Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
"Az összes oltás közül, amelyeket eddig ismertünk (szamárköhögés, diftéria, tetanusz, himlő, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis, agyhártyagyulladás, gyermekbénulás és tuberkulózis), még soha nem láttunk olyan oltást, amely után a betegség ugyanúgy fertőz, akkor is, ha teljesen be vagy oltva! Soha nem hallottunk olyan oltóanyagról, amely beadása után is továbbterjed a vírus maszkot kell hordani és távolságot tartani!" – írja egy magyar Facebook-bejegyzés, amelyet 2021. december 8-a óta már több mint 122 ezer ember osztott meg. A bejegyzésen 47 ezer reakció és 25 ezer hozzászólás van.
A Facebook-bejegyzés részben véleményt fogalmaz meg, és az igaz, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző világszinten a távolságtartás és a maszkviselés (helyi kivételektől eltekintve), de ettől függetlenül számos tárgyi tévedés is van a szövegben, amelyek az AFP-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon félrevezetővé teszik azt.
A posztban szereplő védőoltások közül van olyan, amelyet már évtizedek óta használnak (vagy több száz éve a fekete himlő esetében), ráadásul mindegyik oltás eltérő hatékonysággal előzi meg a betegség továbbterjedését. Az AFP által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy az olyan oltások, amelyek teljes védelmet nyújtanak a fertőzés és a betegség terjedése ellen, kifejezetten ritkák, szemben azzal, amit a bejegyzés állít. Az oltások fő célja, hogy kontroll alatt tartsák a betegségeket, és megvédjék az embereket a súlyos megbetegedéstől és haláltól, mondták el a szakértők.
Jelenleg világszerte meredeken emelkedik a koronavírusos esetek száma az omikron variáns miatt. Az omikron úgy tűnik, hogy kevésbé súlyos lefolyású betegséghez vezet, főleg az oltottak esetében. Viszont az új variáns a jelek szerint sokkal fertőzőbb, mint az előző variánsok, és sok olyan ember is elkapja, akik be vannak oltva vagy már átestek a koronavíruson.
De ez nem jelenti azt, hogy az oltások hasztalanok lennének az omikron ellen: az antitesteken túl létezik a T-sejtes védettség is, amely a fertőzött sejteket célozza, így küzd a vírus ellen. Ez a fajta védettség fontos eleme a súlyos betegség megelőzésének. Egy dél-afrikai előtanulmány arra jutott decemberben, hogy a Pfizer védőoltása hatékonyan véd a súlyos Covid-19 kialakulása ellen az omikron variáns esetében, már két oltást követően is.
Egy Facebook-bejegyzés a félrevezető állítással. A képernyőkép 2021. január 12-én készült.
Míg a Facebookon terjedő szöveg azt sugallja, hogy a legtöbb esetben az oltásokból származó immunitás kiterjed a további fertőzések megelőzésére és a betegség átadására is, az AFP-nek nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy az oltások fő célja az, hogy megvédjék az embereket a súlyos megbetegedéstől. A betegség terjedésének csökkentése csak egy "bónusz".
Charles Bangham immunológus, az Imperial College London Fertőző Betegségek Intézetének társigazgatója azt mondta az AFP-nek 2022. január 11-én, hogy "míg sok olyan oltás van, amelyek nagyon hatékonyan védenek a vírusok és baktériumok ellen, a 100 százalékos védelem – amelyet néha sterilizáló immunitásnak neveznek – ritka." Bangham elmondta, hogy sokszor a betegségre adott immunválaszból tudni lehet, hogy az oltott személy megfertőződött, még ha nincsenek is tünetei.
Peter Sebo, a prágai Mikrobiológiai Intézet bakteriális kórokozók molekuláris biológiájával foglalkozó laboratóriumának vezetője szintén azt mondta az AFP kérdésére 2022. január 13-án, hogy nem a koronavírus elleni oltások az egyetlenek, amelyek nem nyújtanak tökéletes védelmet a fertőzés ellen.
Keith Neal, a fertőző betegségek epidemiológiájának emeritus professzora a Nottinghami Egyetemen, a Science Media Centre-en keresztül 2022. január 11-én azt válaszolt az AFP kérdésére, hogy a félrevezető bejegyzésben található listán számos olyan betegség is szerepel, amelyek esetében még az oltás után is fennáll a fertőzés vagy a kórokozó hordozásának kockázata (utóbbi azt jelenti, hogy a kórokozó megtalálható a szervezetben, de nem okoz tüneteket).
