Holnap ki fog tanítani? Megnéztük, tényleg olyan öregek-e a magyar tanárok

Élő korfákat posztolt sok tanár a Facebookon az elmúlt hetekben a saját tantestületéről. Az országos arányok is aggasztók, de ez korántsem csak a magyar oktatási rendszer problémája.

 

“Holnap ki fog tanítani?”

 

- kérdezi a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestülete az alábbi, október 28-án a Facebookon közzétett fotón, amelyen a tantestület tagjainak életkori megoszlása látható egyfajta élő grafikonon ábrázolva: 
 



A poszt hasonló fotók áradatát indította el a közösségi oldalon. Mutatunk párat a saját kulcsszavas keresésünk, és az Eduline oktatási szakportál korábbi gyűjtése alapján:

Forrás: Lakmusz/Eduline gyűjtés
 

Az oktatás állapota, a tanárok alacsony bérei, túlterheltsége és a megnyirbált tanszabadság miatt hónapok óta zajlik diákok, szülők és sztrájkoló tanárok részvételével országos tiltakozási hullám. (Cikkeink a témában itt olvashatók.)

 

A saját tantestületük korfájáról posztoló tanárok, sőt, nem ritkán intézményi Facebook-oldalak is ehhez csatlakozva hívják fel a figyelmet a pedagógus-társadalom elöregedésének rendszerszintű problémájára.

 

A helyi, tantestületi adatok azonban nem feltétlenül képezik le az országos helyzetet. Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttük, mik a rendelkezésre álló országos adatok a magyar pedagógusok életkori összetételéről, és megnéztük, mit jelent mindez nemzetközi összehasonlításban.

 

Érdemes előre leszögezni, hogy ennek átlátásához igazán friss, idei vagy tavalyi statisztikák nem állnak rendelkezésünkre.

 

A közoktatás indikátorrendszere címen kétévente tesz közzé elemzést az oktatási rendszer állapotáról a Közgazdaságtudományi Intézet (amely korábban az Magyar Tudományos Akadémia, most már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat égisze alatt működik). A KIR-sorozat legfrissebb darabját épp idén februárban adták ki, ez azonban az oktatás 2021-es állapotát mutatja, a benne szereplő, a pedagógusok életkorára vonatkozó országos számok pedig még régebbről, 2019-ből származnak.

 

Kiderül viszont belőlük, hogy a tantestületekben érzékelt helyzet nemcsak helyi, hanem valóban országos probléma is volt 2019-ben, és nincsenek arra utaló jelek, hogy azóta érdemben javult volna a helyzet.. 

 

A KTI jelentésében ismertetett adatokból kiderül, hogyan változott a pedagógus-korfa 2010 óta.

 

“2010 és 2019 között átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer.”

 

- fogalmaznak a szerzők. Ez a trend pedig jól látszik az alábbi ábrán is:

 

 

A vizsgált időszakban a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, 8-ról 7 százalékra csökkent, az 50–59 éves pedagógusok aránya 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb tanárok aránya pedig 2-ről 10 százalékra. De a legdrasztikusabb változás a 30-39 éves tanárok arányában látszik: “rendkívül nagy mértékben, 10 százalékponttal, 26-ról 16 százalékra csökkent” - elemez a kutatás.

 

A jelentés iskolatípusok és településtípusok szerinti kimutatásokat is tartalmaz. Eszerint általános iskolától a gimnáziumig, községektől a fővárosig általános tapasztalat a pedagógusok elöregedése.

 

Ebből a szempontból az óvodákban a legjobb a helyzet, ahol a 60 év fölötti pedagógusok aránya mindössze 5 százalék volt 2019-ben, a legrosszabb az érettségit nem adó szakképzésben, ahol a tanárok 17,8 százaléka tartozott ehhez a korcsoporthoz.

 

 

A KIR-jelentés az általános iskolai oktatás esetében településtípusonként is megvizsgálta a tanárok életkori összetételét, és itt már 2020-as adatok is szerepelnek. E szerint

 

 a fiatal pedagógusok aránya a budapesti általános iskolákban volt a legmagasabb, de a pedagógusok csaknem fele itt is 50 év feletti volt ebben az évben.

 

 

A KIR és a TALIS frissebb adataira ugyan még várni kell, de a jelenlegi, 2022-es állapotokhoz segíthet közelíteni az egyik tanárszakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) idén áprilisban készített felmérése az oktatásban tapasztalható munkaerőhiányról.

