Így mondják meg a kormányközeli oldalak, kik a "valódi" menekültek

  • Terjednek a kormányközeli Facebook-oldalakon olyan összehasonlító képpárok, amelyek a 2015-ös menekültválság és a mostani, Ukrajnából érkező menekültek közti különbségekre hívják fel a figyelmet.

  • A narratíva szerint 7 évvel ezelőtt agresszív férfiak intéztek támadást hazánk ellen, míg most a magyarok tárt karokkal fogadják a menekülő nőket és gyerekeket.

  • A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb.

 

„[K]ülönbséget kell tenni az iszlamista migránsok és az Ukrajnából érkező menekültek között” – mondta február 28-án Semjén Zsolt, a KDNP elnöke Kazincbarcikán.


Ez a narratíva az elmúlt napokban gyakorlatilag letarolta a kormányközeli Facebook-oldalakat, amelyeken rendre olyan posztok tűntek fel, amelyeken a 2015-ös menekültválság és a mostani ukrán lakosság menekülése közti különbségekre hívják fel a figyelmet. Az alábbi módon:


A néha több ezer megosztással futó posztokban (például itt, itt, itt, itt és itt) az egyik oldalon békésen menekülő nők, gyerekek, családok, míg a másik oldalon rendbontó férfiak láthatóak:


Emellett olyan variációja is van a szembeállításnak, ahol külön felhívják a figyelmet arra is, hogy a “valódi menekült tisztességgel, a kijelölt helyen kér belépést, és teszi, amit mondanak neki”, míg a “nem valódi menekült semmit és senki nem tisztel, erőszakos és fenyegető, tele pofával követel.”


Bayer Zsolt publicista pedig egy olyan (szintén nagy népszerűségnek örvendő) írást osztott meg, amely még jobban árnyalja az összehasonlítást:

“Nők, gyerek, idős férfiak, családok. Nem huszonéves fiatal férfiak cigarettázó, mobiltelefonozó tömege.”


A téma különböző feldolgozásai azt mutatják, hogy kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a kormányoldal arra, hogy bemutassa, a jelenlegi helyzet nagyban különbözik a 2015-ben történtektől.
Mindezt  pedig égbekiáltó különbségeket ábrázoló képpárokon jelenítik meg. A helyzet azonban ennél sokkal árnyaltabb.

Nők és gyerekek


Míg a 2015-ös menekültválság idején általánosan elterjedt nézet volt, hogy kizárólag fiatal férfiak érkeznek az országba (erről lejjebb bővebben is írunk még), a kormánypárti sajtó most arra helyezi a hangsúlyt, hogy csak nők és gyerekek jönnek, akiket Magyarország jó szívvel befogad.

Valóban, a jelenlegi számítások szerint a hazánkba érkező ukrán menekülők 90 százaléka nő és gyerek. Ennek főként azonban az az oka, hogy

február 25-én az ukrán határőrség bejelentette, hogy a hadiállapot idejére átmenetileg korlátozták az ország elhagyását a 18-60 év közötti (tehát sorköteles korú) ukrán állampolgárságú férfiak számára.

A korlátozás nem érinti a kettős állampolgárokat (pl. magyar állampolgársággal is rendelkezőket) és a harmadik országbeli állampolgárokat, ezért kisebb számban, de most is érkeznek férfiak is.

Fiatal férfiak


Ezzel szemben valóban igaz, hogy a 2015-ös menekültválság idején főként fiatal férfiak jelentek meg a magyar menekültügyi rendszerben. Az MTA kutatása alapján a regisztrált menedékkérők közel 80 százaléka volt férfi, az átlagéletkor pedig 23,8 év volt. Hasonló arányokat látunk más kutatásokban is (például itt).

A menekültek jelentős része Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Irakból és Koszovóból érkezett. Koszovóból főként 2015 első két hónapjában indultak sokan útnak, ők leginkább valóban gazdasági okokból, vagyis a mérhetetlen szegénység miatt érezték szükségét a migrációnak (erről itt lehet bővebben olvasni). Márciustól azonban változott a trend, és egyre  inkább fegyveres konfliktus elől menekülve, Szíriából és  Afganisztánból érkeztek tömegesen menekültek, továbbra is többségében férfiak.

Ennek okai azonban összetettek.

