A Fidesz szerint nem hoz változást Magyarországon az európai szabályozás, az ellenzék azt mondja, jelentősen emelni kell miatta a minimálbéren. Az uniós irányelv szövege alapján megnéztük, kinek van igaza.

Az elmúlt hetekben az Európai Parlament és a Tanács is megszavazta, így hamarosan hatályba lép az első kötelező érvényű minimálbér-szabályozás az Európai Unióban. (A megfelelő minimálbérekről szóló irányelv elfogadott szövege az Európai Parlament honlapján olvasható.)

A tagállamoknak két évük lesz rá, hogy megfeleljenek az irányelvnek, az új szabályokat először a 2025-ös minimálbérre kell alkalmazni. Meglehetősen hipotetikus kérdés tehát, hogy a magyar minimálbér-szabályozás jelenleg eleget tesz-e az új előírásoknak, a kormány és az ellenzéki pártok között mégis erről bontakozott ki vita:

Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője a jogszabály európai parlamenti tárgyalásán azt állította, hogy „az irányelv Magyarországon nem hoz lényeges változást. Ennek oka, hogy a magyar szabályozás már most megfelel az irányelvben rögzített elvárásoknak”.

Hasonló szellemben szólalt fel Koncz Zsófia, a munkaügyekért felelős Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a magyar parlamentben. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy

„az irányelv nem uniós minimálbért határoz meg, hanem egy keretrendszert hoz létre, amelyben alapvető iránymutatásokat, minimumkövetelményeket ír elő a tagállamok számára a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország egyebekben már régóta alkalmaz”.

Ezzel szemben Dobrev Klára, a DK EP-képviselője úgy látja, hogy az európai minimálbér-szabályozás jelentősen emelni fogja a magyar minimálbért. Közleményében a politikus azt írta, „az idei évben legalább 30 ezer forinttal lenne magasabb a minimálbér, mint enélkül az európai szabályozás nélkül”. Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke pedig kijelentette, hogy „Kósa Ádám hazudott a parlamenti vitában, amikor azt állította, hogy a magyar szabályozás már ma megfelel az irányelvben rögzített elvárásoknak”.

Koncz Zsófia a Parlamentben, Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A kormánypárt és az ellenzék állításai élesen ellentmondanak egymásnak, ezért a cikkünkben az elfogadott irányelv szövege és az elérhető statisztikai adatok alapján vizsgáltuk meg az állításaikat. Azt találtuk, hogy:

A módszer a lényeg

Koncz Zsófiának abban igaza van, hogy az uniós irányelv nem határoz meg egységes európai minimálbért, és azt sem írja elő összegszerűen, hogy az egyes tagállamokban a helyi életszínvonalhoz viszonyítva mekkora legyen a törvényesen fizethető legkisebb munkabér. Sőt, az irányelv nem kötelezi jogszabályban előírt minimálbér bevezetésére azt a hat EU-s tagállamot – Dániát, Olaszországot, Ciprust, Ausztriát, Finnországot és Svédországot – ahol jelenleg nem létezik ilyen.

Ott viszont, ahol van jogszabályban rögzített minimálbér (ahogy Magyarországon is), a jövőben közös alapkövetelményeket kell alkalmazni. Az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a minimálbér megállapításához és aktualizálásához megfelelő eljárásokat és az eljárásokat vezérlő nemzeti kritériumokat hozzanak létre. A kritériumok között szerepelnie kell legalább

Az egyes kritériumok relatív súlyáról a tagállamok „társadalmi-gazdasági körülményeik figyelembevételével” dönthetnek. A kritériumokat jogszabályban, a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók közötti háromoldalú megállapodásban vagy „az illetékes szervek határozataiban” kell lefektetni.

Ilyet kérdésünkre a Technológiai és Ipari Minisztérium sem mutatott, egyáltalán nem reagáltak a megkeresésünkre. (Érdemben nem válaszolt a Lakmusz kérdéseire Kósa Ádám és Dobrev Klára sem.)