A szakértő elmondta, hogy sok esetben lehetséges a fertőzés oltás után is. "A diftéria-organizmusokat hordozhatjuk akkor is, ha már védve vagyunk a toxin ellen, a tetanusz esetében ugyanez a helyzet" – mondta a kutató.
Utóbbi azt jelenti, hogy az oltás megtanítja a szervezetet, hogy hogyan védekezzen – az egyébként emberről emberre nem terjedő – tetanuszt okozó baktérium toxinja ellen, de az oltás a baktérium ellen nem véd.
A szakértő szerint az úgynevezett "elölt" gyermekbénulás elleni vakcinák, amelyeket a legtöbb országban használnak, szintén nem előzik meg a betegség terjedését. A tuberkulózis ellen használt BCG-oltás szintén "nem állítja meg a betegséget", de "jelentősen növeli a túlélés esélyét", tette hozzá professzor Neal. A brit közegészségügy, az NHS, szintén arról ír a weboldalán, hogy a BCG hatásos a súlyos megbetegedés ellen a gyerekeknél, de a betegség terjedésére gyakorolt hatása korlátozott.
A mumpsz esete hasonló: az amerikai járványügy (CDC) szerint járvány esetén az előzőleg MMR-vakcinával oltottak is elkaphatják a betegséget és terjeszthetik is azt.
Tom Frieden a CDC korábbi igazgatója szintén reagált Twitteren a magyar Facebook-bejegyzésben szereplőkhöz hasonló állításokra. Frieden azt írta, hogy ritka, hogy egy oltás teljesen véd a fertőződés és a fertőzés ellen.
It’s rare for ANY vaccine to completely protect against infection or to eliminate transmission. Covid vaccines are no exception, but they ARE extremely safe and remarkably effective—especially against severe illness.
— Dr. Tom Frieden (@DrTomFrieden) October 3, 2021
Az AFP beszélt Andrew Prestonnal, a Bath-i Egyetem mikrobiális patogenezis professzorával is, aki sokat foglalkozott a szamárköhögés elleni oltásokkal.
Preston 2022. január 12-én azt mondta az AFP-nek, hogy jelenleg az iparosodott országokban egy újfajta szamárköhögés elleni oltást használnak, amelynek kevesebb a mellékhatása, de továbbra is véd a súlyos betegség és a halál ellen. De mivel az új oltás eltérő védettséget ad, a betegségeket okozó baktérium továbbra is terjed a lakosság körében, és veszélyt jelent, főleg az oltatlanokra, mondta a szakember.
Preston elmondta, hogy az új szamárköhögés elleni oltás "nem akadályozza meg a baktérium terjedését a szélesebb lakosság körében", de "ellátja a fő feladatot, megakadályozza, hogy a csecsemők megbetegedjenek és meghaljanak".
A cseh szakember, Peter Sebo, aki szintén a bakteriális pertussis, azaz a szamárköhögés kutatója, ugyanezt mondta: "[Az oltás] csak a súlyos betegség ellen véd, ahogy a koronavírus elleni oltás is."
Preston szerint nem fair összemérni azokat az oltásokat, amelyek már évtizedek óta használatban vannak a koronavírus elleni oltásokkal abban, hogy mennyire csökkentik a betegség terjedését.
"250 évnyi oltásra volt szükség, hogy kiirtsuk a fekete himlőt. A szamárköhögés ellen, vagy éppen BCG-vel a tuberkulózis ellen évtizedek óta oltunk. Tehát valójában ezekkel összehasonlítani a Covid-oltásokat nagyon félrevezető."
Preston azt is elmondta, hogy a vírusok új variánsai is hátráltatják, hogy az oltásoknak nagyobb hatásuk legyen a betegség terjedésére. Ez így történik például az influenzaoltások esetében is, amelyeket a félrevezető bejegyzés nem említ. A szakértő szerint ha nem lettek volna az új variánsok, akkor a Covid-oltásoknak is sokkal nagyobb hatása lenne a járvány terjedésére. "Ezért van az, hogy sok oltást, például az influenzaoltást, folyamatosan frissíteni kell."
