Kövér László fizetése sokat nőtt, nem úgy, mint a pedagógusoké

Egy képviselő nettóban négyszer annyi fizetést kap, mint egy pályakezdő pedagógus.
 

„[E]lő kell venni az ő jogos bérköveteléseiket, és a megfelelő, minimális mértékben emelni kell a pedagógusbéreket annak érdekében, hogy újra vonzó legyen a pálya” – mondta a minap Kövér László az Inforádióban.

A házelnök szerint olyan bérarányokat kellene „kisakkozni”, ahol a szakmunkások, az orvosok és a tanárok is tudják, milyen életpályára és egzisztenciára számíthatnak.

Válaszul egy pedagógus nyílt levélben a következőket fűzte hozzá a gondolatmenethez:

„Kövér Úr, Ön most kapott 254 ezer forintos fizetésemelést, így bruttó 3,6 millió, vagyis legalább nettó 2.394.000 Ft jelenleg az Ön fizetése. Emellett ugye például egy vidéki képviselő albérlet-támogatása havi 460 ezer forint, irodabérlésre is 920 ezer forintot kapnak. Mi pedagógusként semmit. Még cafeteria sincs.”

A képviselők és a pedagógusok fizetésének összevetése tanulságos dolog. A Tanárblogon jelent meg még korábban egy erre vonakozó összegzés.

Ahogy az a posztból is kiderül: 6 év alatt egy országgyűlési képviselő alapfizetése közel félmillió forinttal lett több, míg egy kezdő pedagógusé ennek a töredékével emelkedett.

Az azonban hozzá tartozik a pedagógus bérezéshez, hogy az alapbéren kívül 2021-ben már ágazati szakmai pótlék is járt, ennek összege a pályakezdők esetében 21 900 forint volt, így egy pályakezdő pedagógus bruttó 240 900 forintos bérrel kalkulálhatott tavaly.

2022-ben mind a pedagógusok, mind a képviselők fizetése nőtt.

2022-ben egy pályakezdő pedagógus bruttó bére 312 ezer forint függetlenül attól, milyen fokú végzettsége van (mivel a bruttó 260 ezer forintra emelt garantált bérminimumhoz, vagyis a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakörök szintjére “húzták fel” a tanári alapfizetéseket).

2022. március elsejétől pedig képviselők bére is nőtt: az alapbér több mint 100 ezer forinttal lett több, bruttó 1 316 400 forintra emelkedett.

Nettóban ez a következőképp néz ki: egy képviselő alapjáraton, tehát pluszjuttatások és adókedvezmény nélkül 875.406 forintot vihet haza, míg pályakezdő egy pedagógus ugyanilyen paraméterek mellett 207.480 forintból boldogulhat.

Vagyis egy képviselő nettóban négyszer annyi fizetést kap, mint egy pályakezdő pedagógus.
 

Megéri képviselőnek lenni

Hogy mennyit keres egy parlamenti képviselő vagy egy kormánytag, az sok mindentől függ. Az azonban biztos, hogy a bérnövekedésük 2010 óta messze meghaladja az országos átlagot.

A képviselők alapbére 2014-ben nőtt először jelentősen, amikor az alapilletményt háromszorosára növelték, így lett bruttó 231.900 forint helyett 747.878 forint. Ez az összeg aztán 4 évig változatlan maradt, majd 2018-ban, a választás után az újabb kétharmaddal a Fidesz ismét emelt a képviselők fizetésén, 18,5 százalékot. Emellett hozzákötötték a képviselői alapilletményt az éves átlagkeresethez: amekkora volt az előző évben az átlagkereset növekedése százalékban, annyival növelik a képviselőkét is.

És akkor még nem beszéltünk a pluszokról, pedig azokból is van bőven: ha egy képviselő tagja egy parlamenti bizottságnak, alapilletménye 1,2-szeresét kapja, a frakcióvezetők a kétszeresét, a házelnök (vagyis Kövér László) pedig 2022-től már bruttó 3 554 280 forintot kap. Emellé még néhány kiegészítő juttatás is jár (például lakás-vagy szállodahasználati költségtérítés, telefonszolgáltatás, benzinpénz).

Egyébként annyit még érdemes ehhez hozzátenni, hogy a 2010-es alkotmánymódosítás eredményeképp 2014-től az országgyűlési képviselők számát 200 főben maximálták, így közel felére csökkent a számuk a korábbiakhoz képest (emellett nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb 13 országgyűlési képviselő választható).
 

És mi a helyzet a pedagógusok bérével?

2015-ben a kormány úgy döntött, hogy bevezeti az úgynevezett vetítési alapot a pedagógusok bérszámításakor. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori minimálbér helyett a számítást a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végzik (vagyis ez a vetítési alapja minden, a pedagógusok bérét érintő kalkulációnak), a mai napig.

Ezekhez adódik hozzá 2020 óta az ágazati szakmai pótlék, amit akkor az alapjuttatás 10 százalékában határoztak meg, és amiről 2021 decemberében derült ki, hogy 20 százalékra emelkedik (viszont nem számít bele a nyugdíjalapba). Így jön ki tehát a bruttó 312 ezer forintos fizetés: 260 000 forint alapbér + 52 ezer forint ágazati szakmai pótlék. Ezt kommunikálta egyébként Orbán Viktor miniszterelnök az alábbi módon:

A magyar pedagógusok bére egyébként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően alacsony: az alábbi grafikonon a középiskolai tanárok kezdő, 15 éves gyakorlattal rendelkező, és a legmagasabb fizetési kategóriába eső bérei látszanak 2020-ban, amerikai dollárra átszámolva. A kezdő fizetéseket tekintve csak Brazília, a 15 éves gyakorlattal bíró pedagógusok, és a legfelsőbb fizetési kategóriába eső pedagógusok esetében pedig csak Szlovákia áll rosszabbul hazánknál.

És nemcsak a képviselői, de a diplomás átlagfizetésekhez képest is nagyon rosszul áll Magyarországon a pedagógusok bérezése. Az OECD adatai alapján a magyar pedagógusok fizetése alig 61 százaléka a diplomás átlagbérnek, vagyis egy pedagógus jóval kevesebb fizetést vihet haza, mint más diplomával rendelkező munkavállalók. Az uniós átlag egyébként valamivel 90 százalék felett van, vagyis a tanárok jellemzően rosszabbul keresnek az átlag diplomás munkavállalóknál, ha nem is olyan mértékben, mint Magyarországon.

Tavaly egyébként rekordot döntött a betöltetlen tanári állások száma hazánkban.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.