Az Oroszországból származó dezinformáció gyakran sablonszerű narratívákat és eszközöket használ - írja egy nemrég megjelent tanulmány. Ezeket a példákat az utóbbi években a magyar politikai kommunikációban is viszontláthattunk.

Szerző: Potori Gréta

Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) egy ősszel megjelent tanulmányában elemezte, hogy milyen módszerekkel és eszközökkel támadják az online térben az LMBTQ-közösséget. A jelentés a 2022 júniusa és 2023 júliusa közötti időszakra épül, és az úgynevezett FIMI (Foreign Information Manipulation and Interference, vagyis külföldi információmanipuláció és beavatkozás) eseteit vizsgálja világszerte. A jelentés 31 rögzített példát elemez - ezeknek több mint a fele orosz beavatkozáshoz kötődött.

Ebben a cikkben

• bemutatjuk a tanulmány által azonosított legfontosabb technikákat,

• és mutatunk arra is példákat, hogy a világszerte terjedő, jórészt orosz eredetű LMBTQ-ellenes narratívák hogyan jelentek meg a magyar politikai kommunikációban.

Mi az a FIMI?

A tanulmány által használt definíció szerint a FIMI olyan tevékenységet jelent, amikor bizonyos érdekcsoportok (akár állami szervek) összehangoltan és szándékosan terjesztenek manipulatív információkat, amelyek veszélyt jelentenek bizonyos értékekre, társadalmi csoportokra vagy folyamatokra. Míg dezinformáció bármilyen forrásból származhat, a FIMI kifejezetten a külföldi szereplőktől származó manipulatív információkat jelöli.

Címlapi kép: Bankó Gábor, 444. Budapest Pride felvonulás 2023

Klasszikus narratívák

A FIMI jellemzően erős érzelmek kiváltására törekszik, ez pedig melegágya az online dezinformáció terjedésének. Ezekhez vissza-visszatérő sémákat használnak, melyek közül négy jellemző narratívát emelt ki a tanulmány:

1. “LMBTQ-agenda” vagy “gender ideológia”

Az egyik leggyakrabban visszatérő narratíva, hogy a “nyugat” az LMBTQ-ideológiát, vagy gender ideológiát támogatja. A „gender ideológiának” való ellenállás a női egyenjogúság és a szexuális kisebbségek jogainak védelmét célzó kezdeményezések széleskörű ellenzését takarja. Azonban jellemzően nem definiálják pontosan, hogy mi is az a “gender-ideológia”. Ez a bizonytalanság a befogadóra bízza, hogy a saját legsötétebb elképzelései alapján határozza meg az ellenfelet – fogalmaz az EU vs Desinfo.

2. ‘’Gayropa’’: a nyugati országok ráerőltetik a többiekre az LMBTQ-propagandát

Az orosz kommunikációban bevett terminus a Gayropa, (a gay/meleg és az Európa szavakból), amely direkt ellentétbe állítja az LMBTQ-propagandával „megfertőzött” nyugatot és a konzervatív Oroszországot. A támadások visszatérő narratívája az, hogy a nyugat hanyatlik, eltávolodott a keresztény értékektől, és most az LMBTQ-jogok támogatásával törekszik új térhódításra, afféle neokolonalizációra. Ezek a feltételezések a nemzeti szuverenitás, a nemzeti identitás elvesztésétől való félelmet célozzák, és felvetik a belügyekbe való külföldi beavatkozás veszélyét.

3. A tradicionális családmodell és a gyermekek védelme

A dezinformatív források a homoszexualitást mint eredendően perverz, mértéktelen és gonosz fenyegetést írják le, ami veszélyezteti a morális és szociális rendet. A narratíva az LMBTQ-közösség tagjait szexuális ragadozókként festi le, akik saját perverzióikra igyekeznek áttéríteni a gyerekeket. Ezt a narratívát használják, amikor például a homoszexualitást a pedofíliával kapcsolják össze.

4. Az LMBTQ-emberek betegnek bélyegzése, a “vírus” terjedésének fenyegetése

A narratíva a szexuális kisebbségeket társadalmi kórként mutatja be. Ezt erősítik a gyakran használt orvosi kifejezések, mint például a vírus, a megfertőzés és a kór vagy betegség. A Covid-járvány idején a Kremlhöz köthető médiumok azt állították, hogy a Covid-19-vakcina LMBTQ-vá tudja változtatni azt, akinek beadják. De elterjedt vélekedés az is, miszerint az ezen kisebbségekkel való érintkezés vagy „propagandájuknak” való kitettség a „kór” terjedéséhez vezethet.

