Ha megkérdezzük az embereket, hogy mi Magyarországon a vezető halálok, biztos azt mondaná mindenki, hogy szív- és érrendszeri betegségek vagy rák. De nem: az abortusz
- mondta Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti képviselője július 27-én Ásotthalmon, a Magyar Sziget nevű fesztiválon, “A világ halad, a család marad” című beszélgetésen.
Dúró Dóra rendszeresen beszél az abortusz témájáról. Május végén, amikor a parlamentben ismertette a pártja javaslatát arról, hogy az abortusz előtt álló nőknek kötelező legyen meghallgatni a magzat szívhangját, szintén arra hivatkozott, hogy
Az KSH adatai szerint azonban az elmúlt években
nem érte el a 25 ezret az abortuszok száma, és nem igaz, hogy ez lenne a vezető halálozási ok Magyarországon.
A KSH évente közöl adatokat Magyarországon a leggyakoribb halálokokról. A legfrissebb statisztikák 2020-ra vonatkoznak, amikor összesen 141 002 ember halt meg.
Közülük legtöbben, 65 922-en szív-és érrendszeri betegségekben haltak meg.
A KSH az abortuszokat nem a halálokok között tartja számon: külön statisztikában listázza a magzati veszteségek számát, köztük a terhességmegszakításokat is. A számok azonban így is összevethetők:
2020-ban 23 901 abortuszt regisztráltak, tehát több mint 42 ezerrel kevesebbet, mint keringési rendszer betegsége miatti halált. Daganatos megbetegedésekben pedig 32 451-en, 8550-nel többen hunytak el ebben az évben, mint ahány terhességmegszakítást végeztek.
Az abortuszok száma a kétezres évek eleje óta (egyetlen év, 2008 kivételével) évről évre csökkent Magyarországon: míg 2001-ben több mint 56 ezer terhességmegszakítást végeztek az országban, 2021-ben kevesebb mint feleannyit, 21 907-et.
Ez valamivel elmarad a Dúró Dóra által említett 25 ezres számtól (utoljára 2019-ben végeztek több mint 25 ezer abortuszt itthon).
Magyarországon a terhesség csak a törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg, meghatározott indok megjelölésével. Ilyen indok, ha a terhesség bűncselekmény (szexuális erőszak) következménye, a terhesség a terhes nő egészségére súlyosan veszélyes, a magzat valószínűleg súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved vagy a terhes nő súlyos válsághelyzetben van. (Azt a nő jogosult eldönteni, hogy egy élethelyzetben súlyos válsághelyzetet idézne-e elő a terhesség és a gyerek vállalása, az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat nem ellenőrzi az indokokat).
A statisztikában azonban arról nincs információ, hogy az adott években milyen indokkal végezték az abortuszokat, valamint arról sem, hogy az elvégzett abortuszok a magzat halálával végződtek-e (az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja szerint alacsony eséllyel, de előfordulhat, hogy a beavatkozás ellenére a terhesség továbbra is fennáll).
Az azonban látható, hogy 2001 és 2020 között a regisztrált terhességmegszakítások száma minden évben alacsonyabb volt, mint a keringési rendszeri betegségekben elhunytak száma.
Május végén a Hír TV-nek adott interjúban Dúró arról is beszélt, hogy
“mérések is vannak azzal kapcsolatban”, hogy egy hónappal az abortusz után a nők 10-15 százaléka megbánja a döntését.
Megkérdeztük Dúrót, hogy pontosan milyen mérésekre utalt. Válaszában Brenda Major amerikai szociálpszichológus és szerzőtársainak tanulmányára hivatkozott, amelyet 22 éve, 2000-ben publikáltak.
A kutatásban 442 nő vett részt, akik 1993-ban, az USA-ban végeztettek abortuszt.
A tanulmány szerint az abortusz után 1 hónappal a résztvevők 10,8 százaléka, az abortusz után 2 évvel pedig a nők 16,3 százaléka bánta meg a döntését. A tanulmány azt is kiemeli, hogy a nők túlnyomó többsége (72 százaléka) elégedett volt a döntésével két évvel az abortuszt követően is.
A témában frissebb adatokat közölt például az ANSIRH (UCSF Advancing New Standards in Reproductive Health) kutatócsoport 2020 elején, a Social Science & Medicine folyóiratban. A kutatásban 956 nő vett részt, akik az USA-ban 2008 és 2010 között akartak abortuszt végeztetni. A kutatás szerint az abortusz elvégzése után öt évvel
a megkérdezettek több mint 97 százaléka gondolta úgy, hogy helyes döntést hozott.
Az Amerikai Pszichiátriai társaság (APA) idei összefoglalója is erre a kutatásra hivatkozik a témában.
Zeller Judit, a TASZ magánszféra-projektjének szakértője szerint az abortusszal kapcsolatos felmérések sok esetben azért problematikusak, mert ha meg is állapítják, hogy a nő rosszabb lelkiállapotban van az abortuszt közvetlenül megelőző, illetve azt ezt követő időszakban, mint korábban, “nem kalkulálják bele azt, hogy ehhez például az abortuszt elítélő közvetlen környezet vagy a stigmatizáló társadalmi környezet is hozzájárul”, csak az abortusz tényét nézik.
Június végével megszűnt az abortuszhoz való jog törvényi védelme az Egyesült Államokban, miután a Legfelsőbb Bíróság felülbírálta a csaknem ötven éve, a Roe kontra Wade ügyben hozott ítéletét, amely garantálta, hogy egyetlen tagállam sem hozhat abortuszt tiltó intézkedéseket. Ezzel egy időben Magyarországon is újra felélénkült az abortuszról szóló diskurzus, az elmúlt hetekben több politikus is megszólalt a témában.
Semjén Zsolt a Telexnek azt nyilatkozta Tusványoson, a társadalom hozzáállása miatt itthon jelenleg nem aktuális az abortusztörvény szigorítása. Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük Dúró Dórát, kíván-e reagálni a KSH számai és az általa ismertetett adatok közötti eltérésekre. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Címlapi kép forrása: Dúró Dóra Facebook
