Orbán Viktor miniszterelnök 2023. október 27-i rádióinterjújában jelentette be, hogy a kormány újabb nemzeti konzultációt indít. Azóta nemcsak a postaládákba érkeznek meg a konzultációs ívek, hanem mindezt intenzív reklámkampány is kíséri: plakátokon, nemzeti konzultációs fórumokon, nyomtatott- és videós reklámokban valamint közösségimédia-hirdetésekben.
A legújabb nemzeti konzultáció a „Szuverenitásunk védelméről” címet viseli, és több elemében is hasonlít a 2017-es, 7 milliárd forintból lebonyolított „Állítsuk meg Brüsszelt!” nemzeti konzultációhoz. A jelenleg futó (2024. január 10-ig visszaküldhető) konzultáció 11 állításról kéri ki az emberek véleményét. Az állítások kivétel nélkül “Brüsszel”-re vonatkoznak, az Európai Bizottság alelnöke szerint azonban hazugságokat tartalmaznak.
Ebben a cikkben a nemzeti konzultáció első 3 állításával foglalkozunk részletesen:
1. Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást.
2. Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot.
3. Brüsszel meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP
Elöljáróban elmondhatjuk: bár az igaz, hogy mindhárom intézkedéssel kapcsolatban fogalmaztak már meg kritikákat uniós szinten,
a vonatkozó uniós ajánlások nem kötelezőek, és azokat a magyar kormány is jóváhagyta.
Először kezdjük azzal, hogy pontosan mire vonatkozik az első három kérdés „Brüsszel el akarja törölni” illetve „meg akarja szüntetni” fordulata. Az egyes állítások kifejtésnél a konzultációs ív csak homályos fogódzókat nyújt azzal kapcsolatban, milyen forrásokból következtet az EU-tól származó vélt fenyegetésre:
Valójában mindhárom téma – a kamatstop esetében meg is nevezett – országspecifikus ajánlásokban merül fel. Nézzük is meg, ez pontosan mit jelent.
A legutóbbi országspecifikus ajánlásokat 2023 júniusában fogadták el, a Magyarországra vonatkozó ajánlások teljes szövege itt olvasható.
A fent részletezett döntéshozatali folyamatból tehát látszik, hogy bár az országspecifikus ajánlások tervezetét a Bizottság munkatársai készítik, az ajánlások kiadásáról a tagállamok közösen döntenek. A konzultáció állításai tehát olyan ajánlásokra vonatkoznak, amelyeket - ha nem is értett velük egyet - a magyar kormány is jóváhagyott és elfogadott.
Ráadásul az országspecifikus ajánlások csak javaslatok, végrehajtásuk nem kötelező, és nem jár semmiféle szankcióval, ha egy tagország úgy dönt, nem kíván eleget tenni a benne foglaltaknak.
A nemzeti konzultáció állításaival ellentétben tehát szó sincs arról, hogy „Brüsszel” egy nemzeti kormány feje fölött átnyúlva hozna ezekben a témákban kötelező jellegű döntéseket.
Fotó: Német Dániel, 444
A magyar kormány hasonló módon, az Oroszország ellen bevezetett szankciók esetén is azt állította, hogy a bevezetésükről a “brüsszeli bürokraták” döntöttek, nem demokratikus módon - holott a kérdéses szankciókat a magyar kormány is rendere megszavazta. Ennek kapcsán egy korábbi cikkünkben magyaráztuk el, hogy működik az EU-s döntéshozatal, a képviseleti demokrácia, és mindebben hogyan vesz részt a magyar kormány.
Mindezek mellett az igaz, hogy a három intézkedésre valóban kitértek az országspecifikus ajánlások, és egyéb uniós dokumentumok és elemzések is részletezték, hogy milyen negatív hatásokat gyakorolnak a gazdaságra. Most nézzük részletesen az egyes pontokat!
A konzultációs ív első kérdése „Brüsszel” rezsitámogatással kapcsolatos terveivel foglalkozik. Ez a téma a 2017-es nemzeti konzultációban is terítékre került, a konzultációs ív készítői gyakorlatilag a hat évvel ezelőtti kérdést fogalmazták át és egészítették ki. A 2017-es konzultáció állításait, az Európai Bizottság akkor tételesen cáfolta.
„Brüsszel” rezsieltörlésre vonatkozó állítólagos terveit a 2023-as országspecifikus ajánlásokból vehették, ugyanis a dokumentum 18. oldalán valóban szerepel az “energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni” szövegrészlet. A teljes bekezdés így hangzik:
„Ugyanakkor a fennmaradó (a Bizottság jelenlegi becslése szerint 2023-ban a GDP 1,2 százalékának megfelelő) energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, az energiapiaci fejleményekhez igazodva és a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve, az ebből eredő megtakarításokat pedig a költségvetési hiány csökkentésére kell felhasználni.”
