Kilenc manipulációs technika, amivel az orosz információs hadviselés Afrika nyugatellenességét táplálja 

2024. július 8. 14:59


Ezt a cikket 2024 júliusában írtuk.
A benne lévő információk azóta elavulhattak.

A kontinens gyarmati múltja miatt termékeny táptalajra találó befolyásolási kampányok digitális hittérítőkre, kamuprofilok által működtetett szerkesztőségekre és a Wagner-csoport egykori médiabirodalmára támaszkodnak.

„A rosszindulatú szereplők már nem hazugságokkal operálnak, hanem a tényeket használják fegyverként”

– mondta Justin Arenstein dél-afrikai oknyomozó újságíró a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) éves világtalálkozóján, az idén Szarajevóban rendezett Global Facten. A Code for Africa és a PesaCheck szervezeteket képviselő Arenstein az Afrikát célzó digitális stratégiákról beszélt a konferencia egyik workshopján.

Az újságíró saját tapasztalatai alapján nyújtott betekintést az orosz dezinformációs gépezet afrikai működésébe, és gyors áttekintést adott arról, hogy:

  • melyek jelenleg a legfontosabb narratívák,
  • és ezeket milyen módszerekkel terjesztik a kontinensen.

A gyarmati múlttal és a felszabadulással kapcsolatos, megfelelően időzített és ügyesen kiválogatott tényekkel viszonylag könnyű felerősíteni az afrikai társadalmakban amúgy is meglévő nyugatellenes érzelmeket

– mutatott rá Arenstein. A kontinenst érintő befolyásolási kampányokban kiemelt szerepe van az oroszoknak, akik az inautentikus eszközöktől sem riadnak vissza: nem létező személyekkel, kamuszerkesztőségekkel és vallási szervezetek segítségével igyekeznek átvinni üzeneteiket.

Narratívaháború: kívülről is szított nyugatellenesség

„A rosszindulatú szereplők kihasználják Afrika gyarmati múltját, és fegyverként használják az ebből eredő, máig feldolgozatlan történelmi igazságtalanságokat” – mondta Arenstein az Afrikában leginkább elterjedt nyugatellenes diskurzusokról.

Oroszország és Kína stratégiai kommunikációjában például gyakran előkerül a két ország szerepe az 1950 és 1980 közötti afrikai felszabadítási küzdelmekben. Oroszország a volt Szovjetunió örökségére épít, de ezt hamis történelmi fénytörésben állítja be Oroszország támogatása melletti érvként az orosz-ukrán háborúban. A kontinensen zajló anti-kolonialista harcokban ugyanis az ukránok is jelentős szerepet játszottak, sőt, néha még jelentősebbet is, mint az oroszok, de erről keveset hallani Arenstein szerint.


Putyin emlékeztet: az afrikaiak sosem felejtik el, hogy a nyugati országok ketrecekben hurcolták el az embereket. Forrás: Sputnik

Oroszország Afrikában nemcsak antikolonialista alternatívaként, hanem morális alapon is a nyugat ellenpontjaként tünteti fel magát, különösen a társadalmi nemi szerepekkel kapcsolatos kérdésekben. Az LMBTQI+ emberek jogvédelme ebben a kontextusban a hagyományos értékekkel szembeni fenyegetésként jelenik meg, amint azt például a kenyai orosz nagykövetség egyik X-en közzétett posztja sugallta. A Kenyát támogató bejegyzés kiemeli, hogy „ez csak a kezdet, a nyugat itt nem áll meg”.

Arenstein szerint Oroszország a kontinenst sújtó megélhetési válságot is meglovagolja és egy kifejezetten Afrikát célzó gazdasági hadviselésként állítja be. Az orosz narratíva szerint Európa nem tartja be az orosz-ukrán háború kitörése után bevezetett gáz- és olajszankciókat, ráadásul indokolatlanul részesül az ukrán gabonaüzletből. Oroszország ugyanakkor jótevőként pozicionálja magát Afrikában, többek között műtrágya- és élelmiszersegélyeivel, amelyeken egységesen az „Oroszországból szeretettel” márkajelzés szerepel.

Forrás: NdjoniSango /CfA

Arról viszont nem értesül az afriakai közönség az orosz propagandából, hogy épp az orosz vezetés lépett ki tavaly júliusban a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésből, amely az afrikai országok számára létfontosságú ukrán gabona exportját garantálta. Ahogy arról sem, hogy Oroszország több támadást hajtott végre az ukrán gabonát tároló fekete-tengeri raktárak ellen.

Arenstein arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugatellenes narratívák olyan konkrét gazdasági lépéseknek ágyaznak meg, mint a dollár visszaszorítása a nemzeti valutákkal szemben. Ebben sokféle szereplő talál egymásra: a közösségi média influenszerei a gyarmati időkből visszamaradt valuták látványos felgyújtásával vonják magukra a figyelmet, de az információs műveletekben az afrikai orosz és a kínai nagykövetségek és a Kreml irányítása alatt álló hivatalos állami médiumok is aktívan közreműködnek.


