Az európai országokat összehasonlító statisztikában mindössze egyetlen bűncselekménytípust találtunk, amelyben Magyarország teljesít a legjobban. Egy Deák Dániel által hivatkozott felmérés szintén ellentmond a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor október 6-án vasárnap az olaszországi Pontidában járt , ahol a Matteo Salvini vezette Liga nagygyűlésén vett részt. A miniszterelnök beszédében főként a migrációról és a biztonságról értekezett, és kijelentette, hogy:

„Ma Magyarország Európa legbiztonságosabb országa.”

Orbán Viktor nem először beszélt arról, mennyire biztonságos Magyarország:

Bővebben sem ezekben a megszólalásokban, sem a mostani, olaszországi beszédében nem fejtette ki a miniszterelnök, hogy mire gondol pontosan, amikor Európa legbiztonságosabb országaként hivatkozik Magyarországra. Általában a rendőrök számának növeléséről és a rendvédelem tiszteletéről beszél, és arról, hogy „a bűnözést letörtük, a bűnözőket bezártuk.”

Orbán Viktor és Matteo Salvini a Liga nagygyűlésén Pontidában, 2024. október 6-án. Fotó: Piero CRUCIATTI / AFP

Hogy Orbán milyen adatokra alapozva állította, hogy Magyarország a legbiztonságosabb Európában, pontosan nem tudjuk, a miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant pedig hiába kérdeztük, cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Ezért megnéztük az elérhető európai statisztikákat egyes bűncselekményekre és az európaiak szubjektív biztonságérzetére vonatkozóan, és arra jutottunk, hogy

az elérhető adatok szerint mindössze egyetlen olyan bűncselekmény van a felsoroltak között, amelyből Magyarországon történt a legkevesebb. Az összes többi kategóriában vannak nálunk jobban teljesítő országok, ezért ezek alapján Orbán Viktor kijelentése erős túlzásnak tűnik.

Miből mennyi?

Az Eurostat adatai 21 rendőrségi nyilvántartásba vett bűncselekménytípusra vonatkoznak, amelyeket az egyes országok statisztikai hivatalaitól, a rendőrségtől és igazságügyi szervektől gyűjtenek be évről évre. A kategóriák az alábbiak:

A legfrissebb adatok 2022-re vonatkoznak, és a jobb összehasonlíthatóság kedvéért nem az esetek számát, hanem a bűncselekmények százezer lakosra vetített számát vettük alapul.

Van néhány olyan adat, amely Magyarországra vonatkozóan egyáltalán nem elérhető (szervezett bűnözésben való részvétel), vagy csupán régi adatok állnak a rendelkezésünkre, legutoljára 2015-ből (súlyos testi sértés, szexuális bántalmazás, betöréses lopás, magánlakásokba történő betöréses lopás, gépjárműlopás). Ezeket értelemszerűen nem tudjuk összehasonlítani a többi európai országgal, ám még így is van 15 bűncselekménytípus, amelynél vannak adataink.

Ezek közül mindössze egyben teljesít Magyarország a legjobban: nálunk történt 2022-ben a legkevesebb rablás.

A szándékos emberölések száma Magyarországon százezer lakosra vetítve 0,88, ezzel pedig a középmezőnyben foglalunk helyet. A szándékos emberölési kísérletek százezer főre vonatkozó száma 1,02, ezzel pedig a nyolcadik legjobb helyet foglaljuk el az uniós listán, olyan országok előznek meg bennünket, mint például Lengyelország, Bulgária vagy Írország. Emberrablásból is rendkívül kevés történik Magyarországon (0,07 százezer főre vetítve), ám ebben a kategóriában is megelőz bennünket hét ország, például Csehország vagy Horvátország.

A szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekményeknél a helyzet nem teljesen egyértelmű. Az Eurostat definíciója ugyanis több kategóriát különböztet meg:

Ehhez képest a magyar Büntető Törvénykönyvben pusztán szexuális erőszakról van szó, amely a magyar törvények szerint azt jelenti, hogy valaki „a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, illetve valaki más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.” A KSH adatai között pedig szexuális erőszakra és szexuális kényszerítésre vonatkozó adatokat találtunk , nemi erőszakra vagy szexuális bántalmazásra vonatkozóakat nem.

Tehát a magyar és más európai országok adatgyűjtése (és a szexuális erőszakkal kapcsolatos szabályozása ) eltér egymástól.

Ez abból is látszik, hogy szexuális bántalmazásra vonatkozó magyar adatot nem találtunk az Eurostat statisztikáiban, a szexuális erőszak bűntettének száma és a nemi erőszakok száma pedig 2017 óta minden évben megegyezik (2022-ben ez a szám 6,06 volt százezer főre vetítve). Az eltérő adatgyűjtés miatt ezért hiába van adatunk erre a két bűncselekménytípusra vonatkozóan, pontos európai összehasonlítást nem tudunk adni.

