Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
2019 júliusában Ursula von der Leyen lett az első nő, akit kineveztek az Európai Bizottság élére. 2024. március 7-én Von der Leyent a konzervatív Európai Néppárt EP-képviselőcsoport ismét jelölte az EB elnöki posztjára, egy második ciklusra.
“Ha nem tudnád. Ő Ursula von der Leyen dédnagyapja. Karl Albrecht Oberg. Náci, SS-vezető, Ursula Albrecht von der Leyen apai dédapja..." – kezdődik egy bolgár Facebook-bejegyzés. Egy másik, 2024. február 18-i, azonos tartalmú posztot több mint 900 alkalommal osztottak meg. A bejegyzésben Oberg arca pirossal van bekarikázva.
A német levéltárak és több online forrás szerint azonban az állítás nem igaz, és az EB elnökének dédapja a valóságban egy másik személy. A poszt szerzője félreérti Oberg nevét. Az Albrecht az egyik keresztneve volt, így a férfinak semmi köze ahhoz az Albrecht-családhoz, amelyből Von der Leyen származik.
Magyarországon Von der Leyen gyakran kerül a kormányzati kommunikáció célkeresztjébe, és a miniszterelnök személyesen is azt mondta, hogy az EB-elnök újrázása ellen van (archivált link itt és itt). Bulgáriában elsősorban a szélsőjobboldali Újjászületés párt támadja az EB elnökét, legutóbb például azzal vádolták, hogy az EB-elnök a "harmadik világháborúval fenyeget" (archivált link).
2024. március 6-án az AFP felkereste az Osztrák Nemzeti Könyvtárat, hogy a Deutsches Geschlechterbuch (Német Nemzetségkönyv) – azaz a “Prominens családok genealógiai jegyzéke” – segítségével kiderítse, kik voltak a jelenlegi EB-elnök felmenői.
Ursula von der Leyen az 1982-ben kiadott, német Alsó-Szászország tartománynak szentelt, 187. kötet 45. oldalán található meg. Keresztnevei Ursula Gertrud, születési dátuma pedig 1958. október 8.
Ha végigkövetjük a felmenőit, az derül ki, hogy édesapja, Ernst Carl Julius Albrecht (1930-2014) Alsó-Szászország hosszú ideig (1976-1990) hivatalban lévő miniszterelnöke volt.
Az ő apja, azaz von der Leyen nagyapja (43. oldal), Carl Eduard Albrecht (1902-1965), orvos és pszichológus volt. Amikor von der Leyen nagyapja 1902-ben megszületett, Oberg, a későbbi SS-tábornok, aki a hamis posztok szerint Von Der Leyen dédapja, öt éves volt.
A 42. oldalon találjuk Carl Eduard Albrecht apját, azaz az EB-elnök valódi dédapját, Friedrich Carl Albrechtet (1875-1952). Őt üzletemberként és a "Friedrich Carl Albrecht" cég tulajdonosaként jelöli meg a könyv.
Az AFP összevetette ezeket a biográfiákat a Deutsches Geschlechterbuch régebbi kiadásaival, például ezzel az 1910-es kiadással, amelyben szintén az olvasható, hogy Carl Eduard Albrecht édesapja Friedrich Carl Albrecht volt.
Carl Albrecht Oberg 1897. január 27-én született Hamburgban. Viszonylag korán belépett a náci pártba, majd 1932-ben belépett az SS-be is, ahol százados lett. A megszállás alatt Lengyelországban is szolgált SS- és rendőrtisztként, majd később - miután SS-vezérőrnaggyá léptették elő - Párizsba küldték, "hogy átvegye az SS és az SD parancsnokságát a megszállt Franciaországban.” Ez derül ki a "A Harmadik Birodalom életrajzi lexikona" című kiadványban (a 339-340. oldalon) található profiljából. A kötetet regisztráció után bárki virtuálisan kikölcsönözheti.
1945-ben Ausztriában fogták el. Oberget kétszer halálra ítélték, de később kegyelmet kapott. 1965. június 3-án hunyt el az észak-németországi Flensburg városában, amely arról volt ismert, hogy a második világháború után SS-tiszteknek és más náci funkcionáriusoknak nyújtott menedéket (erről itt is lehet olvasni).
A von der Leyen dédapjára vonatkozó hamis állításokat már több nyelven (itt, itt és itt), is megcáfolták. Gyakoriak azok a dezinformációs narratívák, amelyek azt állítják, hogy közszereplők felmenői magas rangú tisztviselők voltak a náci rezsimben. Az AFP korábban már több ilyen állítást is megcáfolt, például ezt, amely a Világgazdasági Fórum alapítójának édesapjáról szólt.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
