Egy magyarul is terjedő Facebook-poszt egy egészen más helyen készült képpel próbálja eladni, hogy Mikolajivban ukrán katonák létfontosságú szervek nélküli holttesteire bukkantak.
„Az ukrán fegyveres erők katonáinak holttesteit létfontosságú szervek nélkül találták meg a Nikolaev városi kórház hullaházában”.
Ezzel a felütéssel indul egy február 8-án közzétett magyar nyelvű Facebook-poszt, amit már 175 felhasználó osztott meg.
A magyar átírással Mikolajivnak nevezett dél-ukrán város hullaházában a bejegyzés szerint „szervek és sérülések nyomai nélkül” jelentek meg az elhunyt katonák, akiket a hatóságok előzőleg semmilyen nyilvántartásba nem vettek fel.
„Az illegális transzplantológusok teljes mértékben kihasználják ezt a válságot” – állítja a Facebook-poszt, a „sérülések nyomai nélkül” megjegyzéssel kimondatlanul is azt sugallva, hogy a katonák nem harc közben estek el, hanem kifejezetten az illegális szervkereskedelem céljából ölték meg őket.
A bejegyzéshez tartozik egy a szöveg hatását felerősítő fotó is. Ezen meglehetősen rendezetlen körülmények között négy vagy öt fekete hullazsákot látunk guruló hordágyakon, valamint egy testes, kopasz férfit, aki kék gumikesztyűt és barna kötényt visel.
A kép azonban nem most készült, és nem is Mikolajivban. Valójában 2022. április 18-án készítette egy ukrán fotós a Kijev melletti Bucsa halottasháza előtt.
Bucsa 2022. március 5. és 30. között az orosz hadsereg ellenőrzése alatt állt. Az orosz csapatok kivonulása után számos civil áldozatot találtak a településen. Az ENSZ által létrehozott, a háborúban elkövetett emberi jogi jogsértéseket és háborús bűnöket vizsgáló bizottság tavaly októberben kiadott előzetes jelentésében bizonyítottnak látta, hogy Bucsában az orosz hadsereg tagjai tömeges kivégzéseket hajtottak végre.
A továbbiakban a kép beazonosításának folyamata mellett azt is bemutatjuk, hogy
Az állítólagos mikolajivi felfedezés története az orosz állami médiából ered.
A szervkereskedelem vádja a konkrét esetben mindössze azon alapul, hogy egy beazonosíthatatlan “aktivista” erről beszél egy videófelvételen.
A szervkereskedelem azonban visszatérő eleme az orosz dezinformációnak, már a tavaly februári invázió előtt is alkalmazták.
A bucsai mészárlás után készült a fotó
A magyar nyelvű Facebook-posztot a személyes profilján tette közzé egy felhasználó, de a szövegben található egy link a „Q-Great Awakening Magyarok” nevű Telegram-csatornára. A posztot valóban megtaláltuk ezen a Telegram-csatornán, itt is február 8-án osztották meg.
A fotón lévő vízjel a „Rustroyka1945” nevű orosz Telegram-csatornára utal, ahol szintén fellelhető a bejegyzés, orosz nyelven. Vélhetően innen vették át a magyar terjesztők.
A találatok között böngészve kiderült, hogy a hír orosz verziójáról – a Rustroyka1945 posztjáról – már írt tényellenőrző cikket a stopfake.org ukrán portál.
A stopfake.org visszavezette, hogy a bejegyzéshez mellékelt képet 2022 áprilisában készítették Bucsában. Ők a Seznam Zprávy nevű cseh újság fotógalériájában találták meg a képet.
A fotót azonban a cseh újság csak vásárolta, forrásként a Getty Images képügynökség van feltüntetve. A Getty Images weboldaláról az is kiderül, hogy a fotót április 18-án készítette Olekszij Furman ukrán fotós a bucsai halottasháznál.
A galéria címe az, hogy „Tömegsírokat és más orosz atrocitásokat tártak fel Kijev közeli településeken”, a konkrét kép leírása szerint egy hullaházi munkást ábrázol, amint halottaszsákokat néz. Az nem derül ki, hogy a zsákokban civil áldozatok voltak-e vagy katonák.
A bucsai helyszínt egyébként megerősíti a Los Angeles Times képgalériája is. Az amerikai lap Caroline Cole fotós neve alatt tett közzé egy képet 2022. április 19-i dátummal, amelyen jól beazonosíthatóan ugyanaz a bucsai hullaház, és nagy valószínűséggel ugyanaz a munkás látható, mint Furman fotóján.
Az orosz állami média kezdett szervkereskedelemről beszélni
A kép tehát biztosan nem támasztja alá azt az állítást, hogy a mikolajivi kórházban szervek nélküli orosz katonákat találták, sőt erőteljes manipulatív szándékra utal, hogy mindenféle megjegyzés nélkül egy máshol készült fotóval illusztrálták a bejegyzést.