A kenyai kínai és orosz nagykövetségek hivatalos oldalai, illetve az orosz állami média (RT) is fűti a dollárellenes kampányt Afrikában. Forrás: X

Afrikai gyakorlatok

Előadása második felében a dél-afrikai újságíró azokat a konkrét taktikákat és technikákat vette sorra, amelyeket az oroszbarát szereplők az elmúlt öt évben a kontinens különböző országaira összpontosító online kampányokban alkalmaztak.

1. Spiritualitás

“Az orosz befolyás néha bizarr formákat ölt” – mondta Arenstein arról, hogy az Afrikában semmilyen hagyománnyal nem rendelkező ortodox kereszténység is meggyökerezett a kontinensen az orosz műveletek révén.

Az orosz ortodox egyház összesen 19 afrikai országban alapított vallási kongregációkat, amelyeket Moszkvában képzett papok vezetnek. Ezek a szervezetek erősítik az afrikai országok kulturális és gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, valamint szorgalmazzák az orosz katonai beavatkozást a régióban.




“Köszönjük, Kirill Pátriárka és Putyin!” feliratú transzparens Etiópiában az orosz delegáció látogatásakor (2019). Forrás: The European Times

2. Baráti média

A Kreml proxijaként működő egykori magánhadsereg, a Wagner-csoport 2017 óta volt jelen Afrikában. A Jevgenyij Prigozsin által vezetett paramilitáris alakulat többek között fegyveres védelmet biztosított több afrikai kormánynak, amelyek cserébe különleges hozzáférést nyújtottak országaik természeti erőforrásaihoz.

A Wagner-csoport tevékenységéről elsősorban egy szintén Prigozsinhoz köthető médiavállalat, a Patriot Media tudósított, amely erősen nacionalista, Kreml-barát szerkesztői irányvonalat képviselt . A kudarcba fulladt oroszországi puccskísérlet után a Patriot Media bezárt. Arenstein szerint azonban a vállalat megszűnése és a Wagner-csoporthoz köthető, korábban népszerű Telegram-csatornák visszaesése egybeesett egy afrikai televíziós csatorna, az Afrique Média TV hirtelen felemelkedésével .

Az AM TV az orosz állami médiával is szoros kapcsolatban áll: 2022 decemberében a csatorna együttműködési megállapodást írt alá a Russia Todayjel .


A televíziós csatorna kifejezetten Kamerunban népszerű. Forrás: Afrique Media TV

3. Deep avatárok és kamuszerkesztőségek

Az oroszbarát szereplők attól sem riadnak vissza, hogy harmadik felek által kifejlesztett infrastruktúrát használjanak – mondta Arenstein. Az egyik legemlékezetesebb példa erre az a manipulációs kampány, amit 2020-ban egy izraeli magáncég, a Percepto International hajtott végre Burkina Fasóban, feltételezhetően az ottani kormány megbízásából.

Az információs művelet a Nemzetközi Vöröskeresztet támadta egy sor meggyőzően felépített, de nem létező entitáson keresztül. Az online megjelenésük és tevékenységük alapján valódinak tűnő személyek és szervezetekmegnevezésére a „deep avatar” kifejezés terjedt el.


Anita Pettit, francia-ghánai “oknyomozó újságíró”, akinek az online perszónáját három valós személy digitális lábnyomából rakták össze. Forrás: African Digital Democracy Observatory

Az izraeli cég nemcsak „oknyomozó újságírókat” alkotott meg ezzel a technikával, hanem Burkinews név alatt egy egész médiacéget is működtetett, amely fél év alatt az ország öt legnépszerűbb ügynöksége közé került. A szerkesztőségben 15-17 valódi újságíró is dolgozott, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy főnökük egy nem létező személy.

4. Fizetett dezinflueszerek

Arenstein arról is beszámolt, hogy a Kreml ellentmondásos megítélésű pánafrikanista mozgalmárokat támogat helyben, akiknek a hangja gyakran milliókhoz jut el. A pánafrikanizmus kifejezést ernyőfogalomként használják azokra a mozgalmakra, amelyek célja az afrikai egység és összefogás erősítése, valamint a gyarmati múlt és a fehér felsőbbrendűség felszámolása a kontinensen.

Ezek a szereplők a nyugati (különösen a francia) befolyás csökkentését szorgalmazzák a Száhel-övezetben, miközben támogatják az orosz szerepvállalást a régióban – magyarázta Arenstein.

Az afrikai oroszbarát influenszerhálózat egyik központi alakja a Facebookon 1,3 millió követővel rendelkező, francia-benini Kémi Seba . Seba tavaly Nigériában szervezett franciaellenes tömegtüntetést, ahol találkozott a katonai junta vezetőjével is. Az oknyomozó újságok által végzett nemzetközi nyomozás alapján a pánafrikai mozgalomvezető alakja 2018 és 2019 között Jevgenyij Prigozsintól, a Wagner-csoport főnökétől kapott pénzt a megfelelő üzenetek terjesztésére.