A Munka törvénykönyvében az szerepel, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításakor „figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait”. Utalás sincs a vásárlóerőre, a bérek eloszlására vagy növekedési rátájára, és a kritériumok egymáshoz viszonyított súlya sem ismert.

Fotó: Kiss Bence/444

Hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a friss uniós szabályokkal, azt megerősíti az Európai Bizottság hatástanulmánya is, amellyel még 2020-ban támogatták meg a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvjavaslatot. A hatástanulmány megállapítja, hogy Magyarországon csak „tágan körülírt gazdasági feltételeket” vesznek figyelembe a minimálbér meghatározásakor. Az irányelv elfogadása esetén – írta a Bizottság – Magyarországnak felül kellene vizsgálnia és ki kellene egészítenie a kritériumokat, illetve biztosítania kellene, hogy ezeket világos és kiszámítható módon használják.

A kritériumok mellett az uniós irányelv azt is elvárja a tagállamoktól, hogy „indikatív referenciaértékeket” használjanak a minimálbérek megfelelőségének értékelésekor, tehát valamilyen statisztikai adathoz viszonyítsák a minimálbért. Példaként említi a szöveg a bruttó mediánbér 60 százalékát és a bruttó átlagbér 50 százalékát, de ezek mellett nemzeti szinten meghatározott egyéb referenciaértékeket is lehet alkalmazni.

Tordai Bence is úgy érvelt megkeresésünkre küldött válaszában, hogy Kósa Ádám többek között azért nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a magyar szabályozás már ma megfelel az irányelv elvárásainak, mert „a magyar állam semmiféle referenciaértéket nem határozott meg eddig”.

Mennyi az annyi?

A módszertannál izgalmasabb kérdés, hogy a minimálbér összegén emelni kellene-e, ha már ma meg akarnánk felelni az EU-s irányelvnek. A jogszabályban hivatkozott referenciaértékek „indikatívak”, azaz nem kötelezőek. Az viszont kötelező, hogy 2024 őszéig minden kormány megállapítson valamilyen referenciaértéket, és hogy ez a referenciaérték megfelelő legyen. Az Európai Bizottság valószínűleg bízik benne, hogy ha a referenciaértékeket lefektetik, akkor utána valóban ezek alapján határozzák meg a minimálbérek összegét. A referenciaértékek tehát közvetett módon mégiscsak befolyásolják a minimálbéreket.

Az irányelv rendelkező része a bruttó átlagbér 50 százalékát és a bruttó mediánbér 60 százalékát említi referenciaértékként, míg az indoklás ezek mellett a nettó átlagbér 50 vagy 60 százalékát tünteti fel lehetséges viszonyítási pontként. A mediánbér azt a bért jelenti, amelynél egy adott időpillanatban pont ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet. Jellemzően alacsonyabb, mint az átlagbér, mert nem húzzák fel az extrém magas fizetések.

A bruttó és nettó átlagbérekről és mediánbérekről 2022. júliusi a legfrissebb KSH-adat. Az adatokat a KSH megadja a munkáltatók teljes körére és külön csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra, a költségvetési intézményekre és egyes kiválasztott nonprofit szervezetekre is.

Ha a kormány azt szeretné, hogy a magyar minimálbér már 2023-ban megfeleljen az uniós irányelv elvárásainak, akkor emelni kellene az összegén – a választott referenciaértéktől függően nettó 21-66 ezer forinttal. (A bruttó 232 ezer forintra emelés eredményezne nettó 21 ezres növekményt, a nettó 199 ezerre való emelés pedig nettó 66 ezreset.)

Az EU-s irányelv utal arra, hogy a fentiek mellett egy „nemzeti szinten megállapított valós árakon kifejezett áru- és szolgáltatáskosár” is szolgálhat referenciaértékként a minimálbér értékelésekor. Ilyet Magyarországon a létminimum-számításhoz használtak korábban, de a KSH 2015 óta nem közöl létminimum-adatot, így ez az indikátor nálunk jelenleg nem értelmezhető.

