Pár nap alatt több mint 17 ezren osztottak meg egy Facebook-posztot, amely szerint Szingapúrban rájöttek, a Covid-19 nem vírusos, hanem bakteriális eredetű betegség, ezért antibiotikummal és gyulladáscsökkentőkkel kezdték azt gyógyítani. A Szingapúri Egészségügyi Minisztérium ezt már korábban cáfolta.

Már 17 ezren megosztottak a Facebook-on egy 2022. január 17-én közzétett magyar nyelvű bejegyzést, miszerint Szingapúrban egy Covid-pozitív holttesten elvégzett boncolás kiderítette, a betegséget nem vírus, hanem egy “sugárzásnak kitett” baktérium okozza. Az eredeti bejegyzés már nem elérhető a közösségi oldalon, de egy korábbi, ugyanazt a szöveget és illusztrációt tartalmazó poszt továbbra is fellelhető.
 
A hosszú posztban azt írják, a WHO protokollja ellenében elvégzett boncolás kimutatta: a Covid-19 vérrögöket okoz a szervezetben, ami miatt “az agy, a szív és a tüdő nem jut oxigénhez”, ez vezet a betegek halálához. A bejegyzés ezután azt állítja, a szingapúri egészségügyi minisztérium az eredmények birtokában azonnal megváltoztatta a Covid-19 betegek kezelési protokollját, és aszpirinnel kezdte kezelni a betegeket, amitől állapotuk javulni kezdett. “A szingapúri egészségügyi minisztérium egy nap alatt több mint 14 000 beteget evakuált, és hazaküldte őket” - írják, ezek alapján azt tanácsolva az embereknek,

• antibiotikumos tablettákkal
• és gyulladáscsökkentő és véralvadásgátló hatású készítményekkel

gyógyítsák magukat. Konkrét készítményeket is javasolnak: “Asprin 100 mg-ot és Apronikot vagy Paracetamolt 650 mg-ot kell szednie” a Covidos betegeknek. A poszt az információ forrásának a Szingapúri Egészségügyi Minisztériumot jelöli meg, majd arra biztatja az embereket, terjesszék az üzenetet rokonaik, ismerőseik körében, “hogy megszabadulhassanak a Covid-19 félelmétől”.

A Facebook-poszt azonban egy 2021-ben is terjedő álhír magyar fordítása, amelynek már tavaly júniusban minden pontját cáfolta Szingapúr kormánya.

A cáfolat szerint a Szingapúri Egészségügy Minisztérium nem közölt olyan információkat, amilyeneket a poszt tulajdonít nekik.

Szingapúrban nem végeztek boncolást Covidban elhunyt emberen, amiből a betegség okára és lefolyására vonatkozó következtetéseket vontak volna le. A Covid-19 kezelésének protokollját sem változtatták meg az országban, és nem aszpirinnel gyógyítják a koronavírus-fertőzött betegeket.

A kormány 2021. június 15-én publikált közleménye szerint a szóban forgó Facebook-bejegyzés más verziói már 2020-ban és 2021 tavaszán is terjedtek a közösségi médiában. Ezek Oroszországból vagy Olaszországból származó boncolási eredményekre hivatkozva állították, hogy nincs koronavírus, a Covid-19-ként ismert megbetegedést egy baktérium okozza, amely vérrögképződést indít el a szervezetben.

A Reuters hírügynökség 2021 áprilisában már összefoglalta egy tényellenőrző cikkben, miért nem állják meg a helyüket ezek az állítások. Az India Today pedig a szóban forgó, Szingapúrról szóló poszt állításait ellenőrizte, és a következőkre jutott:

• Tudományosan bizonyított tény, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is állítja, hogy a Covid-19 megbetegedést a koronavírusok családjába tartozó SARS-CoV-2 vírus okozza. A vírus tudományos leírását a Lancet folyóiratban publikálták.
• A vírusfertőzés nyomán kialakuló Covid-19 betegség szövődményeként ugyan gyakran kialakulhat bakteriális fertőzés, ez azonban más vírusos fertőzés, például influenza esetén is előfordulhat. Ilyenkor, vagy ennek megelőzésére írhatnak fel antibiotikumot és gyulladáscsökkentőt a betegnek, de ezeket nem a Covid-19 kezelése érdekében teszik.

A Covid-19 gyógyítására nem alkalmasak az antibiotikumok vagy az aszpirinhez hasonló gyulladáscsökkentők. Koronavírusos tünetek esetén ajánlott mielőbb orvoshoz fordulni.

• Bár a vérrögképződés és a trombózis gyakori komplikációk Covid-19 betegek esetében, a vírusfertőzéshez köthető halálesetek többségében tüdőgyulladás miatti légzési elégtelenség okozza a halált - állapította meg egy szintén a Lancetben publikált kutatás.
• Az sem felel meg a valóságnak, hogy a WHO ellenezné a Covid-19 betegeken végrehajtott boncolásokat. Sőt, mind a WHO, mind az Egyesült Államok járványügyi és betegségmegelőzési hivatala (CDC) irányelveket tett közzé a Covid-fertőzött halottak boncolásához. A világ több országában, például Indiában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Oroszországban is végeztek már ilyen boncolásokat.

A tippet köszönjük olvasónknak. Neked is van témajavaslatod? Küldd el a szerk@lakmusz.hu-ra!