Az EU tehát valóban tett ajánlást energiatámogatási intézkedések fokozatos megszüntetésére, és részletezte ennek feltételeit is - mindezt pedig azért, hogy az elszállt költségvetési hiányt csökkentse a kormány.
Ráadásul nem „Brüsszel”, hanem maga a kormány törölte már el konzultációban védelmezett rezsicsökkentés egy részét. A kormány tavaly augusztusban kivezette az átlagfogyasztás feletti részre vonatkozó kedvezményes árszabást. És miközben a konzultációban a rezsivédelemről és „Brüsszel” beavatkozásáról kérdezi az állampolgárokat, a magyar kormány már korábban felvette a célkitűzései közé a villamosenergia támogatási rendszerének jövőbeni átalakítását, és vállalásokat tett a Bizottság felé a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatban is.
A rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó kérdést azzal egészítették ki, hogy Brüsszel egy olyan intézkedést akar kikényszeríteni, amely „havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit.” Ez azonban félrevezető, hiszen ez a spórolt összeg csak úgy jön ki, ha a földgáznak a holland gáztőzsdén 2022 augusztusában jegyzett árát (230 euró/MWh), illetve a hatósági – a kormánykommunikációban „rezsicsökkentett” – áron megvásárolható maximális gázmennyiséget (144 m3) vesszük a fogyasztás alapjául. Arra azonban 2022 szeptembere óta nem volt példa, hogy a gáz ára ilyen magas legyen (akkor rövid időre a 300 euró/MWh-t is meghaladta). Október végén, a konzultáció bejelentésének idején 50 euró körül, vagyis jóval alacsonyabb a 2022-es árnál.
A konzultációs ív második pontja „Brüsszel” kamatstop eltörlésére vonatkozó terveivel foglalkozik. Gulyás Gergely már a november 30-i kormányinfón bejelentette, hogy a kormány ismét meghosszabbítja a kamatstopot, a kis- és közepes vállalkozások számára április elsejéig a családok és a diákhitel esetében pedig 2024. július 1-jéig.
Vagyis a kormány a kamatokra vonatkozó intézkedést - legalábbis részben - már a konzultációs kérdőívre adott válaszoktól függetlenül meghozta.
bből a szempontból lényegtelen, hogy a két lehetséges válasz közül melyiket jelöljük be („a 2024-es évre is ki kell terjeszteni a kamatstopot” vagy a „Brüsszelnek igaza, ki kell vezetni az intézkedést”).
A konzultáció készítői forrásként ezúttal megnevezik az országspecifikus ajánlást, amelyben az ide vonatkozó rész valóban megtalálható, a dokumentum 30. oldalán:
[a magyar kormány] „fokozatosan szüntesse meg az ár- és kamatplafonokat a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében.”
Az ajánlás többek közt az Európai Központi Bank elemzésére hivatkozik, amelyben a kamatplafon negatív hatásairól készített. A tanulmány a 2021 óta bevezetett ideiglenes szakpolitikai intézkedéseket vizsgálja, amelyekkel a kormány a háztartások vásárlóerejét akarta megőrizni. A kamatstop mellett ide sorolják az üzemanyag- és élelmiszerár-sapkákat, az energiatámogatásokat, valamint a kamatplafonokat, amelyek a változó kamatozású jelzáloghitelekre, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelekre, egyes diákhitelekre és a nagy bankbetétekre vonatkoznak. A tanulmány következtetése, hogy ezeknek az intézkedéseknek a költségei – a magasabb közvetett adók révén – elsősorban a vállalkozásokat és a pénzügyi ágazatot terhelték, az intézkedések torzító hatásai pedig hozzájárultak a hazai termelés visszaeséséhez és az árplafonok által közvetlenül nem érintett termékek árának emelkedéséhez, és megakadályozták, hogy a kereslet az új gazdasági környezethez igazodjon.
A nemzeti konzultáció harmadik kérdése az úgynevezett extraprofitadóra vonatkozik, amelyet „Brüsszel” – csakúgy mint a rezsitámogatást és kamatstopot – a konzultáció állítása szerint meg akar szüntetni.
Csakhogy ez a célkitűzés valójában egy, a magyar kormány által összeállított programban szerepel.
A kormány 2023-2027-es konvergenciaprogramjában az adórendszerre vonatkozó célkitűzései között fogalmazta meg az extraprofit-adók kivezetését. (A konvergenciaprogram olyan hároméves költségvetési terv, amelyet minden nem-euróövezeti tagállam köteles elkészíteni és benyújtani az Európai Bizottságnak.)
A kormány saját megfogalmazása szerint: „az orosz-ukrán háború és a bekövetkezett energiaár-robbanás negatív költségvetési hatásainak ellentételezését célzó, átmeneti jelleggel bevezetett extraprofit-adók nem válnak az adórendszer integráns részévé, azok kivezetésre kerülnek.”
A szektorális különadókkal kapcsolatban egyébként az Európai Tanács ajánlása számos kritikát megfogalmaz, többek közt a szöveg 25. oldalán.
