Miközben július végén világszerte hőmérsékleti rekordok dőltek meg, egyes közösségi média felhasználók figyelmen kívül hagyják a klímaváltozás okozta szélsőségekben rejlő veszélyeket. A Lancet című folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva egyesek azt állították, hogy a felmelegedés több életet ment meg, mint amennyi halálért felelős. A klímaszkeptikusok többször is tévesen arra használtak fel egy, a lapban megjelent tudományos cikket, hogy elbagatellizálják az emberi tevékenységből származó klímaváltozás hatását a népességre. A tanulmány egyik szerzője szerint a félrevezető posztok félremagyarázzák az írás legfontosabb megállapításait.

“Lancet: A felmelegedés minden évben 166 ezer életet ment meg” – áll a dán statisztikus és író, Bjørn Lomborg 2024. július 19-i Facebook-bejegyzésében. Lomborg korábban egy olyan könyvet adott ki, amely szerint az ember okozta éghajlatváltozással kapcsolatos globális riadalom több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

Lomborg bejegyzése egy, az AFP által korábban megcáfolt állítás egy változata, amely egy létező tanulmányon alapul. A kutatás 2021 júliusában jelent meg a The Lancet című brit orvosi folyóiratban (archivált link).

Klímaszakértők – többek között a tanulmány egyik szerzője – azonban azt mondták, hogy ha kizárólag a extrém hidegnek vagy hőségnek való kitettség okozta korai halálozásokra koncentrálunk, akkor figyelmen kívül hagyjuk a felmelegedés okozta extrém időjárás hosszabb távú hatásait, ezáltal pedig az extrém időjárásnak betudható haláleseteket is.

“Egyértelmű, hogy Lomborg következtetése, miszerint ‘az éghajlatváltozás életeket ment’, tendenciózus” – mondta Yuming Guo, aki dolgozott a kérdéses tanulmányon (archivált link).

“Az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklettel összefüggő halálozásra van hatással, hanem más közvetlen és közvetett hatásai is vannak” – mondta a szakértő az AFP-nek július 25-én, és olyan, az éghajlat által befolyásolt tényezőkre hivatkozott, mint az árvizek, a szárazság és a légszennyezés, amelyek mind növelik a halálozási kockázatot egyes populációkban (archivált link).

“Nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozásnak komoly hatásai vannak az emberi egészségre” – mondta Guo.

Félrevezető egyetlen számra összpontosítani

A tanulmány megállapította, hogy a 2000 és 2019 közötti időszakban 100 ezer lakosra 74, hőmérséklettel összefüggő többlethalálozás jutott. Ez az időszak magába foglalta a feljegyzések kezdete óta regisztrált legmelegebb évtizedet (archivált link).

Lomborg a 166 ezres számot úgy kapta meg, hogy megnézte, hogy világszerte mennyivel kevesebben haltak meg az extrém hideg miatt a 2016-2019-es időszakban, mint 2000 és 2003 között (a posztja szerint 283 ezerrel kevesebben) és ebből kivonta azt a számot, amennyivel az extrém meleg miatt többen haltak meg 2016-2019-ben a 2000-2003-as időszakhoz képest (a poszt szerint 116 ezren).

A tanulmány szerint a globális felmelegedés “rövid távon kissé csökkentheti a hőmérséklettel összefüggő nettó halálesetek számát, bár hosszú távon az éghajlatváltozás várhatóan növeli a halálozási terhet”.

Guo elmondta: “2000 és 2019 között az extrém hideg okozta halálozás csökkent, míg az extrém hőséggel kapcsolatos halálozás nőtt, ami az összes halálozás nettó csökkenését eredményezte”.

A többlethalálozáshoz azonban számos tényező járul hozzá, és “nem helyes ezt a nettó csökkenést kizárólag az éghajlatváltozásnak tulajdonítani” – mondta a szakértő.

Lisa Alexander, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem klimatológiaprofesszora szintén azt mondta (archivált link), hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzések félrevezetőek azáltal, hogy egyetlen adatpontra összpontosítanak.

“Rövid távon lehet, hogy a globális felmelegedés ‘nettó megtakarítást’ eredményez”, de “a történet sokkal bonyolultabb annál, mint amit egyetlen tanulmány bemutat” – mondta Alexander 2024. július 24-én.

“A hőség mellett általában más tényezők, például a már meglévő betegségek, a társadalmi és gazdasági státusz, az életkor stb. is szerepet játszanak” – tette hozzá a professzor.

Aluljelentett a hőség áldozatainak száma

Caradee Wright, a Dél-afrikai Orvosi Kutatási Tanács tudományos főmunkatársa (archivált link) korábban az AFP-nek elmondta, hogy nehéz pontos adatokat szerezni a hőséggel kapcsolatos egészségügyi problémákról. “A hőség okozta halálesetekről mindenhol durván aluljelentett adatok vannak” – mondta Wright.

A hőguta miatt kórházba vagy klinikára kerülő beteget valószínűleg olyan alapbetegségekkel diagnosztizálják, mint a cukorbetegség vagy légzési nehézségek, mondta el Wright , és végül ezeket az alapbetegségeket tüntetik fel a halál okaként.

“Nem rendelkezünk megfelelő adatokkal a halálozásokat és a megbetegedéseket illetően a világ sok olyan alacsony és közepes jövedelmű országából, amelyben a hőség problémát jelent” – mondta Wright.

Elfatih Eltahir, az MIT klímaváltozással foglalkozó központjának professzora (archivált link) egyetértett azzal, hogy “az éghajlat és az extrém hőmérsékletek okozta kockázatok jelentősen eltérnek [a különböző országokban]”, és számos társadalmi-gazdasági tényezőtől függnek.

“A különböző közösségek a klímaváltozás okozta veszélyek különböző szintjeit tapasztalják meg, és különböző mértékű sebezhetőséggel bírnak” – mondta az AFP-nek Eltahir július 23-án.

“Different communities experience different levels of climate hazard and exhibit different levels of vulnerability,” he told AFP on July 23.

2024-ben hőhullámok perzselik fel a világ nagy részét, beleértve a kelet-európai országokat, Japánt, valamint Észak- és Közép-Amerikát.

Marokkóból a közelmúltban jelentették, hogy az extrém hőség 24 óra alatt legalább 21 ember halálát okozta.

Az AFP tényellenőrzései az éghajlatváltozással kapcsolatos hamis és félrevezető állításokról itt olvashatók.

Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.