 

Ez a felmérés nem teljes körű, összesen 671 iskola, az összes magyar oktatási intézmény 6,5 százaléka adatszolgáltatása alapján 29359 munkavállaló életkoráról szerzett információt a szakszervezet.

 

Az arányok pedig nagyon hasonlóak a 2019-es hivatalos adatokhoz, és az 50 évnél idősebb pedagógusok jelentős túlsúlyát mutatják a tantestületekben.

 

 

A tanárok másik szakszervezeti tömörülése, a Pedagógusok Szakszervezete a saját tagsága legfrissebb korfáját ígérte megmutatni, ha beérkezik ez az adat is, cikkünket frissítjük.
 

Hiányzik az utánpótlás

 

Az elöregedés problémájához kapcsolódó egyik legfontosabb kérdés a nyugdíjközelben lévő pedagógusok utánpótlása. A pályakezdő, frissen végzett vagy tanárként korábban nem dolgozó pedagógusok aránya az oktatásban az összes iskolatípust tekintve 1,14 százalék volt 2019-ben, áll a KIR jelentésében.

 

Ez az arány viszont nem elég ahhoz, hogy pótolja a nyugdíjba vonuló pedagógusokat, és hosszú távon is biztosítsa az utánpótlást

 

- fogalmaznak.

 

Ha a tanárok kor szerinti megoszlása egyenletes lenne, akkor is a tanárok 2,2 százaléka érné el évente a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt. De az idősebb tanárok kirívóan nagy aránya miatt ez a nyugdíjba vonulási arány a valóságban még magasabb. Az utánpótlás biztosításához a pályakezdő tanárok arányának is tartósan 2,2 százalék fölé kellene kerülnie, amitől a jelenleg elérhető adatok alapján még nagyon távol vagyunk.
 

Nem csak nálunk probléma

 

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a tanári szakma elöregedése nem egyedül a magyar oktatási rendszer problémája.

 

Erről a fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődését támogató szervezet, az OECD ötévente végzett Nemzetközi Tanítás- és Tanulásvizsgálata (Teaching and Learning International Survey - TALIS) nyújt pontos képet. Az Oktatási Hivatal honlapján olvasható módszertani leírás szerint a nemzetközi felmérés a magyar oktatási rendszerben az 5-8. osztályokban tanító pedagógusokat érinti.

 

Ennek a csoportnak az átlagéletkora 47,6 év volt Magyarországon a legutóbbi, 2018-ban készült TALIS-felmérés során. 3,5 évvel magasabb, mint az OECD-átlag (44,1 év), és 3,1 évvel magasabb, mint az uniós átlag (44,5 év) - áll a magyar nyelven is elérhető jelentésben.

 

 

A tanárok átlagéletkora és korcsoportok szerinti eloszlása függhet

 
  • a tanári pálya fiatalokra gyakorolt vonzerejétől,
  • a tanári pályához szükséges képesítési követelményektől (ezek befolyásolják a frissen munkába álló tanárok életkorát) 
  • de az adott ország általános korcsoporteloszlásától is
 

- hangsúlyozza az elemzés. Nem véletlen, írják, hogy a közel-keleti országokban, például Törökországban és Szaúd-Arábiában, ahol a lakosság átlagéletkora egyébként is alacsonyabb, áltagosan fiatalabbak a tanárok is.

 

Nem csak a munakerőhiány miatt probléma

 

Bár Magyarországon a tanári szakma elöregedése leginkább a növekvő oktatási munkaerőhiány miatt került előtérbe az elmúlt időszakban, más okai is vannak, miért nem kívánatos ez a trend.

 
  • Mára a tanításban is alapvető fontosságú a digitális eszközök alkalmazása, az idősebb tanárok ebben jellemzően hátrányból indulnak fiatalabb kollégáikhoz képest.
  • Az elöregedett tanári karokra nagyobb veszélyt jelentenek különböző járványok.
  • A fiatal szülők és az idősebb pedagógusok közti nagy korkülönbség pedig elsősorban óvodában és általános iskolában nehezíti az együttműködést.
 

Erről írt Lannert Judit oktatáskutató a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. 2021-es elemzésében, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készített kifejezetten a magyar közoktatásra jellemző pedagógushiány okairól és következményeiről, és amelyben szintén a KIR és a TALIS adataira építve ír az elöregedés problémájáról.


A cikk a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, az Együtt a Dezinformáció Ellen (EDE) projekt részeként, az Európai Unió támogatásával készült. A tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét, azért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.