A dokumentum szerint az állam több ágazatot érintő, közelmúltbeli piaci beavatkozásai gyengítették a jogbiztonságot:
„Ezek a beavatkozások jellemzően arra irányultak, hogy egyes piacokon elbizonytalanítsák az uniós és a külföldi befektetőket vagy korlátozzák az uniós és a külföldi befektetéseket, gyakorlatilag lehetővé téve az állami tulajdonú vállalatok vagy a kormányhoz szorosan kötődő magáncégek számára egyes vállalkozások felvásárlását. Mindez súlyosan érinti az egységes piac és a jogállamiság alapelveit, és korlátozza a fenntartható gazdasági növekedés lehetőségeit”- írja a dokumentum.
A konzultációt ezúttal is intenzív médiakampány kíséri, Orbán Viktor és országjáró fideszes politikusok buzdítanak a konzultációs ív kitöltésére. Míg a plakátkampány a közterületeket árasztotta el, a közösségi média felületein kormánytagok, politikusok és kormányközeli elemzők és influenszerek gyakorlatilag azonos tartalmú üzenetei jelentek meg - politikai hirdetések formájában.
Így a nagy platformcégek is profitálnak a konzultációban megjelenő hamis információk terjesztéséből: a Meta a Facebookon és az Instagramon, a Google pedig a weboldalakon megjelenő hirdetéseken és a YouTube-reklámokon keresztül jut pénzhez (részben magyar közpénzhez).
A Meta (Facebook és Instagram) nyilvánosan hozzáférhető hirdetési adatbázisában, kulcsszavas kereséssel kapott találatok alapján látható, hogyan árasztották el a bejelentés óta a közösségi platformokat a kormánypárti politikusok és országgyűlési képviselők néhány posztjai.
Ilyen tartalmilag igen hasonló, néhány ezer forintért néhány napig látható hirdetéseket adtak fel például Nyitrai Zsolt, Zsigmond Barna Pál, Farkas Sándor, Pogácsás Tibor, Orbán Viktor pedig a YouTube-on futó reklámban buzdít a nemzeti konzultáción való részvételre.
Az egyik YouTube-on futó fizetett hirdetés
De beszálltak a kampányba a közpénzből fenntartott alapítványok és intézetek, mint az Alapjogokért Központ és annak vezetője, Szánthó Miklós, vagy a Nézőpont Intézet, a kormánypárti média (HírTv, a Metropol, vagy a vasarnap.hu), illetve a jövőre már 142 milliárdos költségvésből gazdálkodó közmédia is adott már fel nemzeti konzultációval kapcsolatos hirdetéseket.
A nemzeti konzultáció első három kérédéséről szóló, általunk azonosított fizetett politikai hirdetéseit ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.
A Facebook Ad Libraryben az adatok között szerepel a hirdetésekkel elért közönség becsült száma. Itt elég nagy a szórás, de nagyjából arányos a hirdetésre elköltött összeggel: a kisebb összegért (600 forinttól néhány ezer forintig) feladott hirdetések esetében 5-10 ezer fős közönséggel számol a közösségi platform, de egy 15-20 ezer forintos hirdetésnél a becsült elérés már 500 ezer és 1 millió között van. Ennél összességében véve nagyságrendekkel kisebb elérésű az aHang „ellenkonzultációja”, a Demokratikus Koalíció vagy a Momentum konzultációval kapcsolatos hirdetése.
A nemzeti konzultációt kísérő kampányukkal kapcsolatban megkerestük a Nézőpont Intézetet, a kormányközeli intézet hirdetései ugyanis arról tájékoztatnak, hogy a magyar lakosság milyen arányban támogatja a konzultációban megfogalmazott állításokat - holott maga a konzultáció hivatalosan még tart, január közepéig. A Nézőpont Intézet fizetett Facebook hirdetéseiben viszont már azt olvashatjuk, hogy:
A hirdetések alján olvasható apróbetűs szöveg arról tájékoztat, hogy a fenti állítások forrása „A Nézőpont Intézet kutatásának teljes felnőtt lakosságban vizsgált eredménye.” A Nézőpont Intézet kérdésünkre azt írta, hogy a Facebookon közölt adatok az intézet „saját, a felnőtt magyar népességre reprezentatív kutatásán alapulnak”, illetve hogy “az egyetértők száma a felnőtt társadalom véleménystruktúrája és a felnőtt társadalom lélekszáma (7,9 millió) szorzataként könnyen meghatározható”.
Azt azonban nem árulták el, hogy a kutatás teljes szövegét és részletes eredményeit hol lehet elérni, a kutatást hány ember megkérdezésével és milyen módszerrel végezték.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a Nézőpont Intézet a következő kiegészítést tette: "A hivatkozott kutatás a Nézőpont Intézet novemberi saját kutatása, 1000 fő telefonos megkérdezésével, amely reprezentatív a magyar felnőtt lakosságra nézve."
Címlapi kép: Németh Dániel, 444
