A Vörös-tenger parti üdülővárosban, az egyiptomi Sarm-es Sejkben gyülekeznek november 6. és 18. között a világ több mint kétszáz országának képviselői, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tanácskozzanak a 27. ENSZ klímacsúcson.
A klímaváltozás témája ilyenkor rendre több figyelmet kap a nyilvánosságban, és gyorsabban terjedhetnek a témával kapcsolatos hamis hírek is.
Ebben a cikkben bemutatjuk,
Lassan 5 évtizede tartó tudományos vizsgálatok sorozata igazolja, hogy a Föld klímája változóban van. A bolygó felszínéhez közeli átlaghőmérséklet növekszik, és mára az is bizonyított tény, hogy mindezért jelentős részben emberi tevékenység, az ipari forradalom óta korábban soha nem látott mértékben kibocsátott szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid a felelős. (Az IPCC klímaügyi világszervezet 1988 óta, 6-7 évente publikált klímaváltozási jelentései jól végigkövetik, minderről hogyan bizonyosodtak meg az évek során.)
Míg korábban gyakrabban felbukkant a nyilvános közbeszédben a globális felmelegedés tagadása, mostanra nagyon kevesen kérdőjelezik meg a folyamat létezését. Sőt, általános elvárás lett a világ országainak vezetőivel szemben, hogy tegyenek lépéseket ellene.
2020-ban 1,2 millió megkérdezett emberből 768 ezer (64%) mondta azt egy közvéleménykutatásban, hogy fontosnak tartja, hogy a döntéshozók mihamarabb fellépjenek a Föld lakosságát komoly kihívások elé állító klímaváltozás ellen.
Vannak azonban, akik szeretnék minél későbbre tolni ezt a fellépést, mert az valamilyen módon az érdekeiket sértené. Ebben az aknamunkában pedig óriási jelentősége van azoknak a hamis vagy félrevezető információknak, amelyeket szándékosan terjesztenek a klímaváltozásról vagy az ellene folyó küzdelemről.
Haladva a korral, ez a fajta dezinformáció már nem a klímaváltozás létezését kérdőjelezi meg, hanem az ellene való cselekvésről igyekszik lebeszélni az embereket. (Ezt a technikát nevezték el a Cambridge-i Egyetem kutatói a halogatás diskurzusának).
Jól látszik, hogyan működik ez a fajta kommunikáció, ha megnézzük azokat a klíma témájú üzeneteket, amelyek a tavalyi, Glasgowban megrendezett 26. ENSZ klímacsúcs alatt és után bukkantak fel a közösségi médiában. Ezeket vizsgálta a dezinformációt kutató Institute for Strategic Dialogue (ISD), és azt találták, hogy
ebben az időszakban rengeteg üzenet igyekezett afelé billenteni a közvéleményt, hogy kevésbé lelkesedjenek zöld ügyekben.
A klímacsúcsról és a klímaváltozás elleni fellépésről szóló negatív hangvételű üzenetek főbb témái a következők voltak:
1. A képmutató elit cselekvésről prédikál, miközben… -
A klímacsúcsról szóló negatív posztok jelentős része azt sugallta, hogy a glasgowi COP26 a képmutató, korrupt elit találkozója, akik a klímaváltozás elleni cselekvésről prédikálnak, de közben repülővel, sőt, magánrepülővel érkeznek a konferenciára. Ráadásul mindezt a COVID-járvány kellős közepén.
Az ISD jelentése számos karikatúrát mutat példaképp, de az egyik leggyorsabban terjedő kép a témában egy parkoló repülőgépeket ábrázoló fotó volt, amelyről azt állították, hogy a klímacsúcsra érkező repülők láthatók rajta.
Forrás: Twitter
Azonban több tényellenőrző portál is megírta, hogy a fenti kép valójában nem a klímacsúcs előtt készült. Még 2013-ban készítették a New Orleans-i Lakefront reptérről, és a Super Bowl amerikaifutball-bajnokságra érkezett repülők láthatók rajta.
A fölösleges repülőgéphasználatot viszont érheti jogos kritika is: a tavalyi klímacsúcsra valóban sok magas rangú résztvevő érkezett magánrepülőgéppel - ez pedig kiemelkedően magas karbonlábnyomot jelent. Azonban ha a kritika zárójelbe teszi a klímacsúcs eredményeit is, az kiábrándítóan hathat még azokra is, akik egyébként elkötelezettek a globális felmelegedés elleni cselekvés mellett - írja az ISD jelentése.
“Kína továbbra is soha nem látott mértékben szennyez, miközben az USA továbbra is a kibocsátás csökkentésére törekszik. Demokrata képviselőtársaim tényleg azt gondolják, hogy az amerikai olaj- és gázipar két vállra fektetésével rá lehet bírni Kínát, hogy kevésbé szennyezzen? A szélsőséges javaslataik csak arra lesznek jók, hogy amerikai munkahelyeket semmisítsenek meg, és tönkretegyék a gazdaságunkat”
- hangzott el Ralph Norman republikánus képviselő interpellációjában egy tavaly októberi kongresszusi meghallgatáson az Egyesült Államokban, aminek eredetileg arról kellett volna szólnia, mi az amerikai olajcégek (Big Oil) szerepe a klímadezinformációban, a klímaváltozás elleni fellépés akadályozásában.