Az indoklás a használható referenciaértékek között megemlíti még a nettó minimálbér és a szegénységi küszöb összehasonlítását. A szegénységi küszöb a béren kívül egyéb juttatásokat is figyelembe vesz, a nettó medián jövedelem 60 százalékánál húzzák meg, és különböző háztartástípusokra számolják ki. A szegénységi küszöböt nem havonta, hanem évente, így jóval nagyobb csúszással adja meg a KSH. Jelenleg a 2020-ra vonatkozó szegénységi küszöböt ismerjük, és ez ismert volt már 2021 decemberében is, amikor az idei minimálbérről döntött a kormány.

2020-ban egy egyszemélyes háztartás éves szegénységi küszöbe 1.393.900 forint, azaz havi 116 ezer forint volt. Ezt a jelenlegi nettó minimálbér 133 ezer forintos összege meghaladja, erre hivatkozva fejtette ki a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő, hogy a magyar minimálbér már ma is „európai minimálbérnek” számít, hiszen a jogalkotó 2021 végén az utolsó ismert szegénységi küszöb felett határozta meg az értékét. A 2021-re vonatkozó szegénységi küszöböt november 4-én tervezi közzétenni a KSH. Hogy ezen indikátor alapján emelni kellene-e 2023-ban a minimálbért, és ha igen, mennyivel, azt majd az új adat ismeretében lehet megmondani.

Ha a frissített szegénységi küszöb is 133 ezer forint alatt lesz, akkor e referenciaérték alapján a magyar minimálbér formálisan megfelelne az irányelvnek. Az EU-s jogszabály azonban azt is kimondja, hogy

“a minimálbérek akkor tekinthetők megfelelőnek, ha méltányosak az érintett tagállamon belüli béreloszláshoz képest, és teljes munkaidős munkaviszony alapján tisztességes életszínvonalat biztosítanak a munkavállalók számára”.

Tordai Bence a Lakmusznak küldött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy önmagában a szegénységi küszöb felett meghatározott minimálbér még “nyilvánvalóan” nem teljesíti ezeket a követelményeket. “Aki ma Magyarországon él, az tudja, hogy havi 133 ezer forint nem biztosít tisztességes életszínvonalat, és ez az én véleményem szerint perdöntő abban a kérdésben, hogy Kósa Ádám igazat mondott-e [az irányelv európai parlamenti vitájában]” – írta a Párbeszéd társelnöke.

Nőtt a minimálbér, de még mindig az egyik legalacsonyabb

Az idézett parlamenti felszólalásokban Koncz Zsófia és Kósa Ádám is azzal büszkélkedett, hogy 2022-ben az uniós országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a minimálbér. Az EU munkaügyi ügynöksége, az Eurofund tanulmánya szerint a 19,5 százalékos emelés valóban messze a legnagyobb volt az EU-ban 2021 január 1. és 2022. január 1. között. Igaz, azt is hozzáteszik, hogy Németországban a 2022-es év közben ennél is nagyobbat emeltek a minimálbéren (óránként 9,82 euróról 12 euróra).

A magyar minimálbér összege ezzel együtt inkább alacsonynak számít uniós összehasonlításban. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint euróban kifejezve csak a bolgár és a lett minimálbér összege alacsonyabb a magyarnál.

Valamivel jobban teljesít a magyar minimálbér, ha vásárlóerő-paritáson (egy az összehasonlítás kedvéért létrehozott, fiktív pénznemben, PPS-ben) vetjük össze a többi uniós minimálbérrel. Így a 21, törvényben rögzített minimálbért alkalmazó EU-s tagállam közül Csehországot, Észtországot, Szlovákiát, Bulgáriát és Lettországot is megelőzzük.

(Címlapkép: Kiss Bence/444)

Elindítottuk első olvasói felmérésünket, mert kíváncsiak vagyunk, mit gondoltok a munkánkról. Itt lehet kitölteni a kérdőívet október 18-ig, kb. 5 percet vesz igénybe. Köszönjük szépen a válaszokat!