Attól, hogy a Soros család támogatja Kamala Harris jelöltségét és anyagilag is segíti a Demokrata Pártot, közvetlenül nincs beleszólásuk abba, ki lesz az elnökjelölt.

„Soros György és fia döntenek a demokrata elnökjelöltről”

– ezzel a címmel jelent meg egy cikk vasárnap késő este az Origón .

Mindez azután történt, hogy Joe Biden vasárnap bejelentette, visszalép az elnökjelöltségtől az idei választáson, majd támogatását Kamala Harris jelenlegi alelnöknek ajánlotta fel, követőit szintén erre buzdítva.

My fellow Democrats, I have decided not to accept the nomination and to focus all my energies on my duties as President for the remainder of my term. My very first decision as the party nominee in 2020 was to pick Kamala Harris as my Vice President. And it’s been the best… pic.twitter.com/x8DnvuImJV

— Joe Biden (@JoeBiden) July 21, 2024

A korábban Bident támogató demokrata szuperdonorok sorra álltak be Harris mögé , köztük Soros György fia, Alex Soros is, aki úgy írt X-oldalán az alelnökről mint „a legjobb és legalkalmasabb jelölt”-ről.

It’s time for us all to unite around Kamala Harris and beat Donald Trump. She is the best and most qualified candidate we have. Long live the American Dream! 🇺🇸 🗽 #Harris2024 pic.twitter.com/KG09YnWHZK

— Alex Soros (@AlexanderSoros) July 21, 2024

Ahogy Soros György is kifejezte támogatását Kamala Harris jelöltségével kapcsolatban: ezt a szóvivője közölte, írja a Wall Street Journal .

Röviddel Sorosék bejelentése után a magyar kormánypárti médiában sorra jelentek meg az olyan cikkek, amelyek azt állították, hogy Kamala Harris „Soros Györgyék jelöltje ”, és hogy valójában Sorosék döntenek arról, ki lesz a demokraták elnökjelöltje.

Ez az állítás megjelent még:

Erre erősítettek rá a Megafon ismert influenszerei is: Bohár Dániel például arról írt , hogy

„Ha Sorosék azt mondják, hogy Kamala Harris lesz az elnökjelölt, akkor ő lesz!”

Kötter Tamás pedig azt a kérdést tette fel , hogy

„O lyan vajon soha nem lesz, hogy Soros egyszer végre személyesen indul választáson? ”

Ezek a cikkek és posztok azonban tévesen sugallják azt, hogy Soroséknak tényleges döntési joga van a demokrata elnökjelölt kiválasztásában.

A Soros család ugyan valóban támogatásáról biztosította Kamala Harrist, és az is tény, hogy Soros György fontos támogatója a Demokrata Pártnak, ám mindez nem jelent közvetlen beleszólást abba, hogy ki legyen a demokrata elnökjelölt.

A demokrata elnökjelölt kiválasztása összetett folyamat, az alábbiakban ennek lépéseit vesszük sorra.

Hogyan választják ki a demokraták elnökjelöltjét?

Joe Biden visszalépésével a demokraták előtt két út áll, hogy kiválasszák azt a jelöltet, aki a november 5-i elnökválasztáson megmérkőzik a republikánusok jelöltjével, Donald Trumppal. Attól ugyanis, hogy Biden kijelentette, hogy Kamala Harrist támogatja és tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy elnökjelölt legyen, Harris pedig elfogadva a támogatást be is jelentkezett a pozícióra , az alelnökből még nem lesz automatikusan jelölt .

On behalf of the American people, I thank Joe Biden for his extraordinary leadership as President of the United States and for his decades of service to our country.

I am honored to have the President’s endorsement and my intention is to earn and win this nomination.

— Kamala Harris (@KamalaHarris) July 21, 2024

Az egyik út egy augusztus eleji virtuális szavazás, a másik az úgynevezett nyílt konvenció, amelyre a Demokrata Nemzeti Konvenció – a párt küldöttgyűlése – alkalmával, augusztus 19-én kerülhet sor.

Nézzük részletesen, melyik út mit jelent, és kik azok egyáltalán, akik szavazhatnak.

Kik szavaznak?

Egyrészt az egyes államok helyi küldöttei , majdnem négyezren (egészen pontosan 3933-an). Ők azok, akik már az előválasztáson is voksoltak, és akik akár virtuális szavazásra, akár a konvención való szavazásra kerül sor, mindkét esetben voksolnak. Ezek a küldöttek nem kizárólag politikusok, lehetnek például a Demokrata Párthoz és a jelölthöz lojális választópolgárok, adománygyűjtők, vagy a párt aktivistái is.

Másrészt az úgynevezett automatikus delegáltak, nagyjából 700-an (egészen pontosan 739-en). Őket szokás szuperdelegáltaknak is nevezni, mert ők a párt legmagasabb rangú vezetői és nagy nevei, például korábbi elnökök vagy alelnökök, kormányzók, kongresszusi tagok. Ide tartozik például Barack Obama vagy a Clinton család.