Mint ahogy az előző példán is láttunk, ennek a narratívának is van valóságalapja: jogos kritikaként emelhető ki, ha egy adott ország nem teljesíti a klímával kapcsolatos vállalásokat. Kína például a hivatalos adatok szerint messze nem tesz eleget ahhoz, hogy az eredetileg kitűzött 1,5 Celsius fokot ne haladja meg a felmelegedés az évszázad végéig. A fenti megszólalás azonban tipikus esete a felelősséghárításnak: a globális klímacélok eléréséhez ugyanis az USA hozzájárulása is szükséges, a tétlenkedés következményeit pedig Amerika lakosságának is viselnie kellene.
3. “Megbízhatatlan megújulók”
Nagyon gyakori érv a zöld átállással szemben, hogy a megújuló energiaforrások megbízhazhatatlanok, mert kiszámíthatatlan, mikor mennyi energia nyerhető belőlük. 2021 februárjában viharos, szélsőségesen hideg téli időjárás okozott hosszan tartó áramkimaradásokat Texasban, mert a fagy megbénította az állam áramtermelését. Annak ellenére, hogy a kimaradásokat a fosszilis és a szélenergia-alapú áramtermelés elégtelenségei együttesen okozták extrém időjárási körülmények között, sikerült elterjeszteni, hogy a krízis a szélerőművek turbináinak befagyása miatt állt elő. Az álhír, amelyet egy kontextusból kiragadott, valójában 2014-ben, Svédországban készült fotóval támasztottak alá, olyan hagyományos sajtótermékeken keresztül is terjedt, mint a Breitbart, a The Daily Wire, a The Wall Street Journal, és a Forbes.
Forrás: Web.archive.org
A klímaváltozás elleni küzdelmet támadó üzeneteket a COP26 idején leghatékonyabban
körülbelül egy tucatnyi nagy elérésű közösségimédia-szereplő terjesztette,
találta az ISD kutatása. Ezek a szereplők a klímaszkeptikus tartalom mellett rendszeresen foglalkoznak a COVID-19 járvány témájával és összeesküvés-elméletekkel is. Vannak köztük olyanok, akik a tudományos közegből érkeznek, sőt, olyanok is, akik a zöld mozgalomban is aktívak voltak korábban, és a fősodorral szembemenő klímaszakértőként szereztek maguknak ismertséget. Közönségük főként az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában van.
Rendszeresen foglalkoznak a klímaváltozás témájával olyan “tabudöntögető”, “szkeptikus” véleményvezérek, mint a kanadai influenszer-pszichológus Jordan Peterson vagy Joe Rogan komikus. De sokat posztolt a témában a klímaaktivizmust woke vallásnak nevező Michael Shellenberger, aki tavaly novemberben Magyarországon is járt a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium meghívására, és az Indexnek adott interjújában egyszerre vádolta pánikkeltéssel és féltette depressziótól a klímaaktivistákat. De ebbe a körbe tartozik a dán Björn Lomborg is, akinek Téves riasztás című könyvét magyarul szintén az MCC adta ki. (A Válasz Online ebben a cikkben vizsgálta a “szkeptikus környezetvédő” főbb állításait.)
A közösségi médiában posztok formájában terjedő klímaszkeptikus üzeneteket hagyományos sajtótermékek vagy klímaszkeptikus szervezetek weboldalai is hangosítják. A Center for Countering Digital Hate nevű nonprofit szervezet 2021 novemberében részletes elemzést közölt arról, kik is a dezinformáció legnagyobb terjesztői. A szervezet számításai szerint a vizsgált időszakban a Facebookon talált klíma témájú dezinformáció az esetek 69 százalékában a következő tíz oldaltól származott:
Ezeknek a weboldalaknak összesen 186 millió követője akad a legnépszerűbb közösségi média platformokon - írja a tanulmány.
Itt pedig elérkeztünk egy másik problémához. Az ISD és a CCDH riportja is kiemeli, hogy
a legnagyobb techcégek valójában sok pénzt keresnek a témájában terjedő, szándékosan félrevezető tartalmakon.
Bár a klímaváltozással kapcsolatos hamis információk lényegében korlátozás nélkül érhetnek el bárkit a közösségi platformokon, létezik néhány kapaszkodó, ami segíthet felismerni ezeket.
Ez a cikk például sorra vette, milyen tipikus technikái vannak a klíma témájú dezinformációnak, és a technikák (angol) kezdőbetűi alapján könnyen megjegyezhető betűszót alkotott belőlük: ez lett a FLICC.
Eszerint az ilyen érvelésekre a legtöbbször jellemző valamelyik hiba az alábbiak közül:
Cranky Uncle néven pedig játékos appot is fejlesztettek, ahol ezeknek az érvelési hibáknak a felismerését lehet gyakorolni.
Jöjjön még néhány szempont a tudatos hírolvasáshoz, nem csak klíma témában:
Ha a klíma-, vagy bármilyen más témában olyan tartalmat látsz, amit szerinted ellenőriznünk kéne, küldd el nekünk a szerk@lakmusz.hu e-mail címre.
Javítás 2022. november 17-én, 11:04-kor: Cikkünkben eredetileg hibásan a Fekete-tenger partjára helyeztük a Vörös-tenger partján fekvő Sarm es-Sejket, a pontatlanságért elnézést kérünk.