“Holnap ki fog tanítani?”
- kérdezi a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tantestülete az alábbi, október 28-án a Facebookon közzétett fotón, amelyen a tantestület tagjainak életkori megoszlása látható egyfajta élő grafikonon ábrázolva:
Az oktatás állapota, a tanárok alacsony bérei, túlterheltsége és a megnyirbált tanszabadság miatt hónapok óta zajlik diákok, szülők és sztrájkoló tanárok részvételével országos tiltakozási hullám. (Cikkeink a témában itt olvashatók.)
A saját tantestületük korfájáról posztoló tanárok, sőt, nem ritkán intézményi Facebook-oldalak is ehhez csatlakozva hívják fel a figyelmet a pedagógus-társadalom elöregedésének rendszerszintű problémájára.
A helyi, tantestületi adatok azonban nem feltétlenül képezik le az országos helyzetet. Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttük, mik a rendelkezésre álló országos adatok a magyar pedagógusok életkori összetételéről, és megnéztük, mit jelent mindez nemzetközi összehasonlításban.
Érdemes előre leszögezni, hogy ennek átlátásához igazán friss, idei vagy tavalyi statisztikák nem állnak rendelkezésünkre.
A közoktatás indikátorrendszere címen kétévente tesz közzé elemzést az oktatási rendszer állapotáról a Közgazdaságtudományi Intézet (amely korábban az Magyar Tudományos Akadémia, most már az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat égisze alatt működik). A KIR-sorozat legfrissebb darabját épp idén februárban adták ki, ez azonban az oktatás 2021-es állapotát mutatja, a benne szereplő, a pedagógusok életkorára vonatkozó országos számok pedig még régebbről, 2019-ből származnak.
Kiderül viszont belőlük, hogy a tantestületekben érzékelt helyzet nemcsak helyi, hanem valóban országos probléma is volt 2019-ben, és nincsenek arra utaló jelek, hogy azóta érdemben javult volna a helyzet..
A KTI jelentésében ismertetett adatokból kiderül, hogyan változott a pedagógus-korfa 2010 óta.
“2010 és 2019 között átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer.”
- fogalmaznak a szerzők. Ez a trend pedig jól látszik az alábbi ábrán is:
A vizsgált időszakban a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, 8-ról 7 százalékra csökkent, az 50–59 éves pedagógusok aránya 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb tanárok aránya pedig 2-ről 10 százalékra. De a legdrasztikusabb változás a 30-39 éves tanárok arányában látszik: “rendkívül nagy mértékben, 10 százalékponttal, 26-ról 16 százalékra csökkent” - elemez a kutatás.
A jelentés iskolatípusok és településtípusok szerinti kimutatásokat is tartalmaz. Eszerint általános iskolától a gimnáziumig, községektől a fővárosig általános tapasztalat a pedagógusok elöregedése.
Ebből a szempontból az óvodákban a legjobb a helyzet, ahol a 60 év fölötti pedagógusok aránya mindössze 5 százalék volt 2019-ben, a legrosszabb az érettségit nem adó szakképzésben, ahol a tanárok 17,8 százaléka tartozott ehhez a korcsoporthoz.
A KIR-jelentés az általános iskolai oktatás esetében településtípusonként is megvizsgálta a tanárok életkori összetételét, és itt már 2020-as adatok is szerepelnek. E szerint
a fiatal pedagógusok aránya a budapesti általános iskolákban volt a legmagasabb, de a pedagógusok csaknem fele itt is 50 év feletti volt ebben az évben.
A KIR és a TALIS frissebb adataira ugyan még várni kell, de a jelenlegi, 2022-es állapotokhoz segíthet közelíteni az egyik tanárszakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) idén áprilisban készített felmérése az oktatásban tapasztalható munkaerőhiányról.
Ez a felmérés nem teljes körű, összesen 671 iskola, az összes magyar oktatási intézmény 6,5 százaléka adatszolgáltatása alapján 29359 munkavállaló életkoráról szerzett információt a szakszervezet.
Az arányok pedig nagyon hasonlóak a 2019-es hivatalos adatokhoz, és az 50 évnél idősebb pedagógusok jelentős túlsúlyát mutatják a tantestületekben.
A tanárok másik szakszervezeti tömörülése, a Pedagógusok Szakszervezete a saját tagsága legfrissebb korfáját ígérte megmutatni, ha beérkezik ez az adat is, cikkünket frissítjük.
Az elöregedés problémájához kapcsolódó egyik legfontosabb kérdés a nyugdíjközelben lévő pedagógusok utánpótlása. A pályakezdő, frissen végzett vagy tanárként korábban nem dolgozó pedagógusok aránya az oktatásban az összes iskolatípust tekintve 1,14 százalék volt 2019-ben, áll a KIR jelentésében.
Ez az arány viszont nem elég ahhoz, hogy pótolja a nyugdíjba vonuló pedagógusokat, és hosszú távon is biztosítsa az utánpótlást
- fogalmaznak.
Ha a tanárok kor szerinti megoszlása egyenletes lenne, akkor is a tanárok 2,2 százaléka érné el évente a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt. De az idősebb tanárok kirívóan nagy aránya miatt ez a nyugdíjba vonulási arány a valóságban még magasabb. Az utánpótlás biztosításához a pályakezdő tanárok arányának is tartósan 2,2 százalék fölé kellene kerülnie, amitől a jelenleg elérhető adatok alapján még nagyon távol vagyunk.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a tanári szakma elöregedése nem egyedül a magyar oktatási rendszer problémája.
Erről a fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődését támogató szervezet, az OECD ötévente végzett Nemzetközi Tanítás- és Tanulásvizsgálata (Teaching and Learning International Survey - TALIS) nyújt pontos képet. Az Oktatási Hivatal honlapján olvasható módszertani leírás szerint a nemzetközi felmérés a magyar oktatási rendszerben az 5-8. osztályokban tanító pedagógusokat érinti.
Ennek a csoportnak az átlagéletkora 47,6 év volt Magyarországon a legutóbbi, 2018-ban készült TALIS-felmérés során. 3,5 évvel magasabb, mint az OECD-átlag (44,1 év), és 3,1 évvel magasabb, mint az uniós átlag (44,5 év) - áll a magyar nyelven is elérhető jelentésben.
A tanárok átlagéletkora és korcsoportok szerinti eloszlása függhet
- hangsúlyozza az elemzés. Nem véletlen, írják, hogy a közel-keleti országokban, például Törökországban és Szaúd-Arábiában, ahol a lakosság átlagéletkora egyébként is alacsonyabb, áltagosan fiatalabbak a tanárok is.
Bár Magyarországon a tanári szakma elöregedése leginkább a növekvő oktatási munkaerőhiány miatt került előtérbe az elmúlt időszakban, más okai is vannak, miért nem kívánatos ez a trend.
Erről írt Lannert Judit oktatáskutató a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. 2021-es elemzésében, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készített kifejezetten a magyar közoktatásra jellemző pedagógushiány okairól és következményeiről, és amelyben szintén a KIR és a TALIS adataira építve ír az elöregedés problémájáról.