A miniszterelnök egy német tanulmányra hivatkozott, de abban egyáltalán nem beszélnek a szankciókról. A konkrét számítást hiába kértük ki a kormánytól.

Immár fél éve központi eleme Orbán Viktor és a kormány kommunikációjának, hogy a magyar gazdaság problémáiért és a rekordokat döntögető inflációért az Európai Unió Oroszország elleni szankciói felelősek. Orbán friss napirend előtti felszólalásában is megismételte ezt az állítást.

A miniszterelnök többnyire csak általánosságokkal igyekszik megtámogatni a kormányzati narratíva fő tételét, január 27-i rádióinterjújában azonban konkrét számot hozott arról, mekkora veszteséget okoznak szerinte a szankciók 2023-ban a magyar gazdaságnak: 3764 milliárd forintot.


Egy hónapja próbáljuk megtudni, hogyan kapta meg ezt a számot Orbán.

A pontos számítást nem adta ki nekünk a kormány, de a módszertani háttér ismeretében így is ellenőrizhetjük, hogy valós-e a miniszterelnök által közölt adat, és hogy mi közük van a szankcióknak a magyar gazdaság “veszteségeihez”.

A január 27-i interjú

Orbán egy Németországban készült számításra hivatkozva vezette fel nyilatkozatának témánk szempontjából releváns részét.

„A németek készítettek egy számítást, valahova föl is írtam ide magamnak, arról, hogy ebben az évben, a 2023-as évben a háború és a szankció mekkora veszteséget fog okozni Németországnak. Érdekes módszertani megoldásokat választottak, de arra jutottak a végén, hogy 2023-ban a német gazdaság 175 milliárd eurónyi veszteséget fog elszenvedni. A magyar nemzeti össztermék az valamivel efölött van. Tehát Németország elveszít egy teljes magyarországnyi gazdasági teljesítményt a szankciók miatt.”

A miniszterelnök a számítás első említésénél még azt mondta, hogy „a háború és a szankció” miatti veszteségről van szó, néhány mondattal később viszont már csak a szankciókat tette felelőssé a német gazdasági teljesítmény csökkenéséért. Amikor a magyar helyzetről beszélt, szintén csak a szankciókat említette.

„Megkértem a mieinket, hogy egy hasonló módszertannal számolják ki, hogy mit jelent ez Magyarországnak, és arra jutottunk, hogy ebben az évben Magyarország el fog veszíteni 3764 milliárd forintot. Ez az elmaradt növekedés, a magyar nemzeti össztermék 4,8 százaléka. Tehát most már számszerűen is azt tudjuk mondani, hogy a szankciók majdnem akkora veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, mint az összes magyar ember által fizetett személyi jövedelemadó.”

De vajon milyen adatok és számítások vannak a miniszterelnök által bedobott szám mögött?

Bár a pontos összeghez vezető számítást nem tudtuk rekonstruálni, azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy erősen félrevezető a gazdasági teljesítményben tapasztalt teljes „kiesést” az uniós szankciók számlájára írni.

Vizsgálatunk legfontosabb megállapításai a következők:

• A német tanulmány, amelyre Orbán hivatkozott, egyáltalán nem említi a szankciókat, hanem arról beszél, hogy „a háború és a hozzá kapcsolódó gazdasági fenyegetések” okoznak 175 milliárd eurós veszteséget Németországnak.
• A módszertan azon alapul, hogy összehasonlítja a gazdaság háború előtti növekedési kilátásait a mostaniakkal. A várt növekedésben valóban volt visszaesés Magyarországon is, de ez a háború és számtalan gazdasági folyamat együttes hatása, nem lehet csak az EU szankciós politikáját felelőssé tenni érte.
• Megpróbáltuk közérdekű adatigényléssel megtudni, pontosan hogyan jött ki Orbánnak a 3764 milliárd forintos veszteség, de két minisztérium is az válaszolta, hogy nem minősülnek adatkezelőnek a kérdésben. A német módszertan alapján mi nem kaptuk meg ezt az összeget.

Milyen tanulmányra gondolt Orbán?