Kémi Seba pánafrikanista mozgalmár franciaellenes tüntetése az orosz RT-n.

5. Videós edutainment

Az oroszbarát propagandisták Afrikában arra az esetre is felkészültek, ha valaki nem követi vagy szándékosan kerüli a fősodratú média híreit. Ezt a közönséget profin kivitelezett videókkal célozzák meg, amelyek az edutainment szellemében egyszerre oktatják és szórakoztatják a nézőket. A videók humorral és popkulturális utalásokkal dolgozzák fel témáikat, miközbena Wagner-csoport fegyvereseit gyakran mentőangyalokként, a nyugati hatalmakat pedig Afrika erőforrásait elbitorló parazita zombikként ábrázolják.

A videók egyik alműfajaként megjelentek a képregényként is terjedő videóanimációk, amelyekre Arenstein szerint kifejezetten jól rezonál a politika iránt kevésbé érdeklődő, fiatal közönség. A nagy költségvetésű videók készítésében az afrikai kreatívipar szereplői is közreműködnek. Ezek feltérképezése és a megrendelői lánc felderítése szintén a Code for Africa feladatai közé tartozik.

6. Távoli irányítás

Az oroszpárti hálózatok egyes afrikai országokban a hivatalos kommunikációs infrastruktúrákba is beférkőznek – mondta előadásábana Code for Africa ügyvezetője. Az első ilyen beavatkozás a Közép-Afrikai Köztársaság hivatalos Facebook-oldalán történt (az oldal neve, a “La Renaissance” az ország nemzeti himnuszának szövegére utal). Kiderült, hogy az oldalt közvetlenül Oroszországból is menedzselik, ami Arenstein szerint a kormány fogjul ejtését bizonyította.

(Ugyanakkor a cikk írásakor ellenőriztük a jelenlegi állapotot, és azt találtuk, hogy az oldal egyik társkezelője már nem Oroszországban, hanem az Egyesült Államokban tartózkodik).


Forrás: Facebook

7. Lokális hálózatok

Az oroszpárti online sejtek más kisajátított vagy hamis online identitással rendelkező fiókokon keresztül is növekednek. Az oldalak adminisztrátorainak földrajzi helyzete jól mutatja, mely területek fontosak vagy válhatnak fontossá a jövőbeli információs műveletekben.

Az afrikai oroszbarát fiókok többségét jelenleg Maliból üzemeltetik a Meta felületein, de rögtön utána Franciaország következik, ahonnan a Kreml-párti csatornák közel 14 százalékát kezelik. Emellett Elefántcsontpart és Burkina Faso fejlődik a legdinamikusabban ebből a szempontból – idézte Arenstein az iLab Actor Watchlist kutatását.

8. Generatív AI

A nyugattal szemben kritikus pánafrikanizmus nem csak valódi véleményformálók révén terjed a kontinesen. A dél-afrikai újságíró szerint az oroszok szívesen kísérleteznek szintetikus megoldásokkal is.

Ennek eszközei a mesterséges intelligenciát használó videókészítő szoftverek (kiemelten a Synthesia), amelyek segítségével számos, a mozgalom iránti elkötelezettséget kifejező videó készült. Például a közel 800 ezer követővel rendelkező digitális influenszer, Ibrahima Maiga videójában amerikai „pánafrikanisták” állnak ki a Burkina Faso-i junta mellett. A probléma csak az, hogy a videóban szereplő emberek nem létező személyek.

9. Alt tech

Arenstein szerint a szélsőséges üzenetek és az orosz propaganda nyomon követése egyre nehezebbé válik, mivel terjesztőik a „felszíni webről” az internet kevésbé látható szegleteibe húzódnak vissza. Olyan platformokon, mint a WhatsApp, Telegram vagy Signal, kevesebb ellenállásba ütköznek, és ezek védelmi rendszerei is gyengébbek, mint a Facebook vagy az X mechanizmusai.

A Száhel-övezetben az Al-Kaidához köthető szélsőséges csoportok olyan titkosított vagy decentralizált platformokat használnak, mint a Chirpwire, a Matrix.io és a Rocket Chat. A digitális architektúra azonban elméletileg lehetővé teszi, hogy ezek a „zsebközösségek” összekapcsolódjanak egy szélesebb közönséggel, például a Threadsen vagy a Mastodonon keresztül.

Címlapi kép: Német Szilvi (Kémi Seba és Jevgenyij Prigozsin fotóinak felhasználásával)

A szerzőről

Német Szilvi

Német Szilvi

Újságíró, médiakutató. Az álhírek és a dezinformáció terjedését vizsgálja a közösségimédia-kutatás eszközeivel, valamint a technológiai platformok és a rejtőzködő médiaorgánumok szerepével foglalkozik.

Kövess minket

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!