A Bellingcat térképre tette az ukrán civileket ért támadásokat

Az Ukrajnát megtámadó Oroszország már a háború legelső napjaitól kezdve igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy az orosz hadsereg nem támad civileket. Az ilyen támadásokról azonban sorra születnek fényképek, videók és egyéb bizonyítékok. A Bellingcat csapata ezeket interaktív térképen gyűjti a háború kezdete óta.

 
Képernyőfotó a Bellingcat interaktív térképéről, forrás: bellingcat.com

A február 24-e óta bővülű adatbázis olyan eseteket dokumentál, amelyek potenciálisan civil áldozatokkal járhattak: amikor civilek lakta területeket és polgári infrastruktúrát értek támadások, vagy ahol egyértelműen lehet látni, hogy vannak civil sebesültek vagy halottak.

A térképen minden incidenshez kapcsolódik egy link, amely a civileket ért támadásokat alátámasztó bizonyítékokra mutat: többnyire a közösségi médiából származó videókat, képeket vagy egyéb híradásokat mutatnak meg. A forrásokat nem mind a Bellingcat munkatársai gyűjtötték, azonban a csapat minden bemutatott bizonyítéknak ellenőrozte hitelességét, és meghatározták a támadás pontos helyszínét is. A Bellingcat hangsúlyozza, hogy valószínűleg messze nem az összes eset van feltüntetve a térképen, ugyanis nem minden esetről keletkeztek validálható bizonyítékok.

Az interaktív térképen feltüntetett incidensekre kattintva megjelennek a Bellingcat által hitelesített információk: a támadás időpontja, helyszíne és hogy pontosan mi történt. Az alábbi képernyőképen például egy április 2-i bucsai támadás van feltüntetve. Az eset összefoglalója szerint: “Legalább 20 holttest fekszik a lakóövezet utcáján, egyiküknek a háta mögött meg van kötözve a keze. A polgármester szerint hátulról lőtték fejbe őket.”
 
Képernyőfotó a Bellingcat interaktív térképéről, forrás: bellingcat.com

A bucsai mészárlást Ukrajna népirtásnak nevezte, Oroszország ezzel szemben tagadja a bűnösségét. Bár az eseményekről beszámoltak a helyszínen lévő nemzetközi tudósítók, előkerült több drónfelvétel és lehallgatott orosz katonai kommunikáció, továbbra is rengeteg hamis információ terjed a bucsai mészárlással kapcsolatban. Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos álhíreket (és azok cáfolatait) az International Fact Checking Network (IFCN) egy térképen is gyűjti.


Képernyőfotó az IFCN interaktív térképéről, forrás: ukrainefacts.org


Háborús bűncselekmények


A háború óta előkerült bizonyítékok alapján egyre többen állítják, hogy Oroszország háborús bűnöket követ el az ukrán lakosság ellen. A háborús bűncselekmények közé tartozik például egy katonailag megszállt terület lakosságának bántalmazása, települések megsemmisítése, vagy bármilyen objektum lerombolása, ami nem indokolható katonai szükségszerűséggel.

 
A harcokban megrongálódott lakóépület Kijevtől 15 kilométerre (Fotó: METIN AKTAS / ANADOLU AGENCY / AFP)


Az orosz-ukrán háború harmadik napján, február 26-án kérvényezte Ukrajna az ENSZ-hez tartozó, 1947-ben felállított, hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon (NB, International Court of Justice, ICJ), hogy vizsgálják meg a népirtással kapcsolatos nemzetközi egyezmények megsértését Ukrajna területén. Február 28-án, a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntető Bíróság (NBB, International Criminal Court, ICC) ügyésze felhatalmazást kért az esetleges ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálására. 

Az Egyesült Államok és Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő állásfoglalásai szerint az orosz hadsereg már az invázió kezdete óta háborús bűncselekményeket követ el az ukrán lakosság ellen.

Címlapi kép forrása: METIN AKTAS / ANADOLU AGENCY / AFP
Kárpáti Jakab
A Mércénél szerezte első újságírói tapasztalatait. 2019 és 2020 között a Klubrádiónál és a 168 Óránál dolgozott. 2020 októberétől decemberig az I. kerületi önkormányzat kommunikációs munkatársa volt. 2021 januárjában csatlakozott a Partizán YouTube csatorna szerkesztőségéhez, ahol 2021 júniusáig dolgozott. 2022-től a Lakmusz.hu és a Magyar Jeti videósorozat munkatársa.