De honnan ered a mikolajivi felfedezés sztorija?
A stopfake.org nyomozása szerint a történet először a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség honlapján jelent meg.
Ők a bucsai fotót nem használták, de a február 8-án reggel élesített cikkük még aznap ezzel a képpel kiegészítve futott végig az orosz social medián, majd a Facebookon és a Telegramon keresztül elért Magyarországra is.
A RIA Novosztyi a szervkereskedelem vádját egyedül egy állítólagos „földalatti aktivista” 28 másodperces videóüzenetére alapozta. A videóban szereplő férfit nem lehet beazonosítani, mert beszéd közben szinte teljesen eltakarja az arcát egy maszkkal. A videó a Twitterre angol felirattal is felkerült.
In the morgue of the Nikolaev city hospital, the Kiev authorities take unaccounted for and uninjured servicemen of the Ukrainian army “apart for organs," told the RIA Novosti an activist of the Nikolaev underground. pic.twitter.com/RcnL7CSlZp
Az orosz állami média nem a mikolajivi történettel kezdte el terjeszteni azt, hogy az ukrán katonák vagy akár civilek az illegális szervkereskedelem áldozatává válhatnak.
A Focus hírportál beszámolója szerint az ukrán egészségügyi minisztérium január 26-án sajtótájékoztatót is tartott annak érdekében, hogy megcáfolja ezt a mítoszt.
A kanadai hírszerzés már 2022 áprilisában az orosz dezinformációs hadviselés egy narratívájaként azonosította azt az állítást, hogy Ukrajna „elesett katonák, nők és gyerekek szerveivel kereskedik”.
2022 májusában az orosz állami média a Vöröskereszt mariupoli irodájáról terjesztette azt, hogy gyerekekről szóló egészségügyi információk nyilvántartásával segítette az illegális szervkereskedelmet.
De a szervkereskedelem vádja már korábban, a szíriai háborúban is felmerült: orosz médiumok a Fehér Sisakosok nevű humanitárius szervezetet támadták ezzel még 2019-ben.
Hitelt érdemlő bizonyíték azonban mindeddig nem került elő a „háborús” szervkereskedelemről.
A szervátültetés bonyolult folyamat, sok ember összehangolt, gyors és precíz munkáját igényli, így kifejezetten valószínűtlen, hogy ilyen műtéteket háborús körülmények között tudnának végrehajtani, ráadásul nagy tételben és titokban.
A Focus beszámolója szerint az ukrán egészségügyi minisztérium sajtótájékoztatóján például azt magyarázták, hogy egy-egy transzplantációs folyamatban több tucat ember vesz részt, azonban a legfontosabb pont a sebész, és transzplantációs műtétekre képes sebészből jelenleg mindössze nyolc van Ukrajnában.
Nagy körültekintést igényel továbbá az adott donorszervhez a megfelelő fogadó fél (recipiens) megtalálása. Az amerikai egészségügyi minisztérium ezzel foglalkozó ügynöksége szerint a vércsoportot, a testtömeget és a fogadó fél egészségügyi állapotát is figyelembe kell venni.
Már csak az időtényező miatt is életszerűtlennek tűnik, hogy háborús körülmények között meg lehetne szervezni a szervátültetéseket. Az amerikai ügynökség honlapja szerint a donor testéből történő eltávolítás után a szívet és a tüdőt 4-6 órán belül kell beültetni a recipiensbe, a májat 8-12, a hasnyálmirigyet 12-18, a vesét pedig 24-36 órán belül.
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz
Ez az oldal a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ, a weblap egyes funkció ezek nélkül nem működnek. Kérjük, nézze át a süti beállításokat, és jelölje be, melyeknek a használatához járul hozzá.
Customise cookies
Preferences for all services
Csak a legszükségesebb
Ezekre a sütikre mindenképpen szükség van a weboldal működéséhez, nélkülük a site nem üzemel megfelelően, így nem lehet őket kikapcsolni. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes adatot.
Teljesítmény
Ezek a sütik ahhoz kellenek, hogy követni tudjuk az oldal forgalmát, a használat jellemző módjait, és így javítani a site teljesítményét. Olyan mérőszámokat segítenek meghatározni, mint a látogatók száma, a lemorzsolódási arány, a forgalom forrása, és más hasonló mutatók. Ezek nélkül nem tudjuk megfelelően mérni az oldal forgalmát és javítani a teljesítményt és így a felhasználói élményt.
Funkcionális
Ezek a sütik lehetővé teszik az oldal személyre szabását és más összetettebb funkciókat. Ezeknek a bekapcsolódása jobb személyes böngészési élményt eredményez. Az oldalon lévő videók nem elérhetőek a sütik elfogadása nélkül.