A hazájukat elhagyó menekültek közül a nők, gyerekek és idősebbek a legközelebbi ország menekülttáborában rekednek, míg a fiatalabb férfiak tovább tudnak menni. Így például Törökországban, ahová a szír menekültek túlnyomó többsége érkezik, szinte kiegyenlített a nemek aránya minden korcsoportban. Vagyis nők, gyerekek, idősek, családok százezrei várnak arra borzasztó állapotban lévő menekülttáborokban, hogy egy jobb élet irányába indulhassanak, egyébként nemcsak Törökországban, de Libanonban, Jordániában, Irakban, és Egyiptomban.

Nőként, gyerekként ugyanis rendkívül veszélyes mind fizikailag, mind mentálisan az út, amely Nyugat felé vezet. Van olyan kutatás, ami rámutat: a tengeri útvonalon érkezők közül többségében épp a nők és a gyerekek vesztik életüket.

Emellett egy ilyen út kifejezetten drága is. Így sok esetben azok a fiatal férfiak vállalkoznak akár hosszabb útra is, akik bíznak benne, hogy végül elérve úticéljukat munkát, biztonságot teremthetnek maguk és családtagjaik számára (akik, reményeik szerint később csatlakozhatnak hozzájuk).

Ahogy az azonban az ukrán, többségében női menekültek közt is láthatunk férfiakat, a 2015-ben, többségében férfiakból álló csoportokban is is láttunk megtört családokat, nőket, gyerekeket és időseket is. Íme csak néhány példa ezek közül a képek közül, az összes fotó 2015 szeptemberében készült a szerb-magyar határnál.


 

Agresszív férfiak


Ugyanígy könnyű azt a képzetet kelteni, hogy 2015-ben kizárólag agresszív férfiak ostromolták a magyar határt. Az ezt illusztráló képeken egyébként a röszkei zavargás idején készült fotókat (például Ujvári Sándor fotóit az MTI-től, vagy éppen a RAS-archívum egyik képét) használják a Fidesz-közeli influencerek, ami valóban emblematikus eseménye az akkori menekültválságnak.

A baloldalon a felső két kép forrása: Ujvári Sándor/MTI, az alsó pedig a RAS-archívumból származik.


Csakhogy a röszkei események háttere is fontos, ha kontextusba akarjuk helyezni a történteket.

2015. szeptember 14-re elkészült a műszaki határzár a magyar-szerb zöldhatáron. Egy nappal később pedig életbe lépett az a törvény, amely kimondta: a határzár átlépése, megrongálása bűncselekménynek számít, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő. Aznap reggelre több száz menekült torlódott fel a Röszke-Horgos régi határátkelőhely szerb oldalán, és miközben a magyar rendőrség lezárta az átkelőt, a menekültek a közutat foglalták el, így nem tudtak közlekedni a két ország közt az autók sem. Este Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter ígéretet tett a menekülteknek arra, hogy tárgyal a magyar felekkel a helyzet megoldásáról, és azt is hozzátette: remélhetően csak egy 48 órás lezárásról van szó.

Másnap, szeptember 16-án már többezres tömeg torlódott fel a határzárnál. A korabeli fotók, videók és beszámolók tanúsága alapján egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy mi miatt robbant ki a zavargás, mint ahogy az sem, hogy ki szította azt tovább. Az biztos, hogy a bizonytalanság miatt frusztrált menekültek egy csoportja tárgyalni akart a rendőrséggel, miközben semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Amikor az események eszkalálódtak, a feldühödött tömeg egy része megostromolta a határkerítést, amire viszont a rendőrség (jogvédők szerint túlzott) agresszióval felelt: gumibottal ütötték és új fajta gumilövedékkel lőtték őket, továbbá vízágyúval, könnygázzal és paprikaszprével oszlatták a menekülteket, akik közül erre többen pánikba estek és dühösen dobálni kezdtek.

A kormány egyértelműen úgy értelmezte a történteket, hogy a migránsok megtámadták a határt. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke viszont épp a kormányt vádolta azzal, hogy kiprovokálták a támadást.

Egy biztos: mintegy 300 menekült, 20 rendőr és több újságíró megsérült a zavargás során.

A röszkei zavargás mindazonáltal – és ezt főleg a most terjedő képek miatt fontos kiemelni – elszigetelt eset volt, amelynek kialakulásában nagy szerepet játszott a megfelelő tájékoztatás hiánya.
 

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.