Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
"Ezt csak úgy itt hagyom nektek. Betiltott videó" – olvasható egy, a Facebookon közzétett videó feliratában, ami a 2024. február 1-jei közzététele óta már több mint 400 ezer megtekintést ért el. A bejegyzést több mint 4300 felhasználó osztotta már meg. A videóban látható személyt a magyar nyelvű narrátor Irina Farion ukrán nyelvészként és nacionalista politikusként mutatja be.
A videóban a Farionként azonosított nő ukránul beszél, miközben magyar hangalámondás hallható. A felvételen párhuzamot von a kutyakiképzés és az Ukrajnában élő, ukránul megtanulni nem tudó kisebbségek között, akiket idiótáknak nevez. Farion szerint azoknak, akik "magyar útlevelet kaptak", Magyarországra kellene menniük, az ukránoknak pedig nem kellene fizetniük a magyarok, románok, oroszok és lengyelek nemzetiségi nyelvű oktatását.
Sok felhasználó a Facebookon közzétett videó kommentszekciójában adott hangot felháborodásának a videó tartalma miatt. Míg egyesek helyesen megjegyezték, hogy a videó 2018-ból származik, és hogy Farion ellen jelenleg vizsgálat folyik az ukrán fegyveres erők oroszul beszélő tagjaira tett megjegyzései miatt, mások úgy tűnik, azt gondolták, hogy a megjegyzések nemrégiben születtek, és hogy azok a többségi álláspontot képviselik Ukrajnában. Sok hozzászólás arról beszélt, hogy Ukrajnának nincs helye az Európai Unióban az ilyen megjegyzések után, vagy azt mondta, hogy az ilyen megjegyzések hálátlanok azok után, hogy Magyarország segít az ukrán menekülteknek.
"Ezeknek a náci férgeknek küldjétek a lét!" – írta egy kommentelő az Ukrajnának küldött pénzügyi támogatásra utalva. "Ezért támogassuk az ukránokat? Szégyen! Minden ukrán rohadt hátbatámadó!" – írta egy másik. Egy harmadik hozzászóló azt javasolta a videóra reagálva, hogy minden ukrán menekültet "toloncoljanak vissza Ukrajnába".
A Facebookon terjedő videóból azonban hiányzik a kontextus: a videó legalább 2018 óta elérhető az interneten, Farion, az ultranacionalista Szabadságpárt tagja nem jutott be a parlamentbe az elmúlt két választáson, és jelenleg vizsgálat folyik ellene az ukrán fegyveres erők oroszul beszélő tagjaira tett megjegyzései miatt.
A Facebookon terjedő videót úgy tűnik, hogy a TikTok-ról töltötték le, megtalálható rajta a TikTok vízjele és két egymást átfedő felhasználónév, amelyeket nem lehet kiolvasni. A videón ezen felül egy magyar nyelvű híreket és videókat publikáló kárpátaljai médium, a TV21 Ungvár logója is szerepel, de az AFP nem találta meg a videót a YouTube csatornájukon.
De ha rákeresünk Irina Farionra és a videóban említett kifejezésekre, akkor a YouTube-on gyorsan megtalálható egy másik változat is. Ezt a videót 2018. október 12-én töltötték fel, és a videó leírása a felvétel napját 2018. október 6-ra datálja.
A videón valóban Irina Farion ukrán nacionalista politikus és nyelvész beszéde hallható. Az AFP ukránul beszélő újságírójának sikerült megerősítenie, hogy ez a videó megegyezik a magyar hanggal terjesztett videóval, és hogy a magyar fordítás helyes.
A videóban Farion a "nyelvvel folytatott háborúról" beszél, amelyet szerinte Ukrajnának meg kell nyernie. Majd elkezd panaszkodni azokról az emberekről, akiknek "27 év nem volt elég ahhoz, hogy megtanulják az ukrán nyelvet". A Facebookon látható rész a YouTube-videóban 0:55 körül kezdődik, ahol Farion azt mondja: "Amikor egy kutyát kiképzésre küldünk, az a kutya egy hónap múlva úgy jön haza, hogy normálisan teljesíti a parancsokat - ül, áll, fekszik. És 7 év kell ahhoz, hogy megtanulják Sztepan Bandera [vitatott megítélésű ukrán történelmi személyiség], Tarasz Sevcsenko és Lina Kosztenko [ukrán költő, valamint író] nyelvét. Szóval, szükségünk van ennyi idiótára Ukrajnában? Fogják a magyaroktól kapott útlevelet és menjenek Magyarországra. Mi a probléma [ezzel]? Miért kell itt etetni őket? Miért fizessem azt az iskolát, ahol magyar, román, moszkvai [orosz], lengyel tannyelvű oktatás folyik".