Mindezek mellett a szexuális kizsákmányolás bűncselekményére vonatkozóan találunk még adatokat, amely az Eurostat meghatározása szerint olyan szexuális erőszakot, vagy szexuális erőszakkal való fenyegetést jelent, amelynél az erőszaktevő visszaél a hatalmával, a bizalommal vagy egy kiszolgáltatott helyzettel. Ebből Magyarországon százezer főre vetítve 4,77 történt, ezzel pedig a tizedik helyen állunk az európai rangsorban, a gyermekpornográfiával kapcsolatos esetek listáján pedig a hetediken (4,01-gyel).

A rablás az egyetlen kategória, amelyben Magyarországon történik az EU-n belül a legkevesebb (5,50 százezer főre vetítve), itt valóban a lista elején állunk. Ha azonban a lopások számát (501,76 százezer lakosra) nézzük, kilenc ország, köztük például Szlovákia és Románia is jobban teljesít nálunk.

A kábítószerrel kapcsolatos jogellenes bűncselekmények rangsorában Magyarországot tíz ország előzi meg, a százezer lakosra jutó 76,56-os eredménnyel a középmezőnyben foglalunk helyet. A számítástechnikai rendszerek és adatok elleni bűncselekményekkel viszont a lista végén, a 20-ik helyen kullogunk (60,81 ilyen bűncselekmény jut százezer főre).

Az Eurostat listáján négy olyan bűncselekménytípus van, amely pénzügyekkel kapcsolatos, ezek közül egyben sem teljesítünk jól. A csalások száma százezer lakosra 215,13, amellyel megint csak a középmezőnyben foglalunk helyet. A korrupciós (11,47) és pénzmosással kapcsolatos bűncselekményeknél (5,50) 13 ország előzi meg Magyarországot, a vesztegetéseknél (8,44) pedig 21 ország van előttünk, a lista végén állunk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a regisztrált bűncselekmények számát rögzíti és gyűjti, némileg más kategóriákat használva, mint az Eurostat adatbázisa. A KSH adatgyűjtéséből az tűnik ki, hogy

míg 2016 és 2021 között folyamatosan csökkent a bűncselekmények száma, addig 2021 és 2023 között ismét emelkedni kezdett.

2023-ban a KSH adatai szerint a három legtöbbet előforduló bűncselekmény

Szubjektív biztonságérzet

A különböző bűncselekmények számának összehasonlítása mellett a szubjektív biztonságérzettel kapcsolatos felmérések abban segíthenek, hogy megnézzük, mennyire érzik az emberek biztonságos helynek Magyarországot. Ilyen elemzést találunk a KSH oldalán is: a statisztikai hivatal a „ Mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után? ” kérdéssel próbálja felmérni a magyarok szubjektív biztonságérzetét, az eredményeket mind régiós , mind nem, korcsoport, iskolai végzettség és egyéb kategóriák szerinti lebontásban is közzéteszik a honlapjukon.

Ha európai összehasonlításra van szükségünk, akkor ismét az Eurostat adataihoz érdemes fordulnunk. Erről a listáról – amely azt mutatja, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban emberek milyen arányban számolnak be a környezetükben bűnelkövetésről, erőszakról vagy vandalizmusról (ehhez nem szükséges, hogy a válaszadó közvetlenül, személyesen áldozata legyen ilyennek) – egy korábbi cikkünkben már írtunk .

Akkor azt állapítottuk meg, hogy

Viszont azt is megjegyeztük, hogy az elmúlt három évben, 2020 és 2023 között Magyarország négy helyet csúszott vissza ezen a listán, miközben a környezetükben közbiztonsági problémákról beszámolók aránya 5,3 százalékról 6,1 százalékra nőtt. 2020-ban a szubjektív közbiztonság tekintetében egyértelműen az élmezőnyben voltunk, 2023-ra azonban az első harmad végére, a középmezőny elejére csúsztunk vissza.

Mit mond Deák Dániel?

Néhány nappal Orbán olaszországi beszéde előtt a megafonos Deák Dániel is éppen arról értekezett a Facebook-oldalán , hogy:

„Magyarország a világ 14. legbiztonságosabb országa a nemzetközi összeállítások szerint.”

A posztban említett „nemzetközi összeállításhoz” Deák forrást ugyan nem jelölt meg, de mi megtaláltuk, hogy a Global Peace Index (GPI) 2024-es riportjából származik az adat.

Eszerint az összeállítás szerint Magyarország valóban a 14. legbiztonságosabb ország a világon, ráadásul az előző évhez képest négy helyet ugrott előre a listán. Ha azonban tüzetesebben megnézzük az idei jelentést , akkor láthatjuk, hogy

Ez tehát egy újabb rangsor, amely ellentmond Orbán Viktor kijelentésének.

Forrás: Global Peace Index 2024

Ráadásul, ha a kutatásból a Társadalmi biztonság és védelem dimenziót vesszük, akkor már csupán a 27-ik helyet foglalja el Magyarország, számos európai ország után, mint például Ausztria, Horvátország vagy Lengyelország.

Címlapi kép: Orbán Viktor és Matteo Salvini a Liga nagygyűlésén Pontidában, 2024. október 6-án. Fotó: Piero CRUCIATTI / AFP