Budapest Pride felvonulás 2023. Fotó: Bankó Gábor, 444

Az utóbbi években a magyar kormány és a hozzá köthető médiumok szexuális kisebbségeket célzó kijelentései és intézkedései több ízben is visszhangozták a tanulmány által említett, gyakran oroszországi ihletésű FIMI narratívákat. Csak pár példa a saját gyűjtésünkből:

• Az államilag finanszírozott M1 csatorna szalagcímeiben rendszeresen megjelennek az „LMBTQ-ideológia”, az „LMBTQ-propaganda” és az „LMBTQ-lobbi” hívószavak (anélkül, hogy pontosan definiálnák, hogy ez pontosan mit is jelent);
  
• Az LMBTQ-propaganda előtt fejet hajtó nyugat a magyar politikai kommunikációnak is eleme. Varga Judit 2021-ben, amikor az Európai Bizottság kifogásolta a gyermekvédelmi törvényt, facebook oldalán így fogalmazott: „Magyarul azt sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult. Nálunk nem lehet beengedni az LMBTQ-aktivistákat az iskolákba.”
  
  
  
• Európa keresztény értékektől való eltávolodása a Kreml és a magyar kormány kommunikációjában is megjelenik. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke 2020-ban úgy nyilatkozott: „Ma az EU bűnben él, de nem bűnben fogant. A mi küldetésünk az, hogy visszatérjünk az alapító atyák örökségéhez, a keresztény civilizációhoz, a nemzetek szuverenitásához és a család örökségéhez”. A Telex kérdésére Semjén úgy fogalmazott, hogy a megvalósult homoszexualitás a “kinyilatkoztatás” értelmében bűn.
  
  
• Erős érzelmeket váltanak ki azok a visszatérő állítások, miszerint az LMBTQ-közösség veszélyt jelent a gyerekekre és a nukleáris családra. Vlagyimir Putyin még 2013-ban írta alá azt a törvényt, amely tiltja „a nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagálását kiskorúak számára”, Magyarországon pedig 2021-ben fogadták el a törvényt, amely tiltja, hogy 18 év alattiak olyan reklámmal szembesüljenek, „amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Ezt a törvényt sokan támadták, mivel a homoszexualitást a pedofíliával mosta össze.
  
• Az LMBTQ-emberek betegnek bélyegzése, a “vírus” terjedésének fenyegetése: „Állapot? Betegség? Torzulás? Vagy csak a sokat emlegetett másság?” – Ezekkel gondolatokkal kezdődött az M5 Ez itt a kérdés című műsora 2019. január 16.-án. Az adásban a homoszexualitás gyógyítható mivoltát tárgyalták. A kisebbségeket sértő kijelentések miatt az LMP és a Liberálisok a médiahatósághoz fordultak, a Háttér Társaság civil szervezet pedig közleményben tiltakozott a műsor ellen.

A tanulmány által megvizsgált esetekben több visszatérő technikát is azonosítottak, amelyekkel félrvezető, hamis információkat terjesztenek az LMBTQ-közösségről. Az alábbiakban ezekből mutatunk példákat.

Jó hírnevű, megbízható információforrások utánzása

A tanulmány szerint az egyik leggyakrabban visszatérő FIMI taktika, hogy egyes tartalmakat úgy jelenítenek meg, mintha azokat elismert, nagy múltú orgánumok publikálták volna - pedig valójában csak utánzatok, amelyek stílusukban, vizuális jegyeikben, nevükben hasonlítanak egy ismert médiumra. Ezek az oldalak hamis videókon, képeken, magazin borítókon keresztül terjesztenek félrevezető információkat.

Nyugati sajtóorgánumokat megszemélyesítő, hamis magazin borítók, Forrás: EEAS Report on FIMI threats

Olyan eset is előfordult (2023 júliusában), amikor ál-álláshirdetést adtak fel egy ukrán nonprofit szervezet nevében egy ukrán állásportálon. A poszt a fegyveres erők számára keresett “mentort”. Követelmény volt az „aktív szexuális élet”, a „nemi betegségektől való mentesség”, és a „rejtett melegek azonosítása”. A hirdetés degradáló nyelvezetet használt az LMBTQ-közösség tagjaival szemben, akiket egyben azonosított az ukrán fegyveres erőkkel.

A tanulmány elemzése szerint az ál-álláshirdetést az orosz államhoz köthető csatornák terjesztették.

Az álláshirdetés, amit egy ukrán portálra posztoltak, egy nonprofit szervezetet megszemélyesítve, Forrás: EEAS Report on FIMI threats

Hamis dokumentumok

Az FIMI terjedését segítik a hamis dokumentumok és egyéb offline tartalmak. Ezek a dokumentumok a megfelelő időben „kiszivárogtatva” hozzájárulnak a FIMI kampányok legitimálásához. Jellemző példa hamis szórólapok készítése és terjesztése.