A YouTube-verzióban Farion megjegyzéseiből a végén hallható még egy kicsit több is, ahol az "anglicizációra" és a "ruszifikációra", valamint a kisebbségi nyelvek oktatásban való használatára panaszkodik, amelyek szerinte mind a "nyelvvel folytatott háború" részei.
Irina Farion nevére rákeresve kiderül, hogy a múltban több megosztó kijelentést tett a nyelvhasználattal kapcsolatban: egy cikk szerint az Ukrajnában élő oroszul beszélőket az LMBTQ közösség tagjaihoz hasonlította, akik "agresszívan terjesztik patológiájukat az egészséges társadalomban". Egy 2017-es véleménycikkében pedig Farion az angol oktatás "veszélyeire" figyelmeztetett, "anglomániának" nevezte és az "alkoholizmushoz vagy egy újabb politikai prostitúcióhoz" hasonlította azt.
Farion nyelvészetből doktorált, és 2015 óta a Lvivi (Lembergi) Politechnikum professzora. Farion 2012 és 2014 között az ukrán parlament képviselője volt a szélsőjobboldali Szabadságpárt tagjaként. Egy visszatérő ukránellenes dezinformációs narratíva (különösen Ukrajna orosz lerohanása óta) az, amely minden ukrán embert nácinak próbál beállítani. Az AFP ebben a cikkben kifejtette, hogy bár igaz, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt népszerűsége 2012-ben megugrott, azóta támogatottságuk két százalék alá esett, és jelenleg egy képviselői helyük van az ukrán parlamentben.
A Szabad Európa Rádió ukrán szerkesztősége szerint 2023 novemberében az Ukrán Biztonsági Szolgálat büntetőeljárást indított Farion ellen, miután azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők oroszul beszélő szolgálatot teljesítő tagjai nem tekinthetők ukránnak. 2023. november 15-én Ukrajna oktatási és tudományos minisztere, Oszkén Lisovij bejelentette, hogy Fariont a megjegyzései miatt elbocsátották a Lvivi Politechnikumban betöltött állásából.
Ahogyan az AFP cikke is kifejti, a kisebbségi jogok vitás pontnak számítanak Magyarország és Ukrajna között. Ukrajnában több mint 100 ezer magyar nemzetiségű él, szinte mindannyian Kárpátalján, amely az első világháború vége előtt Magyarországhoz tartozott.
A két ország között az elmúlt években feszült volt a viszony, és tovább romlott, amikor Orbán Viktor miniszterelnök decemberben megvétózta a Kijevnek szánt 50 milliárd eurós uniós támogatást. Igaz, 2024 februárjában Magyarország végül beleegyezett a támogatási csomagba.
2023. január Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az orosz invázió óta először hivatalos látogatást tett Ukrajnába, a kárpátaljai Ungváron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával találkoztak. A több hat órán át tartó egyeztetés során a kisebbségi jogok kérdését is megvitatták, és megállapodtak egy kormányközi bizottság felállításában a kérdés rendezése érdekében.
A kétoldalú kapcsolatok javítása, illetve az Európai Uniós csatlakozási folyamat előkészítése érdekében az ukrán parlament decemberben törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségek bizonyos nyelvi jogainak visszaállításáról. Magyarország azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar nyelv státuszát vissza kell állítani arra a szintre, mielőtt Ukrajna 2017-ben elfogadta a vitatott nyelvoktatási törvényt.
A 2017-es törvény az ukrán nyelv bevezetését irányozta elő, mint fő nyelvet az összes középfokú oktatásban. Korábban a kisebbségi nyelveket, például a magyart és az oroszt is lehetett fő tanítási nyelvként használni egyes középiskolákban.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