Ráadásul, ahogyan azt már egy korábbi AFP cikk is kifejtette, a korábbi oltási kampányok esetében – eltérően a koronavírus-járványtól – nem feltétlenül végeztek PCR-teszteket, hogy detektálják az oltottak körében előforduló tünetmentes fertőzéseket.
AZ AFP kérdésére Falus András immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa 2022. január 12-én elmondta, hogy a legtöbb vakcina nem sterilizál, tehát nem tünteti el a betegséget okozó patogént (ez a koronavírus a Covid esetében), de a mennyiségét jelentősen csökkenti, és így adott esetben a fertőzőképesség is csökkenhet.
“A legtöbb vakcina a betegség ellen véd, de ez persze összefügg a vírus- vagy baktériumszámmal
Hasonlóképpen Keith Neal a Nothinghami Egyetem munkatársa azt mondta, hogy "az oltások célja a betegség megfékezése. A nyájimmunitás-hatások – ahogy az MMR és a konjugált agyhártyagyulladás elleni vakcina esetében – csak egy bónusz.
Egy egészségügyi dolgozó beolt egy férfit a Covaxin vakcina harmadik "emlékeztető" adagjával egy oltóközpontban Újdelhiben 2022. január 10-én. ( AFP / Sajjad HUSSAIN)
Andrew Preston hangsúlyozta, hogy fontos tisztázni, mit is várunk el egy oltástól.
"Nagyon világosan meg kell határozni, hogy mit is várunk egy oltástól, és mi a célunk vele. Hogy eradikáljuk a betegséget? Az egyetlen betegség, amit eddig oltásokkal sikerült eradikálni, az a fekete himlő. Ezellen lehet, hogy már háromszáz éve elkezdtünk oltani, és aránylag nem olyan régen jelenthettük csak ki, hogy a fekete himlőt sikerült eradikálni. A többi betegség esetén, amelyek ellen évtizedek óta oltunk, nem sikerült a betegséget eradikálni, csak kontroll alatt tartani" – mondta el Preston.
Preston arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegségek elleni harcban az oltások mellett egyéb egészségügyi intézkedések is fontosak. A tuberkulózis esetében például a fejlettebb csatorna- és vízvezetékrendszer, a fejlettebb lélegeztetés és más közegészségügyi intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a betegség terjedése eljutott arra a pontra, hogy az Egyesült Királyságban már nincs szükség általános oltásra.
Egy hasonló állításokkal foglalkozó AFP tényellenőrzésben, amik a koronavírus elleni oltásokat a gyermekbénulás, a kanyaró, és a rózsahimlő elleni oltásokkal hasonlították össze, egy szakértő rámutatott: "az oltásoknak eltérő célja van a kórokozótól függően".
A félrevezető Facebook-bejegyzés szerint a koronavírus elleni oltások előtt "nem volt diszkrimináció, ha nem volt valaki beoltva", de ez nem teljesen igaz, hiszen egy sor életkorhoz kötött kötelező védőoltás van Magyarországon.
Az életkorhoz kötött védőoltásokat rendelet szabályozza. A félrevezető bejegyzésben felsorolt oltások közül több is kötelező Magyarországon, például a diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni oltás, vagy éppen a rózsahimlő és a mumpsz elleni oltás.
A Társaság Szabadságjogokért védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztató oldala szerint azok a szülők, akik nem hajlandóak beoltatni a gyereküket, akár félmillió forint bírságra is számíthatnak. Ráadásul egy 2019 áprilisi alkotmánybírósági döntés szerint bizonyos esetekben a gyereket kivonhatják az oltásellenes családból, mivel a gyerek beoltásának megtagadása "a gyermeket súlyosan veszélyeztető magatartás"-nak minősül.
A Magyarországon közel 100 százalékos a kötelező oltásokkal való átoltottság: a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020-as adatai szerint az összes életkorhoz kötött kötelező védőoltás esetében 99 százalék fölött van az oltottak aránya.
Címlapkép: AFP / CHRISTOF STACHE (Korábban hibás forrásjelölés szerepelt a cikkben, a szöveg javítva: 2022. január 18. 17:33)