Hamis szórólap, ami szerint az ukrán fegyveres erők LMBTQ-brigádokat toboroznak, Forrás: EEAS Report on FIMI threats

2023-ban ismeretlen szerzőjű weboldalakon és FIMI tartalomhoz gyakran köthető Telegram csatornákon terjedtek el képek egy hamis szórólapról, amely szerint az ukrán erők melegeket és transzvesztitákat toboroznak LMBTQ-brigádokba, míg azt tiltják, hogy a csatatéren intim kapcsolatba kerüljenek.

A tartalom közönségre szabása

A FIMI narratívák terjedéséhez szükséges a koherens közvélemény aláásása és a létező sztereotípiák megerősítése. Ezt segíti elő, ha a dezinformáció terjesztői nyelv, ország, régió, közösség alapján helyi fókuszcsoportokat céloznak személyre szabott tartalommal. Ilyen irányított tartalom volt például, amikor egy Twitteren elindított kampány EU-s szervezeteket gyanúsított a szomáli kultúra és vallás semmibevételével, miután egy szivárványoszászló-emblémát viselő sportcsapatot népszerűsítettek.

Példa egy posztra, amelyben megjelölték az EUTM Szomáliát, Forrás: EEAS Report on FIMI threats

A platformok kihasználása

A FIMI online terjedését nagyban segítik a közösségimédia-platformok bizonyos funkciói. Egyrészt a dezinformáció szándékos terjesztői összehangolt megjelöléssel, megemlítéssel, válaszolással képesek arra, hogy pillanatok alatt felfuttassanak egy tartalmat, és elárasszák vele az információs teret. Másrészt a laikus, civil szereplők is belefolyhatnak a tartalom továbbosztásába. Az ilyen módon elterjedt posztokból a FIMI terjesztői később kollázsokat hozhatnak létre, ahol a tartalom népszerűsége, a like-ok, válaszok mennyisége meggyőzni próbál minket annak valóságtartalmáról.

Ilyen kollázs készült az előző pontban említett, az állítólag a szomáliai kultúrát és vallást sértő csapatról is.

Egy FIMI-re használt kollázs, Forrás: EEAS Report on FIMI threats

Reakció valós eseményekre és krízisekre

Bevett módszer az is, hogy kontextusukból kiragadott felvételeket terjesztenek megtévesztő leírással, és ezeket használják arra, hogy az LMBTQ-közösség ellen hangolják a közvéleményt.

Ezek gyakran reagálnak valós eseményekre, aktualitásokra. Ez történt például a 2023-as Nashville-i iskolai lövöldözés után. Ismeretlen szerzőjű Twitter- és Telegram-fiókok egy olyan hálószoba fotóját közölték, amelyben egy szivárványos, a NATO és a transzneműek zászlója lógott a falon. A kép leírása a szoba tulajdonosaként Audrey Hale-t, a lövöldözés elkövetőjét jelölte meg.

A fotót azonban valójában még korábban posztolta egy olyan Twitter-felhasználó, akinek nem volt köze az eseményekhez.

A félrevezető poszt, amely hamisan kötötte erőszakos cselekményekhez az LMBTQ-közösséget, később felbukkant orosz platformokon és weboldalakon is.

Poszt a nashvillei iskolai lövöldöző állítólagos hálószobájáról, Forrás: AFP Fact Check

A FIMI tartalmak online terjedése három platformon dominál. Vezető pozícióban van a Telegram, ahonnan a tanulmány által vizsgált esetek majdnem fele származik, második helyen a különféle weboldalak, köztük az orosz állam által kontrollált vagy az orosz állammal kapcsolatba hozható oldalak, harmadik helyen pedig az X (korábban Twitter) áll.

De akkor mit tehetünk a FIMI terjedése ellen?

A tanulmány szerint kormányzati szinten számos innovatív válaszlépés született a közelmúltban, köztük például A félretájékoztatással kapcsolatos 2022. évi gyakorlati kódex és az EU FIMI eszköztára, amelyek segíthetik a törvényhozást - azonban ezeket az érintettek többnyire nem ismerik. A tanulmány ajánlásai szerint fontos lenne:

• a közösségimédia-oldalak számára a káros tartalmakat minél gyorsabban kiszűrő algoritmusokat fejleszteni;
• a médiatudatosságra nagyobb hangsúlyt fektetni;
• tudatosítani a kritikus forráshasználat fontosságát;
• nyilvános kampányokkal és tanfolyamokkal felhívni a figyelmet a dezinformációra;
• valamint hiteles információkat nyújtani az LMBTQ-közösségről.