait a lakosság.

Zajlik viszont a felkészülés arra a helyzetre, ha az elhúzódó orosz-ukrán háború és az orosz gáz importjának leállása miatt a fűtési szezonban súlyos gázhiány lépne fel az országban.

Egy ilyen krízis kezelésére állt elő javaslatcsomaggal augusztus 31-én a svájci Szövetségi Gazdasági, Oktatási és Kutatási Minisztérium, és jelentették be, hogy társadalmi egyeztetést kezdenek róla az érintettekkel: politikai pártok, települések és régiók ernyőszervezetei és a vállalati szektor szereplői is véleményezhetik még szeptember 22-ig. A javaslatcsomagról még augusztus végén írt a Blick is.

A tervezet értelmében súlyos gázhiány esetén az állam más lépések mellett valóban kötelezhetné a fogyasztókat, hogy spóroljanak a gázzal, és

 
  • a gázfűtésű épületeket maximum 19 fokra fűtsék,
  • a melegvizet lefeljebb 60 fokig melegítsék,
  • hősugárzókat és a meleg levegős sátrakat ne működtessenek,
  • szaunákat és uszodákat ne fűtsenek.
 

A kormány szerint ezekre az alapvetően “kényelmi megvonásokra” azért lehet szükség, hogy “alapvető fontosságú áruk és szolgáltatások” súlyos gázhiány esetén is biztosítottak legyenek - működjenek például kórházak, idősotthonok, csecsemőotthonok. “A magánháztartások a gázfogyasztás több mint 40 százalékát teszik ki. Ezek nélkül nem lehetséges a gázfogyasztás jelentős csökkentése Svájcban” - fogalmaz az indoklás.

Ebből a tájékoztató dokumentumból pedig kiderül, hogy a kidolgozás alatt álló szabályokat csakis súlyos gázhiány esetén vezetnék be, és azokat a kialakuló helyzetre szabnák (például elképzelhető, hogy csak bizonyos régiókban kellene alkalmazni a korlátozásokat). A háztartások hőmérsékletkorlátozása pedig csak az utolsó lépés lenne a kríziskezelésben. Mielőtt az állam a háztartási termosztátokhoz nyúlna, előbb

 
  • önkéntes alapon kérné a lakosságot a gázzal való spórolásra,
  • kötelezné a kettős tüzelésű fűtési rendszerek használóit, hogy a gázról másik energiahordozóra álljanak át,
  • leállítaná a középületek és uszodák gázzal fűtését,
 

és csak akkor következne a háztartások szabályozása, ha a fenti lépések nem bizonyulnak hatékonynak. A krízis elhárítása után pedig rögtön meg is szűnnének a korlátozások.

Már a rendelettervezet szövegéből kiderül, hogy a szabályok betartását a nemzeti ellátási törvény (Landesversorgungsgesetzes) alapján kényszerítené ki az állam. Ez a jogszabály valóban 3 év szabadságvesztést helyez kilátásba annak, aki szándékosan szegi meg az ellátásbiztonsági szabályokat, pénzbüntetést pedig annak, aki gondatlanságból hágta át azokat.
 

Címlapi fotó: Patricia Rehe / ANP MAG via AFP

 

A tervezetet bejelentő Guy Parmelin gazdasági miniszter ugyanakkor elmondta, a szövetségi kormány nem erővel szeretné átverni a korlátozásokat: bízik a lakosság együttműködésében, a szabályok betartását is legfeljebb véletlenszerűen ellenőriznék. “Nem vagyunk rendőrállam” - hangsúlyozta augusztus 31-én tartott sajtótájékoztatóján.

A Blick azonban szeptember 6-án külön cikkben foglalkozott a “fűtési szabálysértőket fenyegető” börtönbüntetéssel. Ezt kapta fel másnap a magyar sajtó.

A hír szemléje felbukkant az Origo, a Mandiner, a 24.hu, a szlovákiai magyar ma7.sk, az Index, a Szeretlek Magyarország és a Ripost oldalain is, de több esetben csak a cikkek szövegéből derült ki, hogy nem érvényben lévő szabályról hanem a legrosszabb esetben bekövetkező forgatókönyvről van szó a Svájcban is kockázatot jelentő gázhiány kezelésére.

Bohár Dániel, Rétvári Bence posztjai és Bayer Zsolt vlogja viszont egyáltalán nem tartalmazza ezt az információt, aktuálisnak tüntetve fel a még csak tervként létező, vészforgatókönyvnek számító szabályozást.

A svájci Gazdasági, Oktatási és Kutatási Minisztérium már a Blick cikkének megjelenése napján, szeptember 7-én kiadott egy közleményt, amelyben a hasonló félreértéseket teszik helyre.
 

“Svájcban jelenleg nincs hiány sem áramból, sem földgázból. Ezért a felhasználásra vonatkozóan nincsenek korlátozások vagy tilalmak, amelyeket megsérthetnének. A súlyos hiány esetén életbe lépő tilalmak, felhasználási korlátozások kialakítása még csak előkészítés alatt áll”

- hangsúlyozzák.

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.