1. A virtuális szavazás

Joe Biden ugyan megnyerte a demokrata előválasztást, de hivatalosan még ő sem volt elnökjelölt. A tervek szerint Biden jelöltségéről augusztus elején egy virtuális szavazáson döntöttek volna a delegáltak.

Egy ilyen virtuális szavazás általában nem része az elnökjelölt kiválasztási folyamatának, de idén bizonyos jogi kihívások miatt a demokraták úgy döntöttek, hogy élnek a lehetőséggel, ezzel is megerősítve Biden jelöltségét. (Hivatalosan az elnökjelöltség az egyes államokban dől el, idén pedig Ohióban a helyi Trump-pártiak elérték, hogy előrehozzák az elnökjelölt megállapításának határidejét, így az hamarabb megtörtént volna, mint a Demokrata Párt konvenciója és Biden hivatalos elnökjelöltté válása.)

Ha ezt a virtuális szavazást az eredeti tervek alapján megtartják a demokraták, és a delegáltak többsége Kamala Harrisre szavaz, akkor már augusztus elején eldőlhet, hogy ő indul az elnöki székért. Ha a demokraták úgy döntenek, hogy mégsem lesz virtuális szavazás, a párt akkor is megállapodhat, hogy Harrist támogatja.

Ezekben az esetekben a demokrata elnökjelölt személye már a konvenció előtt eldől, és az augusztus 19-i küldöttgyűlésen tartott szavazás csupán formális lesz.

2. Nyílt konvenció

Ha azonban a demokratáknak semmilyen formában nem sikerül megegyezniük az elnökjelöltjükről augusztus 19-e előtt, akkor a Demokrata Párt küldöttgyűlésén nyílt konvenció dönt majd a jelölt személyéről. Erre utoljára 1968-ban került sor.

Ez azt jelenti, hogy azok a delegáltak, akik az előválasztás során Joe Bidenre szavaztak, nem kötelesek Harrist támogatni, szabadon választhatnak mást. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy ugyan jogilag nincs a delegáltaknak kötelezettsége Biden felé, ám ha egy küldött az előválasztáson Bidenre voksolt (a jelenlegi elnök pedig ugyebár beállt Harris mögé), akkor lehet arra számítani, hogy Harrist is támogatni fogja.

Ha valamelyik demokrata politikus úgy gondolja, hogy megméretteti magát a konvención, akkor legalább 300 aláírást össze kell gyűjtenie a küldöttektől, méghozzá úgy, hogy egy államból legfeljebb 50 érkezhet.

A konvención szintén a delegáltak többségére van ahhoz szükség, hogy eldőljön az elnökjelölt személye. Az első körben csak a majdnem négyezer küldött szavazhat, a szuperdelegáltak nem. Az ő szavazatukra csak akkor van szükség, ha az első körben nem születik többség, és tartani kell egy második kört. A szavazás addig folytatódik, amíg egy jelöltet nem támogat a delegáltak többsége.

Mi köze mindehhez Soros Györgynek?

Az tény, hogy Soros György fontos támogatója a Demokrata Pártnak. Ahogyan az is, hogy a donorok meghatározó szereplői egy-egy elnökjelölti kampánynak, hiszen annak megfelelően, hogy szimpatikus-e nekik az adott jelölt, dönthetnek az anyagi támogatás és annak megvonása mellett. Azt tehát nem állítjuk, hogy nincs hatásuk az elnökjelölt személyének kiválasztására.

A donorok azonban nem egyenlők a delegáltakkal, akik valójában döntenek arról, hogy ki legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje.

A Bloomberg cikke szerint Soros egyik szervezete, a Fund for Policy Reform idén januárban 60 millió dollárt adományozott a Democracy PAC-nak (ez egy olyan politikai akcióbizottság, amely a hivatalban lévő demokrata képviselőket és a párt jelöltjeit támogatja). Mindez a Szövetségi Választási Bizottsághoz (FEC) benyújtott jelentésből derül ki . És bár az tény, hogy a politikai akcióbizottságot Soros György előszeretettel támogatja, mások is adományoznak nekik pénzt.

A FEC honlapján egyébként egy gyors kereséssel megtalálható , hogy Soros mennyi pénzzel és kiket támogatott (idén például már 15 alkalommal adományozott pénzt különböző szervezeteknek).

Soros mellett azonban számos más nagy támogatója is akad a demokratáknak, akik egyébként sorra üdvözlik Biden visszalépését és állnak be Kamala Harris mögé. Köztük van például Reed Hastings, a Netflix vezérigazgatója vagy Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója is . Ezekről a támogatókról azonban a magyar kormánymédia nem számolt be.

Közreműködött: Balogh Boglárka

Címlapi kép: Chris Delmas/AFP