Szó sincs olyan rendelkezésről, ami megtiltaná, hogy a lakásokban 18 fok feletti legyen a hőmérséklet. Az viszont tény, hogy az Európai Unióban már keresik a lehetséges megoldásokat, hogy csökkentsék az egyes országok Oroszországtól való gázfüggőségét.
A Habony Árpád által alapított V4NA nemzetközi hírügynökség írta meg a napokban saját információira hivatkozva, hogy “Brüsszel 18 Celsius-fokban határozná meg az épületek maximális belső hőmérsékletét.”
Még arra is emlékeztettek, hogy korábban “egy diktatúrában” már hoztak hasonló intézkedéseket. A cikkben arra hivatkoznak, hogy az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat az energiaszektorra is, az emberektől pedig azt kérték, hogy használjanak kevesebb gázt. Idézik Frans Timmermanst, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, aki március 8-án úgy fogalmazott:
“az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban.”
A hírt a kormányközeli sajtó is átvette. Az Origo például már azzal a címmel publikálta az értesülést, hogy
“18 foknál nem lehetne melegebb a lakásokban egy brüsszeli terv szerint”,
míg a PestiSrácok “totális energiadiktatúrát” emlegetett.
Valójában azonban szó sincs arról, hogy az Európai Unió megszabná, hány fok lehet a lakásokban.
A Nemzetközi Energiaügynökség által nyilvánosan közzétett, márciusban készült 10 pontos riport úgy fogalmaz:
“Az EU-ban az épületekben átlagosan 22 Celsius-fok van (…) Az épületek fűtésére szolgáló termosztát mindössze 1 Celsius-fokkal történő letekerése körülbelül évi 10 milliárd köbméterrel csökkentené a gázigényt.”
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Energiaügynökség emellett készített egy olyan dokumentumot is, amelyben összegzik a legfontosabb energiatakarékossági intézkedéseket is. Ebben többek közt felhívják a figyelmet arra is, hogy ezek az intézkedések segíthetik Ukrajnát, illetve csökkentik az EU orosz üzemanyagtól való függőségét, emellett csökkentik az üvegházhatást kibocsátó gázok mennyiségét, nem mellesleg pedig segítenek a spórolásban is.
A javaslatok közt szerepel a fűtés letekerése, és a kevesebb légkondícionáló-használat is.
Ezek azonban csak javaslatok, nincs Brüsszelben napirenden az intézkedések kötelező jellegű kiterjesztése a lakásokra.
A V4NA által idézett Frans Timmermans is pusztán javaslatot fogalmazott meg, amikor arra utalt, hogy a Putyin elleni harcban az egyes emberek azzal is segíthetnek, ha lejjebb tekerik a fűtést. Mint mondta:
“Az ember személyes döntése, hogy mennyi energiát használ, meghatározza, hogy milyen erős lesz az Oroszországnak adott reakciónk."
Ez azonban szintén nem kötelező érvényű intézkedésre utal, hanem épp arra, hogy bárki dönthet úgy, hogy letekeri a fűtést (vagy éppen nem teszi ezt meg).
Egyébként Olaszország bevezette, hogy május elsejétől jövő év március 31-ig az iskolákban és közintézményekben nem lehet a légkondicionálókat 25 fok alá állítani, míg télen a fűtés nem haladhatja meg a 19 fokot. Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke az orosz-ukrán háború miatt kialakuló energiaválságra utalva úgy fogalmazott:
„Békét akarunk, vagy be akarjuk kapcsolni a légkondicionálást?”
Az intézkedéssel Olaszország évente 2-4 milliárd köbméter gázt spórolna meg, de arról itt sincs szó, hogy a lakásokat hány fokra lehet fűteni/hűteni.
A V4NA történelmi párhuzamot is vont Brüsszel “energiadiktatúrája” és a Ceausescu-korszak energiakorlátozása között. 1983-ban a Román Kommunista Párt az ország eladósodásának következményeképp valóban súlyos megszorító intézkedésként vezetett be energiakorlátozásokat nemcsak a közintézményekben, de a lakóházakban is. Megszabott ideig tartó áramszünetek, “ésszerűsítési programok” a meleg víz használatának korlátozása érdekében, a fűtés hőfokának maximalizálása: Ceausescu rendszerében ezek az intézkedések valóban érintették a közintézmények mellett a magánfogyasztókat is, sokakat így éhínségbe és fagyhalál közeli állapotba sodorva, emellett súlyos gazdasági krízist is előidéztek.
A jelenlegi helyzettel azonban nem állíthatók párhuzamba, ugyanis az Európai Unióban ilyen intézkedéseknek még a javaslata sem került egyelőre terítékre.
Ahogy arra az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet: a fűtés letekerésével egyébként sokat lehet spórolni. Nem mellesleg viszont érdemes azt is figyelembe venni, hogy sokszor túlfűtjük a lakásainkat. Egyes nemzetközi ajánlások például ideális éjszakai hőmérsékletnek a 18 fokot tartják (ekkor tud a szervezetünk a legjobban pihenni), miközben a V4NA, és nyomában a kormányközeli lapok épp ezt a hőfokot emelik ki, mint Brüsszel energiadiktatúrájának bizonyítékát.
A lakások túlfűtése több problémát is okozhat: nem csak nehezebben alszunk el, de gyengíti az immunrendszerünket is. Könnyebben megfázunk, ha túlfűtött lakásból lépünk ki a hűvösebb utcára, álmosabbá, bágyadttá, kevésbé produktívvá tesz a túl nagy meleg, de van olyan kutatás, amely még a túlsúly egyik okaként is a túl meleg otthoni környezetet teszi felelőssé.
Nem mindegy persze az sem, hogy melyik helyiségben hány fok van: a hálószobában jó a 18-19 fok, a konyhában sem kell ennél sokkal melegebb (hisz ha főzünk, úgyis emelkedik a hőmérséklet). A nappaliban viszont, ahol az ébren töltött idő legnagyobb részét töltjük, körülbelül 21-22 Celsius-fok ajánlott a szakemberek szerint, és ugyanennyi az ideális a fürdőszobában is.
Ha pedig valaki fázik, nem a fűtést kell feljebb tekerni (már ahol erre lehetőség van), hanem egy takaróval, pulóverrel felszerelkezve küzdeni a hűvös levegő ellen.
Címlapkép: Ina FASSBENDER / AFP