A miniszterelnök rádióinterjújában nem részletezte, hogy milyen német számításról beszél. Egy gyors internetes kereséssel arra jutottunk, hogy a kölni gazdaságkutató intézet, az IW Köln január 23-án publikált elemzésére utalhatott, hiszen ebben szerepel az Orbán által pár nappal később kiemelt szám.

Ez a cikk azonban egyáltalán nem említi a szankciókat, hanem az orosz-ukrán háború miatti gazdasági veszteségekről beszél. Már a címe is az, hogy „A háború idén 175 milliárd eurójába kerül a német gazdaságnak”.

Egy helyen „az ukrajnai háborúról és az azzal kapcsolatos összes gazdasági fenyegetésről” írnak a cikkben.

Ebbe beleérthetjük akár a szankciókat is, de mindenképpen félrevezető úgy beállítani a német tanulmányt, mintha az a szankciók Németországra gyakorolt negatív gazdasági hatásairól szólna.

Hogy milyen módszertannal jutottak a németek a 175 milliárd eurós számhoz, arról a cikk a következőket írja: „A számításhoz a jelenlegi helyzetet egy kontrafaktuális gazdasági trenddel hasonlítjuk össze, vagyis egy olyan világgal, amelyben nincs háború, ezért nincsenek magas energiaárak vagy szűk ellátási keresztmetszetek.”

Michael Grömling, az IW Köln kutatója a Lakmusz megkeresésére ennél részletesebb információkat közölt arról, hogyan számoltak. A német reál GDP háború előtt várt növekedési pályáját vetették össze a tényleges adatokkal és a jelenleg várt fejlődéssel, és a két növekedési pálya különbségét tekintették a háború miatt kiesett gazdasági teljesítménynek.

A háború előtt várt növekedést a gazdasági elemzők 2022 februári konszenzusos előrejelzése alapján számolták ki, a jelenleg várt fejlődési pályát pedig a tényleges 2022-es GDP és a 2023 januári előrejelzés alapján.

Miért romlottak a magyar előrejelzések?

A „konszenzusos” gazdasági előrejelzéseket úgy készítik az ezzel foglalkozó cégek, hogy havonta összegyűjtik az egyes országokban elérhető, GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzéseket (leginkább bankok és gazdaságkutató intézetek becsléseit). Ezeket aztán átlagolják, így kapják meg a konszenzusos előrejelzést.

Az ilyen előrejelzésekhez jellemzően csak előfizetéssel lehet hozzáférni, de a Lakmusz megismerte a Consensus Economics nevű cég Magyarországra vonatkozó számait. 2022 februárjában, tehát még a háború kirobbanása előtt, az elemzők arra számítottak, hogy 2022-ben 4,9 százalékkal fog nőni a magyar reál GDP, 2023-ban pedig 3,8 százalékkal.

A tényleges 2022-es GDP-növekedés ehhez képest csak 4,6 százalék lett a KSH közlése szerint, a 2023 januári konszenzusos előrejelzés pedig 2023-ra már 0,1 százalékos GDP-csökkenést vetített előre Magyarországon.

Valóban romlottak tehát a kilátások 2022 eleje óta. A 2022-es GDP-növekedési tényadat 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett, mint amire az elemzők a háború előtt számítottak, a 2023-ra vonatkozó prognózis pedig 3,9 százalékponttal csökkent.

Ezek a számok azonban önmagukban semmit nem mondanak arról, hogy miért lett kisebb a növekedés a vártnál, és hogy miért csökkentették az előrejelzéseiket az elemzők.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője maga is készít GDP-növekedési előrejelzéseket. A gazdasági kilátások romlására szerinte nem lehet rásütni azt a bélyeget, hogy az Oroszország elleni szankciók következménye lenne, de még az is túlzott leegyszerűsítés, ha kizárólag az orosz-ukrán háborúnak tulajdonítjuk az előrejelzésekben látott visszaesést.

„Ezek mögött a számok mögött ott van minden, ami az elmúlt egy évben megváltozott a külső és belső gazdasági környezetben” – mondta a Lakmusznak Virovácz. Magyarország esetében például fontos szempont, hogy tavaly áprilisban választások voltak, és ezután indította el az Európai Bizottság az uniós pénzek kifizetését felfüggesztő jogállamisági eljárást. Virovácz szerint lényeges még, hogy a forint is gyengélkedett, ez a jegybanktól megkövetelte a monetáris politika áthangolását, ami viszont kihatott a növekedési kilátásokra is.

„Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államokat nem érintette az energiaválság, mégis magasra szökött az infláció. Az ottani jegybank válaszul tetemes kamatemelésbe kezdett, ami végül recessziós félelmeket hozott. Ez is rontotta a globális kilátásokat 2022-2023-ra, ahogy az is, hogy Kína körömszakadtáig ragaszkodott a zéró Covid politikához, ezzel tartósítva az ellátási láncok problémáját, ami rosszabb növekedési kilátást és magasabb inflációt hozott.”

Hogy mennyire nem csak a háború határoz meg mindent a gazdaságban, arra Virovácz még azt hozta példaként, hogy az elmúlt hónapokban az elemzők elkezdték felfelé húzni a növekedési várakozásaikat szinte minden régióban, így Magyarország esetében is.

„A háború még zajlik, a szankciók pedig sokasodnak. De akkor mitől javulnak a kilátások? Leginkább a kínai zéró Covid politika kivezetése miatt, és az USA vártnál jobb gazdasági teljesítménye is sokat nyom a latba” – magyarázta Virovácz. Az ING munkatársa szerint tehát egy komplex közgazdasági hatásrendszer nagyon erős leegyszerűsítéséről beszélhetünk, amikor az előrejelzések konszenzusának változását egy kiragadott tényezőhöz kötjük.

Miért nem jön ki a matek?

A fentiek miatt a magyar gazdasági teljesítményből várhatóan kieső részt biztosan nem lehet csak a szankcióknak tulajdonítani, sőt kizárólagosan még csak a háborúnak sem.

Ezzel együtt érdekes kérdés, hogyan kapta meg Orbán a 3764 milliárdos számot. A pontos számítást közérdekű adatigényléssel próbáltuk megszerezni, de a 15 napos válaszadási határidő utolsó napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Pénzügyminisztérium is azt válaszolta a megkeresésünkre, hogy nem minősülnek adatkezelőnek a kérdésben.

A Consensus Economics adatai alapján nekünk mindenesetre a 3764 milliárdnál alacsonyabb szám jött ki.

Amikor GDP-növekedésről beszélünk, az alatt mindig a gazdasági teljesítmény reálértéken, egy rögzített év árszínvonalán számolt változását értjük. Az árszínvonal változatlanul hagyásával érhető el, hogy a GDP változása ténylegesen a termelés mennyiségének változását tükrözze, és ne az árváltozások hatását.

A reál GDP-t a KSH jelenleg 2015-ös árakon adja meg. 2021-ben 42 091 milliárd forint volt a reál GDP. Ha a háború előtt várt növekedési pálya valósult volna meg, azaz 2022-ben 4,9 százalékkal nőtt volna a GDP, 2023-ra pedig további 3,8 százalékos növekedésre számíthatnánk akkor 45 831 milliárd forint lenne a reál GDP 2023-ban.

Az idén januárban feltételezett pályával, tehát a 2022-ben tapasztalt 4,6 százalékos növekedés után 2023-ban 0,1 százalékos csökkenéssel kalkulálva 43 983 milliárd forint jön ki. A két szám különbsége, a „kiesett” reál GDP 1848 milliárd forint, a becsült 2023-as GDP 4,2 százaléka.

Persze a miniszterelnök valószínűleg nem reálértéken, hanem 2023-as árakon értette a GDP-veszteséget, de az 1848 milliárdból még az inflációval kiigazítva sem lesz 3764 milliárd.

A különböző minisztériumok korábbi érdeklődésünkre azt sem tudták megmondani, mire alapozta Orbán Viktor azt a kijelentését, hogy ha eltörölnék a szankciókat, akkor rögtön a felére csökkenne az infláció.

Évértékelő beszédében Orbán azóta újabb számmal hozakodott elő a szankciók hatásáról, azt mondta, 2022-ben a szankciók miatt a magyar állam, a vállalatok és családok 4 ezer milliárd forinttal többet költöttek energiára.

(Címlapkép forrása: MTI/Fischer Zoltán)